„Nem lesz szép” – Trump figyelmeztette Iránt, vegyék komolyan a tárgyalásokat, mielőtt késő lesz

Donald Trump csütörtökön bejelentette, hogy Teherán kérésére tíz napra felfüggeszti az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokat – derül ki az amerikai elnök posztjából.

A támadásokat egész pontosan április 6-a, hétfő, keleti parti idő szerint este 8 óráig függeszti fel. „A tárgyalások folyamatban vannak, és a média és mások hamis állításaival ellentétben nagyon jól haladnak” – zárta bejegyzését.

Donald Trump a közösségi oldalán közzétett korábbi posztjában figyelmeztette Iránt, hogy vegyék komolyan a háború lezárására irányuló tárgyalásokat, „mielőtt túl késő lesz”. Az amerikai elnök közölte, hogy ha nem teszik, akkor „nincs visszaút, és az nem lesz szép”. Azt nem jelezte, hogy pontosan mire gondolt.

Irán úgy tekint Spanyolországra, mint egy nemzetközi jog iránt elkötelezett országra, és megfontolja az ország „bármely kérését” arról, hogy a hajóit átengedjék a Hormuzi-szoroson – írja a New York Times egy olyan X-fiókra hivatkozva, amely feltehetően az iráni spanyolországi nagykövetségéhez tartozik.

A hét elején Irán kijelentette, hogy a „nem ellenséges hajók” áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson, feltéve, hogy egyeztetnek „az illetékes iráni hatóságokkal”. A BBC cikke szerint ezzel az üzenettel hivatalossá vált az elmúlt napok gyakorlata, amely során egyes országok vagy vállalatok csendben tárgyaltak hajóik biztonságos áthaladásáról a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.

Az X-en közzétett bejegyzésben kijelentik, hogy a hajók akkor részesülhetnek ebben a lehetőségben, „ha nem vesznek részt Irán elleni agresszív cselekményekben, nem támogatják azokat, és teljes mértékben betartják a kihirdetett biztonsági előírásokat”. A hónap eleje óta a Hormuzi-szoroson kínai, indiai és pakisztáni hajók is sikerrel jutottak át.

Donald Trump amerikai elnök első kabinetülését tartott csütörtökön az iráni háború megindítása óta. Trump megismételte az elmúlt napokban hangoztatott állításait, hogy az amerikai-izraeli támadások megsemmisítették az iráni katonai képességeit, a háború a tervezettnél jobban halad, és Iránt legyőzték.

Egy kérdésre válaszolva, hogy valóban Ukrajnának szánt, Európa által fizetett fegyvereket irányíthat át Amerika az iráni háborúba, Trump nem válaszolt egyértelműen, csak annyit közölt, hogy „azt rendszeresen csináljuk”. Trump kikelt a Wall Street Journal egyik cikke ellen, amiben a lap azt írta, hogy Trump gyorsan le akarja zárni a háborút. Az elnök kijelentette, hogy Irán „könyörög a megállapodásért, nem én”.

Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különleges követe, aki Trump vejével, a semmilyen kormányzati pozícióban nem lévő Jared Kushnerrel vezeti az Iránnal folyó tárgyalásokat, megerősítette, hogy Pakisztán közvetítésével tárgyalnak és azt is, hogy egy 15 pontos javaslatot küldtek Teheránnak. Közölte, hogy „erős jelek” vannak arra, hogy van lehetőség a békére, és Teherán keresi az ehhez vezető utat.

Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Egy ember meghalt, egy másik pedig súlyos sérüléseket szenvedett az Izrael északi részén található Naharija városában, a Hezbollah által végrehajtott rakétatámadásban – közölte a Magen David Adom. Az izraeli mentőszolgálat jelentése szerint egy harmincas éveiben járó férfi halt meg, akit az első hírekben még kritikus állapotban lévő sérültként említettek.

Mellette egy ötvenes éveiben járó sebesült meg, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.

A Libanonból kilőtt rakéta egy lakóház parkolójában csapódott be.

Az Egyesült Államok egy végső, mindent elsöprő támadásra készül Irán ellen, és az amerikai védelmi minisztérium több katonai tervet is készített erre a lehetőségre – írta az Axios két amerikai kormányzati tisztviselő, valamint két másik, a helyzetet ismerő emberre hivatkozva. A lap értesülései szerint Donald Trump négy nagyobb lehetőség közül választhat, de az amerikai elnök még nem döntött a kérdésben.

Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Irán választ adott Donald Trump amerikai elnök 15 pontos békejavaslatára – írta a félhivatalos Tasnim iráni hírügynökség. Cikkük szerint egy közvetítőn keresztül küldték meg válaszukat szerda este, és abban közölték, hogy Teherán milyen feltételekkel hajlandó a háború lezárására.

Ezek között szerepel „az agresszió és terror” leállítása, annak garantálása, hogy az Irán elleni háború nem fog újrakezdődni és kártérítés a támadások okozta károkért. Emellett a libanoni Hezbollah ellen támadások leállítását követelték, és azt, hogy a Hormuzi-szoros kerüljön teljesen Irán irányítása alá.

A hírügynökség egy jól értesült forrása ugyanakkor közölte, hogy Irán szerint az Egyesült Államok valójában nem is akar tárgyalni, azt csak időhúzásra használják, valamint az olajpiacok megnyugtatására, és valójában szárazföldi invázióra készülnek Irán déli részén.

Donald Trump a közösségi oldalán közzétett posztjában figyelmeztette Iránt, hogy vegyék komolyan a háború lezárására irányuló tárgyalásokat, „mielőtt túl késő lesz”. Az amerikai elnök közölte, hogy ha nem teszik, akkor „nincs visszaút, és az nem lesz szép”. Azt nem jelezte, hogy pontosan mire gondolt.

Trump értetlenkedésének adott hangot a tárgyalások menetével kapcsolatban. „Az iráni tárgyalók egészen mások és furcsák. Könyörögnek nekünk, hogy kössünk egy megállapodást, amit meg is kellene tenniük, mivel katonailag megsemmisítették őket, a visszatérés esélye nélkül, nyilvánosan mégis azt mondják, hogy csak vizsgálják a mi javaslatunkat.”

Az Axios csütörtökön arról számolt be, hogy az Egyesült Államok egy végső, mindent elsöprő támadásra készül Irán ellen, és az amerikai védelmi minisztérium több katonai tervet is készített erre a lehetőségre. A terveket a lap értesülései szerint akkor alkalmaznák, ha a tárgyalások nem hoznak eredmény.

Egy térfigyelő kamera felvette, ahogy feltehetően egy iráni rakéta egy darabja becsapódik az izraeli Kafr Kászim városában. A felvételt a Reuters hitelesítette.

A videón látni, ahogy harminc másodperccel a becsapódás előtt két ember siet el egy autó mellől, amit a rakétadarab eltalált. A becsapódás erejétől az autó a levegőbe repült, többször megpördülve.

A városban öt ember sebesült meg robbanások miatt, az izraeli mentőszolgálat közlése szerint.

Az iráni Teheránban és az iraki Erbilben nem lesz külképviseleti választás – közölte csütörtökön a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Jelezték, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet alapján a két városban nem adottak a külképviseleti szavazás lebonyolításának feltételei.

Az NVI arra kérte azokat a választópolgárokat, akik ezen külképviseleti névjegyzékbe kérték felvételüket, hogy mielőbb módosítsák azt. Amennyiben ez a határidő lejártáig, azaz április 2-án délután négy óráig nem történik meg, akkor ezek választópolgárok visszakerülnek a magyarországi lakcímük szerinti névjegyzékbe. A valasztas.hu oldalon látható információk szerint az iraki Erbilben jelenleg nyolcan szerepelnek a névjegyzékben, Teheránban azonban senki.

Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

A pakisztáni külügyminiszter megerősítette, hogy az országa közvetítésével közvetett tárgyalások zajlanak a háborúzó felek között. Ishaq Dar közlése szerint Irán és az Egyesült Államok Pakisztánon keresztül küldenek üzenetet egymásnak. Ennek részeként Washington megosztotta Teheránnal 15 pontos javaslatát, amit Dar közlése szerint Irán fontolgat.

Dar az X közösségi oldalon közzétette posztjában jelezte, hogy a sajtóban „szükségtelen spekulációk zajlanak a béketárgyalásokkal kapcsolatban”, közölve, hogy „valójában zajlanak az amerikai-iráni közvetett tárgyalások, üzenetváltásokon keresztül, amiket Pakisztán ad át”.

A CNN korábban arról számolt be két magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva, hogy amerikai tisztviselők egy Pakisztánban tartandó hétvégi találkozó megszervezésén dolgoznak, hogy megvitassák az iráni háború lezárásának lehetőségét.

Irán megerősítette az Arab-öbölben lévő, az iráni olajexportban kulcsfontosságú szerepet játszó Hárg-sziget védelmét, egy amerikai támadásra készülve – írta a CNN, az erről szóló amerikai hírszerzési jelentéseket ismerő emberekre hivatkozva. A beszámoló szerint Irán taposóaknákat és páncélosok elleni aknákat telepített a sziget azon területeire, ahol az amerikai erők partra tudnának szállni. Emellett vállról indítható, irányított föld-levegő rakétákat vittek a szigetre az elmúlt hetekben.

Az Egyesült Államok az előző héten két olyan, összesen majdnem ötezer tengerészgyalogosból álló egységet vezényelt Irán közelében, amik partaszállásokra specializálódtak. Emellett az amerikai hadsereg egy, nagyjából ezer katonából álló légideszantos egysége is napokon belül megérkezhet a régióba, akik az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a sziget elleni támadásban vethetnek részt.

Az Öböl menti országok arra bíztatják az Egyesült Államokat, hogy ne indítsanak szárazföldi támadást Irán ellen, attól tartva, hogy az még nagyobb iráni támadásokat provokálna az országok ellen. A CNN-nek egy izraeli forrás is azt mondta, hogy reményeik szerint a Trump-kormányzat nem vállal egy ilyen kockázatos lépést.

Donald Trump amerikai elnök egy csupa nagybetűvel írt posztban kelt ki a NATO ellen a közösségi oldalán, azt állítva, hogy a védelmi szövetség semmit sem tett az Egyesült Államok megsegítésére az Irán ellen indított amerikai-izraeli háborúban. Jelezte, hogy ezt nem fogják elfelejteni, annak ellenére, hogy szerinte az Egyesült Államok nem akar semmit a NATO-tól

Trump közölte:

A NATO ORSZÁGOK ABSZOLÚT SEMMIT SEM TETTEK AZÉRT, HOGY SEGÍTSENEK AZ ŐRÜLT ORSZÁG, A MOSTANRA KATONAILAG MEGTIZEDELT IRÁNNAL. AZ U.S.A.-NAK NEM KELL SEMMI A NATO-TÓL, DE „SOHA NEM FELEJTI” EZT A NAGYON FONTOS PILLANATOT

Izrael közölte, megölte Alireza Tangszirit, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát – írja a BBC. Jiszráel Kác védelmi miniszter szerint Tangsziri közvetlenül felelős volt a Hormuzi-szoros blokádjáért. A férfit „felrobbantották” Kác szerint, a támadásban több más haditengerészeti vezető is meghalt. Irán nem kommentálta a történteket.

A Forradalmi Gárda a rendes hadsereggel párhuzamos, a legfelsőbb vezetőnek alárendelt haderő. Tangszirit a BBC szerint 2010-ben nevezték ki a Gárda haditengerészete parancsnokhelyettesének, majd 2018-ban parancsnokának. Március 10. óta használt egy X-fiókot, amin keresztül fenyegette az ellenségesnek mondott országok hajóit, amik a Hormuzi-szoroson át akarnának kelni. Már 2019-ben azzal fenyegetett, hogy lezárják a tengerszorost, ha nem engedik Iránt olajat exportálni. Miután egy amerikai megfigyelődrónt lelőttek a szoros közelében, az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki Tangszirire is.

Vang Ji kínai külügyminiszter szerint felcsillant egy reménysugár, hogy béke lehet a Közel-Keleten. Vang a Guardian szerint felszólította a harcoló feleket, hogy tárgyaljanak. „Azzal, hogy mind az Egyesült Államok, mind Irán jelezte tárgyalási hajlandóságát, felcsillant a béke reménysugara” – fogalmazott a török és egyiptomi külügyminiszterekkel folytatott tárgyalások után. Szerinte a háború folytatása csak további veszteségeket és a konfliktus kiterjedését hozhatja.

Ezt árnyalja, hogy Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, jelen állás szerint a békéről tárgyalni a vereség elismerése lenne. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor azt mondta, Irán tárgyal velük, és csak azért nem ismerik el, mert a tárgyalókat megölnék odahaza, ha megtudnák, kik egyezkednek az USA-val.

Feljegyzések és névtelen, bennfentes források alapján arról írt csütörtökön a Washington Post, hogy Ukrajnának szánt fegyverzetet irányíthat át az Egyesült Államok az iráni hadszíntérre. A háború nagy hadianyagigénye miatt vészesen fogynak az amerikai készletek, főleg elfogórakétákra, Patriot- és THAAD-rendszerekre van szükség. Ezeket egy NATO-val kötött megállapodás értelmében európai pénzből folyamatosan veszik és szállítják Ukrajnába. Felmerült még a cikkben, hogy az Ukrajna fegyverkezésére fordított európai pénzeket tényleg erre használja-e fel az USA. Bővebben a témáról itt olvashat.

Alekszej Lihacsev, az orosz Roszatom vezetője azt mondta, Oroszország több körben tervezi kimenekíteni dolgozóit az iráni, busehri atomerőműből – írja a New York Times a Taszsz hírügynökség nyomán. Kedden becsapódás történt az erőmű területén, amit Moszkva közösen üzemeltet Teheránnal. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, az oroszok folyamatos kapcsolatban vannak a Nemzetközi Atomenergia Hivatallal.

Iráni csapás érhette Közép-Izraelt, a mentőalakulatok Kfár Kasszem városában kutatnak egy becsapódás helyén áldozatok után – írja a New York Times. A Tel-Avivtól északkeletre fekvő városban hatan megsérültek.

Eközben a Times of Israel arról ír, egy 11 éves lánynak súlyos szívelégtelensége támadt, miközben szóltak a légvédelmi szirénák. Kórházba szállították újraélesztése után, az állapota súlyos, de stabil.

Két ember meghalt, hárman pedig megsebesültek Abu-Dzabiban, egy iráni ballisztikus rakéta lelövése után lezuhant roncsok miatt – közölték a helyi hatóságok. Az esetben több autóban is károk keletkeztek.

Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma korábban bejelentette, hogy iráni rakéta- és dróntámadások érik az országot, és nyugalomra intették a lakosságot, jelezve, hogy a hallható robbanások a védelmi rendszerek működésének eredményei.

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban arról beszélt politikai szövetségeseinek, hogy minél gyorsabban szeretne véget vetni az iráni háborúnak – írta a Wall Street Journal, a helyzetet ismerő emberekre hivatkozva. A lap értesülései szerint Trump privát beszélgetésekben közölte tanácsadóival, hogy szerinte a háború már a végső fázisába ért, és azt akarja, hogy két héten belül lezárják azt.

Trump a kormányzaton kívüli politikai szövetségeseivel folytatott beszélgetéseken rendszeresen más témákkal kezdett foglalkozni – írta a Journal. Az amerikai elnök a lap egyik forrása szerint készen áll a következő nagy kihívásra, de azt már nem lehet tudni, hogy az mi lesz.

Erről bővebben ebben a hírünkben olvashat.

Izrael már készen állt arra, hogy megölje Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert, valamint Mohamed Galibáf házelnököt, de azt egy pakisztáni tisztviselő elmondása szerint végül Pakisztán és az Egyesült Államok kérésére nem tették meg – írta a Reutersre hivatkozva a Times of Israel. „Közöltük az Egyesült Államokkal, hogy ha őket is megölik, akkor nem lesz senki, akivel tárgyalni lehetne, és az Egyesült Államok ekkor arra kérte az izraelieket, hogy ne tegyék” – mondta a Reutersnek a tisztviselő.

Szerdán a Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva közölte, hogy ideiglenesen levették a megölendő célpontok listájáról a külügyminisztert és a házelnököt, a béketárgyalások miatt. A lap értesülései szerint 4-5 napról van szó.

Teherán úgy hajlandó tűzszüneti megállapodást kötni az Egyesült Államokkal és Izraellel, ha annak része lesz a libanoni Hezbollah elleni támadások leállítása is – írta a Reuters hat olyan közel-keleti forrásra hivatkozva, akik ismerik az iráni álláspontot. Egy magas rangú iráni tisztségviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy Teherán még vizsgálja a háború leállítását célzó amerikai javaslatot.

A Reuters forrásai szerint Irán már március közepén arról tájékoztatta a háború lezárását célzó tárgyalásokban közvetítő feleket, hogy a megállapodás részeként Izraelnek be kell fejeznie a támadásait a Hezbollah ellen. Izrael azután kezdte támadni az Irán által támogatott fegyveres szervezetet, hogy március 2-án a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izraelre.

Oroszország fejlettebb támadó drónokat szállít Iránnak – írta a Financial Times nyugati hírszerzési jelentésekre hivatkozva. A lap értesülései szerint a drónszállítmányokat március elején indították útnak, és a várakozások szerint március végére fognak megérkezni.

Magas rangú iráni és orosz tisztviselők már az amerikai–izraeli támadások megindítása utáni napokban tárgyalásokba kezdtek a drónszállítmányokról – írta az FT. Oroszország emellett műholdas felvételekkel, célpontlistákkal és hírszerzési támogatással segítette Iránt – mondták el a lapnak az ügyet ismerő források.

Oroszország az elmúlt években az iráni Sahed 136 drón továbbfejlesztett változatát kezdte el gyártani, ami jobban ki tudja kerülni a légvédelmet, és nagyobb pusztításra képes. „Iránnak nem több drón kell, hanem jobb drónok” – mondta a lapnak a Royal United Services Institute brit védelmi intézet kutatója, Antonio Giustozzi, aki saját forrásaitól is úgy értesült, hogy Irán tárgyalásokba kezdett Moszkvával a drónszállítmányokról.

Emelkedett a kőolaj világpiaci ára csütörtökön Ázsiában, miután az iráni külügyminiszter kijelentette: országának „egyelőre nem áll szándékában tárgyalni” az Egyesült Államokkal. A brent nyersolaj ára 1,6 százalékkal 103,85 dollárra, míg a West Texas Intermediate (WTI) 1,4 százalékkal 91,61 dollárra nőtt.

(BBC)

Miközben az amerikai hírszerzés szerint Irán csapdákkal és légvédelemmel erősíti meg a stratégiai fontosságú Hárg-szigetet egy esetleges amerikai támadásra készülve, a háború költségei már a civil lakosságot is közvetlenül érintik.

Az amerikai posta április 26-ától 8 százalékos üzemanyagpótdíjat vezet be a csomagokra.

A konfliktus elhúzódása belföldi politikai feszültséghez vezetett, mivel a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagjai – köztük Trump saját pártjának képviselői is – elégedetlenségüket fejezték ki a háborús célokról szóló tájékoztatás hiányosságai és a lőszerkészletek pótlására igényelt újabb milliárdos keret miatt.

Donald Trump kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodni, de a vezetők félnek ezt nyilvánosan felvállalni, mert tartanak saját népük bosszújától és az amerikai válaszlépésektől is – írja a CNN.

„Soha senki nem látott még olyat, amit mi művelünk a Közel-Keleten Iránnal; mellesleg tárgyalnak, és annyira akarnak üzletet kötni, amennyire csak lehet, de félnek kimondani, mert azt hiszik, hogy a saját népük fogja megölni őket. Attól is félnek, hogy mi fogjuk megölni őket” – mondta Trump Washingtonban, a képviselőházi republikánusok kampányágának adománygyűjtő vacsoráján.

A Fehér Ház szerint a tárgyalások nem rekedtek meg, annak ellenére sem, hogy Teherán egyelőre nem fogadta el a 15 pontos béketervet.

Az USA jelenleg Pakisztánban próbál tető alá hozni egy találkozót a feszültség enyhítésére. Abbász Aragcsi külügyminiszter elismerte az üzenetváltásokat, de leszögezte: ezek még nem minősülnek érdemi tárgyalásoknak.

Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme Iránból indított drónokat és rakétákat semmisített meg a csütörtök reggeli órákban. A hatóságok nyugalomra intették a lakosságot, jelezve, hogy a hallható robbanások a védelmi rendszerek működésének eredményei.

Kuvaitban ellenséges célpontokat fogtak el. Bár a fenyegetést tényként kezelték, azt nem pontosították, honnan érkeztek a támadóeszközök.

Bahreinben megszólaltak a szirénák, a kormány pedig arra utasította a lakókat, hogy azonnal keressenek menedéket a legközelebbi biztonságos helyen. (CNN)

• Irán azt állította, hogy átengedi a nem ellenséges hajókat a Hormuzi-szoroson, ha azok egyeztetnek velük.
• Thaiföld külügyminisztere közölte, hogy egy tanker biztonságosan áthaladt a Hormuzi-szoroson, miután Irán egyeztetett Ománnal.
• A CNN úgy értesült, hogy nagyjából ezer katona készül a közel-keleti bevetésre.
• Szerdán 100 dollár alá csökkent a brent kőolaj hordónkénti ára, miután Donald Trump a hírek szerint 15 pontos tűzszüneti javaslatot küldött Iránnak.
• Az AP információi szerint Irán megkapta az Egyesült Államok 15 pontos javaslatát, miközben Teherán azt üzente Trumpéknak, hogy saját magukkal tárgyalnak.
• Az iráni külügyminiszter ezek után elismerte, hogy üzenetváltások vannak, de ezt ő nem nevezné tárgyalásoknak.
• A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján megerősítették, 4-6 hetet terveztek előzetesen is a háború lezárására. Trump békepárti, de készen áll a pokol elszabadítására is.