Ezt a közvetítést már lezártuk.
Fogadásokat lehetett kötni a Polymarket fogadóoldalon arra, hogy mikor fogják megtalálni az azt az amerikai pilótát, akinek gépét Irán felett lőtték le. Seth Moulton amerikai képviselő, a tengerészgyalogság veteránja az X közösségi oldalon közzétett posztjában undorítónak nevezte, hogy fogadásokat lehet kötni arra, hogy a pilótát megtalálják-e vagy sem. És megemlítette, hogy Donald Trump egyik fia, Donald Trump Jr. befektető a Polymarketben, amit „disztópikus halálpiacként” jellemzett.
A felháborodás után a Polymarket elnézést kért a fogadási lehetőségért, és jelezték, hogy az törölték. A cég a képviselő posztjára válaszolva közölte, hogy a fogadást azonnal eltávolították, mert az a normáival ellentétes, és vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy miként csúszhatott át a belső védelmen.
Izrael felkészült arra, hogy támadásokat indítson az iráni energialétesítmények ellen, és csak arra várnak, hogy az Egyesült Államok engedélyezze azok megindítását – mondta egy magas rangú izraeli védelmi tisztviselő a Reuters hírügynökségnek. Közben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő bejelentette, hogy petrokémiai üzemeket támadtak, ami közlése szerint „pénzgyárak” voltak, amik az iráni kormánynak termeltek bevételeket.
Donald Trump amerikai elnök szombaton 48 órát adott Iránnak arra, hogy megnyissák a Hormuzi-szorost, közölve, hogy ha azt nem teszik meg, akkor Iránban „el fog szabadulni a pokol”. Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy az iráni erőművek, és egyéb civil létesítmények, köztük sótalanító üzemek ellen fognak támadásokat indítani. Jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ez háborús bűncselekménynek számítana.
Közben Lindsay Graham amerikai szenátor, aki jóban van az elnökkel, az X közösségi oldalon közzétett posztjában kijelentette, hogy beszélt az elnökkel, és az alapján teljesen biztosan meg van győződve arról, hogy Trump be is fogja tartani a fenyegetését. Graham közölt, hogy teljes mértékben támogatja Trump ultimátumát.
Sokkal nagyobb károkat okoztak az szaúd-arábiai amerikai nagykövetségbe becsapódott iráni drónok, mint amennyiről a hatóságok beszámoltak – írta jelenlegi és volt amerikai kormányzati tisztviselőkre hivatkozva a Wall Street Journal. Irán március 3-án támadta meg két drónnal a nagykövetség épületét. Az akkori hivatalos közlések szerint a nagykövetségben a támadásban csak kisebb tűz és anyagi kár keletkezett.
A Wall Street Journal értesülései szerint az éjszaka végrehajtott támadásban egy drón lyukat ütött az épületbe, majd a második abba berepült, és úgy robbant fel. A lapnak nyilatkozó tisztviselők elmondása szerint a támadás nem csak egy kisebb, hanem egy fél napon át tomboló tüzet okozott, és a Journal egyik forrásának elmondása szerint az épület egy részében javíthatatlan károk keletkeztek. A támadásban a lap cikke szerint három emelet rongálódott meg.
„Emlékeznek, amikor tíz napot adtam Iránnak, hogy megállapodást kössön, vagy megnyissa a Hormuzi-szorost. Fogy az idő – 48 óra, és elszabadul a pokol [Iránban]”, írta Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön.
Trump múlt héten jelentette be, hogy Teherán kérésére tíz napra felfüggeszti az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokat. Akkor azt is közölte az amerikai elnök, hogy szerinte a tárgyalások folyamatban vannak, és nagyon jól haladnak.
Találat érte Irán egyetlen működő atomerőművének közvetlen közelét szombat reggel – közölte a félhivatalos Tasznim iráni hírügynökség. A beszámoló szerint egy lövedék csapódott be közel a busheri erőműhöz, megölve egy biztonsági őrt. Iráni közlés szerint a lökéshullám és a repeszek megrongáltak egy, az erőmű területén álló kiszolgáló épületet is.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy Irán értesítette a szervezetet a támadásról, és jelezték, hogy megemelkedett radioaktív sugárzásról nem érkezett jelentés. A NAÜ főtitkára mélységes aggodalmának adott hangot az eset miatt, és közölte, hogy az atomerőműnek még a közelét sem szabad támadni, mert a külső épületek is fontos biztonsági eszközöket tartalmazhatnak.
Közben a Roszatom közel kétszáz dolgozóját evakuálta az orosz segítséggel felépített atomerőműből – közölte az Interfax orosz hírügynökség. A 198 dolgozó elszállítását a cég közlése szerint húsz perccel a támadás után indították meg, és busszal szállították őket az örmény határra. A dolgozók evakuálását már korábban betervezték.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X közösségi oldalon megjelent posztjában közölte, hogy ez már a negyedik alkalom volt, hogy „Izrael és az Egyesült Államok a busheri erőművet bombázták”, és arra figyelmeztetett, hogy a radioaktív felhő nem Teherán, hanem az Öböl menti országok fővárosait fogja fenyegetni.
Az izraeli hadsereg szombati jelentése szerint megkezdte csapásait a Hezbollah bejrúti infrastruktúrájára, miután lerombolt egy hidat Kelet-Libanonban, írja a Guardian. A hídrombolás célja hivatalos közlés szerint az volt, hogy az izraeli védelmi erők (IDF) megakadályozzák, hogy Irán erősítést küldjön a Hezbollahnak. Izrael közölte azt is, hogy Teheránra is csapáshullámot mért az elmúlt órákban.
Továbbra is keresik az Irán által lelőtt F15E vadászbombázó fegyverrendszer-kezelőjét miután a pilótát korábban sikeresen kimentették, írja a Guardian. Nemcsak az amerikai katonai mentőegységek próbálnak az eltűnt katona nyomára bukkanni, hiszen az iráni állami média arra kérte a hegyvidéki Kohgiluyeh, Boyer-Ahmad és Khuzestan tartományok lakosait, hogy kapcsolódjanak be a keresésbe.
Több lehetséges megoldás is felmerült a hetek óta lezárt Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló, 40 ország magas rangú tisztviselőinek részvételével lezajlott egyeztetésen, írja a New York Times.
A cikk szerint nem született konkrét megoldás, noha egyre nagyobb nyomás nehezedik az európai országokra Donald Trump amerikai elnök részéről, hogy katonai módszerekkel nyissák meg a korábban a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százalékát bonyolító hajózási útvonalat. Egy olasz kezdeményezés szerint humanitárius folyosót kell létrehozni az alapvető áruk szállítására, de ezt az egyeztetés résztvevői nem támogatták.
A lehetséges megoldások közt szerepelt, hogy a kereskedelmi hajók épségét haditengerészeti kísérettel biztosítsák, illetve végezzenek aknamentesítést, és a levegőből is szavatolják a szállítmányok biztonságát drónokkal, illetve vadászgépekkel. Ezeket az eszközöket diplomáciai eszközökkel biztosítanák a terv szerint, azonban minden lehetőségnek komoly korlátai vannak.
Egyrészt költségesek, nem garantálják a hajók biztonságát, ráadásul egy esetleges támadás elriasztja a hajózási társaságokat és a biztosítókat. A részt vevő országok egy része az ENSZ jóváhagyásához kötné a közös fellépést, ám ez tovább lassítja a döntéshozatalt. Közben Irán jelezte, hogy a háború után is ellenőrizni kívánja a Hormuzi-szoros forgalmát, és akár díjfizetéshez kötné az áthaladást.
Ritka és szimbolikus szempontból jelentős sikert könyvelhet el Irán azzal, hogy az elmúlt napokban két amerikai harci repülőgépet is lelőtt, írja az AP, hiszen több mint 20 éve nem volt példa arra, hogy amerikai katonai gép zuhant volna le ellenséges tűz miatt.
Egy F-15E vadászbombázót, illetve később egy A–10 Thunderbolt II típusú csatarepülőgép kapott találatot az iráni légtérben. Az előbbi pilótáját sikerült kimenteni, a legénység másik tagjáról viszont egyelőre nincsenek hírek, ahogy az A-10-es legénységéről sem. Az incidens ugyan számszerűsítve nagyon kedvezőnek számít, mivel az Egyesült Államok légiereje több mint 13 ezer bevetést hajtott végre az Izraellel közösen indított, öt hete tartó háborúban és ezek során 12300 célpontot támadtak.
Ugyanakkor a két repülőgép lelövése ellentmond Donald Trump korábbi állításainak, amelyek szerint Irán légvédelmét kiiktatták, és az ország katonailag meggyengült. Szakértők szerint az amerikai katonai gépeket vállról indítható rakétákkal támadták, amelyek nehezen észlelhetők, különösen akkor, ha az amerikai gépek alacsonyan repülnek.
A konfliktus eddigi mérlege alapján az Egyesült Államok katonailag valóban légi fölényben van Iránban, de ez nem jelenti azt, hogy Irán teljesen elvesztette védekezőképességét saját légterében. A pilóták speciális kiképzést kapnak a gépük lelövése után túlélésre, illetve a mentésükre induló egységek értesítésére, de az irániak folyamatosan figyelik a rádiókommunikációt és azt érdemben képesek lehetnek megzavarni.
Nádor András
- Irán azt állította, lelőttek egy F-35-ös vadászbombázót, de amerikai tisztviselők szerint valójában egy kicsit elavultabbnak számító F-15E vadászbombázót lőtt le az iráni légvédelem.
- A vadászbombázó személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a CNN forrásai szerint életben van.
- Giorgia Meloni olasz miniszterelnök villámlátogatásra érkezett a Perzsa-öbölbe, hogy a hétvégén találkozzon a térség vezetőivel. Szaúd-Arábián kívül az Egyesült Arab Emírségeket és Katart is meglátogatja.
- Donald Trump hidak lebombázásával fenyegette meg Iránt. Később Irán szerint amerikai-izraeli támadás érte a Teherán és Karadzs között húzódó hidat, aminek jelentős szakaszai megsemmisültek.
- Az amerikai elnök arról posztolt, hogy ha lenne még egy kis idejük, megnyitnák a Hormuzi-szorost, és olajszökőkutat csinálnának belőle.
- Ausztria kitiltotta az amerikai katonai gépeket a légteréből.
- Az Európai Bizottság energiaügyi vezetője, Dan Jørgensen azt nyilatkozta, hogy az Európai Unió hosszan tartó energiasokkra készül a közel-keleti háború miatt.
