Ezt a közvetítést már lezártuk.
Irak egy héten belül visszaállíthatja a nyersolaj exportját napi 3,4 millió hordós szintre, amennyiben véget ér az iráni háború és újra megnyílik a Hormuzi-szoros – mondta az iraki állami tulajdonban lévő Basra Oil Company vezetője a Reutersnek.
Bassem Abdul Karim azt nyilatkozta, hogy Irán eddig csak szóbeli garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy az iraki tankerek áthaladhatnak a szoroson. Hozzátette: Irak déli olajmezőinek termelése napi 900 000 hordó körül lehet, de ha a háború véget ér, és garantált a biztonságos áthaladás a szoroson, az export egy héten belül elérheti a napi 3,4 millió hordót.
A Reuters szerint az öböl menti olajtermelők közül Irak szenvedte el a legnagyobb olajbevétel-csökkenést a szoros tényleges lezárása miatt, mivel nincsenek alternatív szállítási útvonalai. Az országnak körülbelül 80%-kal kellett csökkentenie az olajtermelését.
Az amerikai elnököt a hétfői, az iráni helyzetről tartott tájékoztatója után kérdezte meg egy újságíró, szerinte nem rossz-e az iráni civileknek, hogy az általa megszabott határidő lejárta után az energetikai és egyéb infrastruktúra bombázását helyezték kilátásba.
Trump erre azt mondta, szerinte az irániak hajlandóak meghozni ezt az áldozatot a szabadságukért, aztán azt állította, több olyan üzenetet fogtak el, ahol az irániak, akiknek a házaik mellett csapódtak be a bombák, azt mondták, hogy „kérlek bombázzatok tovább”, amikor pedig elmennek anélkül, hogy ezeket a régiókat is bombázták volna, azt mondták, hogy „kérlek gyertek vissza”.
A civil infrastruktúra bombázása egyébként a genfi egyezmény értelmében háborús bűnnek minősül, a New York Times újságírója pedig rá is kérdezett arra, hogy ezt nem érzi-e problémásnak az amerikai elnök. Trump erre azt mondta, reméli, nem kell megtennie, de nem fogja hagyni, hogy Irán hatalmas és gazdag legyen, és atomfegyvert fejlesszen.
Az amerikai elnök magyar idő szerint este héttől tartott sajtótájékoztatót hétfőn az az iráni helyzetről, ennek elején mondta el, hogy akár holnap éjjel elfoglalhatják Iránt, miután már ezt megelőzően egyértelművé tette, nem akarja ismét kitolni az országnak adott, keddi határidőt a Hormuzi-szoros megnyitására.
Trump a sajtótájékoztató elején az iráni hegyekben lelőtt amerikai F–15-ös később kimentett tisztje kapcsán beszélt arról, hogy az Epic Fury hadművelet „hihetetlenül jól halad, annyira jól, hogy ilyen szintű hadműveletet még soha senki nem látott”. Ezt a gondolatmenetet folytatta aztán azzal, hogy szerinte „az egész országot el lehetne foglalni egy éjszaka alatt, és ez lehet, hogy a holnapi lesz”.
Az amerikai elnök hétfőn arról beszélt, hogy nagyon valószínűtlennek tartja, hogy ismét eltolják a határidőt, hiszen Irán hét napot kért, ő pedig tízet adott nekik, de ha ez lejár, akkor elszabadul majd a pokol. Trump azután beszélt erről, hogy hétfőn felmerült, hogy az Egyesült Államok és Irán is megkapott egy tervet egy tűzszünetről. Trump hétfőn azt mondta, hogy kapott egy „béketervet” Irántól, amit üdvözölt is, de szerinte ez nem volt elegendő, szerinte ehhez bizonyos dolgokat még tenniük kellene.
Ezzel vélhetően a Hormuzi-szoros megnyitására célzott, Irán viszont már jelezte, hogy nem hajlandó erre, és ugyancsak elutasította a tűzszünet lehetőségét, a hivatalos álláspont szerint hosszan tartó békében lenne érdekelt az ország. Egy iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, szó sem lehet arról, hogy a Hormuzi-szorost újranyissák egy átmeneti tűzszünet keretében. Azt is hozzátette, nem fogadnak el semmilyen határidőt amíg az amerikai fél nem fontolja meg a hosszú távú tűzszünet lehetőségét.
(Reuters)
Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy csapást mértek egy iráni petrolkémiai üzemre. Közleményében hozzátette, hogy az izraeli hadsereg (IDF) utasítást kapott arra, hogy teljes erővel folytassa az iráni infrastruktúra elleni támadásokat.
„Az IDF most erőteljes csapást mért Irán legnagyobb, [Asaluyehben] található petrolkémiai létesítményére” – mondta, hozzátéve, hogy a létesítmény az ország petrolkémiai termékeinek mintegy felét állította elő. Kác szerint az eddig támadott két létesítmény Irán petrolkémiai exportjának körülbelül 85 százalékát fedezte, ezek szerinte mostanra üzemképtelenné váltak.
„Ez az iráni rezsim számára több tízmilliárd dollár értékű súlyos gazdasági csapás. A petrolkémiai ipar a Forradalmi Gárda tevékenységének finanszírozásában és Irán katonai erejének kiépítésében fontos hajtóerő” – mondta Kác.
Az iráni Fársz hírügynökség korábbi közlése szerint „több robbanás” hallatszott a létesítmény felől. A félhivatalos Tasnim hírügynökség a helyi kormányzóhelyettest idézve arról számolt be, hogy egyelőre vizsgálják a károkat. A hírügynökség szerint számos petrolkémiai termelőegység megrongálódott, áldozatokról nem érkezett jelentés.
A mostani támadás pár héttel azután történt, hogy Izrael támadást hajtott végre a legfontosabb iráni energetikai létesítmény, a Dél-Parsz gázmező ellen.
Kiderült néhány részlet arról, hogyan mentették ki az Iránban lelőtt amerikai vadászgép hátramaradt legénységi tagját. Az akció azután indult, hogy Irán pénteken lelőtt egy F–15-ös amerikai vadászgépet. A lelőtt amerikai F–15-ös tisztje több mint egy napon keresztül bujkált az iráni hegyekben, mire kimenekítették. A CIA közben elterelő műveletet indított, hogy elhitesse Iránnal, hogy a tisztet már kimentették az országból.
A The New York Times jelenlegi és volt amerikai tisztviselők elmondása alapján azt írja, a műveletben több száz katona és személyzeti tag vett részt. A lap egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írja, miután katapultált a vadászrepülőből, a tiszt egy hasadékban rejtőzött el, egy ponton egy 2100 méter magas hegygerincre is fel kellett másznia.
Bánáti Anna
Jánisz Szturnárasz, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja szerint szigorúbb monetáris politika várható, ha tartós lesz az energiaárak növekedése. Szturnárasz Athénban, a görög jegybank éves közgyűlésén arról beszélt, hogy ha az energiaárak emelkedése mindössze átmeneti, akkor a monetáris politikát csak korlátozott mértékben kell igazítani. Ha viszont a növekvő energiaárak miatti nyomás erősnek és tartósnak bizonyul – hatást gyakorolva a középtávú inflációs várakozásokra, illetve a bérek alakulására –, akkor Szturnárasz szerint szigorúbb monetáris politika várható.
Két indiai zászló alatt közlekedő, cseppfolyósított propán-bután-gázt (LPG) szállító tartályhajó kelt át a Hormuzi-szoroson, míg egy harmadik tanker egyelőre a szoros nyugati részén tartózkodik.
Az iráni háború kezdete óta gyakorlatilag leállt a szoroson keresztüli hajózás, de Irán szerint a „nem ellenséges hajók” áthaladhatnak a vízi úton, ha egyeztetnek a hatóságaikkal. A mostaniakkal együtt már nyolc indiai tanker kelhetett át a szoroson, mióta tart a háború. India a világ második legnagyobb LPG-importőre, tavaly az import mintegy 90 százaléka érkezett a Közel-Keletről.
(Reuters)
Izrael megerősítette, hogy ma reggel Teheránban végrehajtott légitámadásban megölte az Iráni Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét, Majid Khademit.
Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter azt mondta, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnökével, Eyal Zamir altábornaggyal tartott helyzetértékeléskor tájékoztatták a támadásról. „Irán vezetői üldözési mániában élnek. Továbbra is egyenként fogjuk levadászni őket” – mondta Kác.
Hozzátette, Izrael súlyosan megrongálta Irán acél- és petrolkémiai iparát, és tovább munkálkodnak azon, hogy tönkretegyék az iráni nemzeti infrastruktúrát.
Az Irán Forradalmi Gárda (IRGC) közlése szerint hétfőn reggel meghalt hírszerzési egységük vezetője, Majid Khademi. Az IRGC szerint Izrael és az Egyesült Államok áll a támadás hátterében.
Khademi azután került hírszerzési egység élére, hogy az előző kémfőnök, Mohammad Kazemi tavaly nyáron egy izraeli támadásban életét vesztette.
Mohammad Reza Aref, Irán első alelnöke szerint a teheráni Sharif Egyetem elleni támadás „Trump őrültségének és tudatlanságának szimbóluma”. Szerinte az amerikai elnök „nem érti, hogy Irán tudása nem betonba van ágyazva, amit bombákkal el lehet pusztítani, az igazi erődítmény professzoraink és elitjeink akarata”.
„Ez az erődítmény nem fog összeomlani” – tette hozzá. Az Egyesült Államok egyébként nem vállalta magára az egyetem elleni támadást.
(BBC)
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 110 dollárra emelkedett, miután Donald Trump elnök húsvétvasárnapi káromkodós posztjában újabb fenyegetést intézett Irán ellen. Az olajár kezdetben 1,6 százalékkal, 110,85 dollárra emelkedett, majd az ázsiai reggeli kereskedés során enyhén korrigált.
Mindeközben kisebb növekedést produkált több távol-keleti részvényindex is: a tokiói Nikkei 1,6 százalékkal, a dél-koreai 0,9 százalékkal erősödött.
Irán „sokkal pusztítóbb” megtorlást ígért, ha az Egyesült Államok és Izrael polgári célpontokat támadna meg – számolt be az állami média.
„Ha a polgári célpontok elleni támadások megismétlődnek, támadó és megtorló műveleteink következő szakaszai sokkal pusztítóbbak és kiterjedtebbek lesznek” – írja nyilatkozatában Irán legfőbb operatív katonai parancsnokságának szóvivője. A nyilatkozatot az Iráni Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltatója (IRIB) tette közzé.
Ez azután történt, hogy az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, támadást indít az iráni erőművek és hidak ellen, ha Irán nem tartja be a keddi határidőt a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. „Nyissátok már meg azt a kiba***tt szorost, ti őrült rohadékok, vagy a pokolban fogtok élni” – írta húsvétvasárnap a Truth Socialön Trump.
Csapás érte a teheráni Sharif Műszaki Egyetemet – a BBC helyi adása szerint az egyetem több része, köztük a technológiai központ épülete és az egyetemi mecset is megrongálódott. A kerület polgármestere szerint a támadás miatt ideiglenesen szünetel a gázellátás.
Az iráni háború kezdete óta már több iráni egyetemet ért támadás, köztük a Teheráni Tudományos és Műszaki Egyetemet és a Shahid Beheshti Egyetemet.
Legalább 15 ember, köztük egy négyéves kislány is meghalt és 39-en megsebesültek a vasárnapi Izrael által indított támadásokban a libanoni hatóságok szerint. Az izraeli lapok mindeközben arról írtak, hogy két holttestet találtak egy rakétával eltalált lakóházban Izraelben.
Az izraeli hadsereg közlése szerint támadássorozatot hajtott végre iráni célpontok ellen Teheránban. Iráni források szerint egy lakóépület elleni amerikai-izraeli támadásban legalább öten meghaltak, több embert pedig a romok alá temetett Teherántól délre.
Az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait közölte, légvédelmi rendszereik reagáltak a rakétás és drónos támadásokra.
(BBC)
Pál Tamás
- Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kimenekítették Iránból a lelőtt F–15-ös vadászbombázó személyzetének második tagját is.
- Trump erőművek és hidak lebombázásával fenyegetőzött, ha Irán rövid határidőn belül nem nyitja meg a Hormuzi-szorost.
- Az amerikai elnök amnesztiát ajánlottak fel azoknak az irániaknak, akik részt vennének a megállapodás megkötésében.
- Műholdképes céget kért meg az amerikai kormány, ne adjon ki friss közel-keleti fotókat.
