Trump: A legjobb lőszerekkel és a valaha gyártott legjobb fegyverekkel töltjük fel a hajókat, még jobbakkal, mint amikkel szétrobbantottuk őket
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Hanula Zsolt
„A legjobb lőszerekkel és a valaha gyártott legjobb fegyverekkel töltjük fel a hajókat, még jobbakkal, mint amikkel szétrobbantottuk őket” – mondta Donald Trump amerikai elnök a New York Postnak adott rövid interjújában. Az elnök szerint 24 órán belül kiderül, sikerül-e előremozdulni a tűzszüneti tárgyalásokkal, és ha nem, még intenzívebb lesz az amerikai katonai fellépés Iránban.
Hanula Zsolt
A MarineTraffic oldal adatai szerint egyetlen, botswanai zászló alatt hajózó olajtanker jutott ma át a Hormuzi-szoroson. A publikus adatok szerint ezen kívül egy kisebb indiai teherhajó jött még kifelé a szoroson, és két másik teherszállító (egy panamai, és egy indiai) haladt át befelé, a Perzsa-öböl irányába. Békeidőben a szorosban napi átlagban több mint száz hajó fordult meg.
Hanula Zsolt
Mohammad Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke a CNN-nek azt mondta, két feltételnek kell teljesülnie, hogy leüljenek tárgyalni az amerikaiakkal: tűzszünet Libanonban, és a befagyasztott iráni vagyonok felszabadítása. Ez a két téma már korábban is felmerült a tárgyalásokon, de most először szabják az irániak mindenképpen szükséges feltételként a további tűzszüneti tárgyalások elé.
Hanula Zsolt
A CNN három friss izraeli közvélemény-kutatást idéz, amelyek szerint az izraeliek több mint fele ellenzi a tűzszünetet, és azt támogatná, ha folytatódna a háború Irán ellen. Mindhárom felmérés rákérdezett arra is, hogy győzelemként értékelik-e eddig az izraeliek a háborút; erre csupán a válaszolók 33, 30, illetve 25 százaléka válaszolt igennel.
Repülőgép-üzemanyaghiány alakulhat ki Európa repülőterein, ha a Hormuzi-szorost nem nyitják hamarosan újra, megközelítőleg három héten belül, figyelmeztetett az európai repülőterek érdekképviseleti szervezete.
Az ACI Europe levelet küldött az európai energiaügyi és turisztikai biztosoknak, hogy kifejezzék növekvő aggodalmukat az üzemanyag-ellátás bizonytalansága miatt. Figyelmeztettek, hogy a hiány súlyosan zavarná a repülőtéri működést és a légi összeköttetést is.
Az Öböl menti térség az európai repülőgép-üzemanyag egyik fő forrása, az import mintegy 50 százalékát adja. Több légitársaság már csökkentette járatai számát és megemelte jegyáraikat az ellátási aggodalmak miatt.
(BBC)
Újságíróknak nyilatkozott J. D. Vance, mielőtt felszállt a Pakisztánba tartó repülőgépre. „Várjuk a tárgyalásokat” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kész kezet nyújtani Iránnak, ha az jóhiszeműen áll a tárgyalásokhoz.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy ha megpróbálják kijátszani őket, az Egyesült Államok nem lesz fogékony az ilyen megközelítésre. Elmondása szerint Trump adott neki támpontokat a tárgyaláshoz.
A tervek szerint az Egyesült Államok és Irán Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban találkozik, és tárgyalóasztalhoz ülnek. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerint a megbeszélések szombaton kezdődnek majd. Vance-hez Steve Witkoff és Jared Kushner csatlakozik majd. Az iráni küldöttség sem érkezett még meg Iszlámábádba.
(BBC)
Naim Kasszem, a Hezbollah vezetője azt mondta a libanoni kormánynak, hogy ne tegyenek ingyenes engedményeket Izraelnek. „Nem fogadjuk el a korábbi helyzethez való visszatérést, és felszólítjuk a tisztségviselőket, hogy hagyjanak fel az ingyenes engedményekkel” – írta Kasszem egy közleményben. Egyúttal elítélte a szerdai libanoni támadásokat is.
Iskolát bombázott le az izraeli hadsereg, és X-en egy videóval ellátott posztban azt írták: azért, mert a Hezbollah rakétát indított a területről.
Az Izraeli Védelmi Erők drónvideót csatolt a poszthoz, amiben szerintük jól látszik, hogy a libanoni Tayr Zibna település iskolájának területén jól látható a rakétakilövő hőjele, ahogy valós időben átviszik az épület közelébe.
A hadsereg szerint a Hezbollah rakétáinak iskolákból történő indítása „a nemzetközi jog megsértésének minősül”.
A Reuters szerint az elmúlt napon a Hormuzi-szoroson átkelő hajók nagy része Iránhoz köthető volt. A hírügynökség azt írja, hogy a hajókövetési adatok azt mutatják: a többi hajó jellemzően nem mozdul, annak ellenére sem, hogy kéthetes tűzszünet van érvényben a harcoló felek között.
Három tartályhajó – köztük egy akár 2 millió hordó olajat szállítani képes tanker, egy üzemanyag-ellátó hajó és egy kisebb olajszállító – hagyta el az elmúlt 24 órában az iráni vizeket. Emellett négy ömlesztettárut szállító hajó is útnak indult, köztük egy Iránból Kínába tartó, vasércet szállító.
Az olajárak ma közel 1 százalékkal emelkedtek, mivel egyre kevesebb hajó merészkedik át a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson, annak ellenére, hogy továbbra is él a tűzszünet az Egyesült Államok és Irán között.
Ez már a második egymást követő nap, amikor emelkednek az árak. Szerdán még 13,3 százalékos zuhanást mértek a piacon, miután bejelentették a tűzszünetet.
A piac most főleg attól tart, hogy a tengeri forgalom bizonytalanná válhat a szorosban.
(CNN)
Egy szenior tisztségviselő azt mondta a BBC-nek, hogy Libanon csak akkor vesz részt az Izraellel közös jövő heti béketárgyalásokon, ha előbb tűzszünetben állapodnak meg. A pontos dátum még nem ismert.
A két ország közötti közvetlen tárgyalás ritka, de volt már rá példa – általában inkább közvetítőkön keresztül kommunikálnak egymással.
(BBC)
Nagy Nikoletta
Navaf Szalám, Libanon miniszterelnöke a következő napokban Washingtonba utazik, azt követően, hogy Izrael közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett az országgal.
Az utazás valószínűleg a kéthetes tűzszünet alatt történik majd, ami egyébként is elég törékeny, folyik a vita arról, hogy a libanoni támadásokra is vonatkozik-e, vagy csak az Irán elleniekre.
Izrael továbbra is támadja a Hezbollahot, szerdán például egy nagyobb hullámmal, amiben a libanoni hatóságok szerint legalább 300-an meghaltak.
(CNN)
Az ENSZ gyerekvédelmi szervezete, az Unicef szerint majdnem 600 gyerek sérült vagy halt meg Libanonban a konfliktus legutóbbi kiújulása, vagyis március 2-a óta. A szerdai bombázás során a szervezet szerint több mint 30 gyerek halt meg, és további 150 megsérült.
Azt is írták, hogy az országban több mint egymillió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, közülük becslések szerint 390 ezer gyerek.
Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint Libanon élelmezésbiztonsági válsággal néz szembe, mert a háború akadályozza az élelmiszer szállítását az országban.
„Amit most látunk, az nem csupán menekültválság, hanem gyorsan élelmezésbiztonsági válsággá is alakul” – mondta Allison Oman, a WFP libanoni országigazgatója. Figyelmeztetett, hogy az élelmiszer egyre inkább megfizethetetlenné válik az emelkedő árak és a növekvő kereslet miatt.
A pakisztáni és a francia külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki a libanoni tűzszünet „súlyos megsértése” miatt. Jean-Noël Barrot és Mohammad Ishaq Dar telefonon beszéltek, előbbi azt mondta: támogatja Pakisztán törekvéseit arra, hogy „diplomácia útján oldódjon meg a béke és a stabilitás a régióban”.
A pakisztáni külügyi minisztérium azt közölte, hogy mindkét miniszter kiemelte, hogy szükség van a tűzszünet betartására.
Korábban a spanyol külügyminiszter, José Manuel Albares is kifejezte nemtetszését a libanoni csapásokkal kapcsolatban, azokat „az emberiség lelkiismeretén esett szégyennek” nevezte. Hozzátette: „Az erőszak mértéke, valamint a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog megsértése elfogadhatatlan.”
(The Guardian, BBC)
Az izraeli hadsereg megint elmondta, hogy szerintük a Hezbollah mentőket használ katonai célokra. Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője X-en azt írta: a Hezbollah széles körben használja a mentőautókat így, de bizonyítékot nem mutatott be az állításaira.
A Guardian néhány héttel ezelőtt megnézte az Izrael által támadott mentőautókat, nem találta nyomát a katonai használatnak. A libanoni egészségügyi dolgozók és tisztviselők szerint Izrael szándékosan célozza az egészségügyi személyzetet és létesítményeket.
Nagy Nikoletta
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szerint az ország a tűzszünet kihirdetése óta nem indított semmilyen támadást egyetlen ország felé sem, egészen mostanáig. A közlemény szerint az elmúlt órákban több hírügynökség is olyan jelentéseket közölt, amelyek drón- és rakétatámadásokról számoltak a Perzsa-öböl déli partvidékén fekvő országok létesítményei ellen.
Az IRGC azt írja: amennyiben ezek a jelentések valósak, a támadások „kétségkívül a cionista ellenség vagy az Egyesült Államok művei”. Kiemelték, hogy minden olyan cselekmény, amiről nem számolnak be hivatalos közleményben, nem kapcsolódik hozzájuk.
(CBS News)
Szaúd-Arábia megerősítette, hogy támadás érte az olaj- és gázlétesítményeit, köztük a kulcsfontosságú Kelet–Nyugat olajvezetéket is, írja a helyi állami hírügynökség (SPA) egy, az energiaügyi minisztériumban dolgozó névtelen forrásra hivatkozva.
A jelentés, amiben ezt leírják, nem jelzi, hogy mikor történtek a támadások, de azt igen, hogy egy szaúdi állampolgár meghalt, és heten megsérültek.
A SPA szerint az energia-infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadások jelentős hatást gyakoroltak az olajkitermelésre és -szállításra. A térségben naponta átlagosan 12,1 millió hordó ellátás esett ki a rendelkezésre álló adatok szerint.
Amena Bakr, a Kpler adatelemző és piaci hírszerző platform elemzője a CNN-nek azt mondta, hogy a Kelet–Nyugat olajvezeték kulcsfontosságú volt a Hormuzi-szoros megkerüléséhez.
(CNN)
A Hezbollah egy közleményben azt írta: azért támadta Izraelt, mert az ország megsértette a tűzszünetet. A Libanonban működő síita szervezet azt állítja, hogy Észak-Izrael egyik települését, Kiryat Shmonát és Misgav Am térségét támadta, válaszul azokra a csapásokra, amik szerintük a tűzszünet megsértését jelentik.
A csoport szerint a válaszcsapások addig folytatódnak, amíg „az izraeli–amerikai agresszió országuk és népük ellen meg nem szűnik”.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Ejal Zamir azt mondta, hogy az izraeli csapatok továbbra is folytatják harci műveleteiket Dél-Libanonban, és nincs tűzszünet a Hezbollahhal. Zamir szerint Libanon a fő hadműveleti területük, és „Irán esetében tűzszünet van érvényben, de bármikor visszatérhetünk a harcokhoz”.
Szerdán az izraeliek jelentős támadást hajtottak végre Libanonban, a helyi hatóságok szerint több mint 300 ember halt meg. Ez volt a leghalálosabb nap a háborúban azóta, hogy március 2-án kiújultak a harcok Zirael és a Hezbollah között.
Több államfő elítélte az izraeli csapásokat, és felszólította az országot arra, hogy Libanon is kerüljön be az amerikai–iráni tűzszüneti megállapodásba.
Nagy Nikoletta
Volodimir Zelenszkij szerint a Közel-Keleten ukrán egységek iráni gyártmányú Sahed drónokat lőttek le. Az X-en azt írta: megmutatták néhány országnak, hogyan kell a drónelfogó rendszereket használni.
„Elpusztítottunk iráni Sahedeket? Igen. Csak egy országban? Nem, több országban. Az én szememben ez siker” – írta a közösségi oldalon.
Az ukrán elnök szerint a csapatai aktív műveletekben vettek részt, amik során hazai gyártású, harcban már bizonyított elfogó drónokat használtak.
„Ez nem kiképzésről vagy gyakorlatról szólt, hanem arról, hogy segítsünk egy olyan modern légvédelmi rendszer kiépítésében, ami ténylegesen működik” – mondta.
Az iráni legfőbb vezető írásos üzenetben jelentette ki, hogy az iráni rezsim nem akart háborút az Egyesült Államokkal és Izraellel. Modzstaba Hamenei azért hozzátette, hogy az országa a jogait meg fogja védeni. Azt is írta, hogy az egész ellenállási frontot egységként kezelik, utalva erre Libanonra, ahol Izrael Irán szövetségesével, a Hezbollahhal harcol.
Hamenei kinevezése óta nem jelent meg nyilvánosan, írásos nyilatkozatokat ad ki, amiket többnyire az állami tévé műsorvezetői olvasnak fel, most is ez volt a helyzet. Feltételezik, hogy megsérült az apja, vagyis a korábbi legfelsőbb vezető elleni támadásban, az állami televízió szerint azonban már felépülőben van.
(CBS News)
Az Institute of the Study of War (ISW) kutatóintézet szerint Irán lépéseket tesz annak érdekében, hogy ellenőrzése alatt tartsa a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri forgalmat, és ezzel nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra. Ennek hatására az olajárak magasan maradnak, így Irán kedvezőbb tárgyalási pozícióból vághat neki a közelgő amerikai tárgyalásoknak.
A szervezet szerint Irán azt tervezi, hogy naponta legfeljebb 15 hajót enged át a szoroson, pedig a háború előtt akár napi 140 is közlekedett az útvonalon.
Az iráni Kikötői és Tengerészeti Szervezet április 8-án ábrát tett közzé arról, hogy melyek a kijelölt be- és kilépési útvonalak a szorosban. Figyelmeztetett arra, hogy a kijelölt utakon kívül közlekedő hajók aknákba ütközhetnek.
A Fehér Ház felszólította a tisztviselőit, hogy ne használják arra a belsős, titkos információikat, hogy a Polymarkethez hasonló fogadóoldalakon kaszáljanak. Az elmúlt időszakban a kormány néhány nagyobb döntése előtt valakik gyanúsan jól időzített fogadásokat tettek, ami miatt szakértők arra gyanakszanak, hogy a releváns infók kiszivárogtak.
Például a héten, pont mielőtt bejelentették az amerikai–iráni tűzszünetet, több új fiók is megjelent a Polymarketen, amik nagyon specifikus, jól időzített fogadásokat tettek arról, hogy április 7-én lesz egy ilyen bejelentés. Volt, amelyik ezzel több ezer dollárt nyert.
(Reuters)
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a jövő hétre egy Izrael és Libanon közötti fegyverszünet-tárgyalást szervez. A célja az lenne, hogy a felek megállapodjanak a Hezbollah lefegyverzéséről és a békés kapcsolat megalapozásáról. A tárgyalást Michael Issa, az USA libanoni nagykövete vezetné, és többek között a libanoni és izraeli nagykövetek vehetnének majd részt rajta.
Netanjahu csütörtökön azt mondta, hogy még nincs tűzszünet, és addig lövik Libanont, amíg a Hezbollahot veszélyesnek tartják. Ettől függetlenül felszólította kormányát, hogy kezdjék meg az egyeztetést a libanoni vezetéssel.
(CBS)
Donald Trump egy NBC Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy beszélt Benjámin Netanjahuval, és arra kérte, hogy legyen egy kicsit visszafogottabb Libanonnal kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint izraeli kollégája ebbe beleegyezett. Hozzátette, hogy szerinte Izrael csökkenti a Libanont érő támadásai számát, de ennek inkább az ellenkezője tűnt igaznak.
Netanjahu nem sokkal később kijelentette, hogy nem lesz fegyverszünet Libanonban, tovább fogják lőni a Hezbollah állásait. Megjegyezte, hogy arra utasította kormányát, hogy minél előbb vegyen fel közvetlen kapcsolatot a libanoni vezetéssel. Arról akar tárgyalni, hogy építik le a Hezbollahot, valamint a két ország békés kapcsolatának felépítéséről.
(Guardian)
Zách Dániel
A háború 41. napjának eseményei:
- Megkezdődtek az amerikai–iráni tárgyalások előkészületei, lezárások léptek életbe Iszlámábádban.
- A német kancellár abban bízik, nem lesznek repedések a NATO-n.
- Trump arról posztolt a közösségi médiában, hogy Irán minden eddiginél nagyobb pusztításra számíthat, ha nem tartja magát a tűzszüneti megállapodáshoz.
- Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy csütörtökön leállították a hajózást a Hormuzi-szorosban, miután szerintük Izrael megsértette a tűzszünetet Libanon szerdai bombázásával.
- Nem árulta el a NATO főtitkára, hogy Trump ki akar-e lépni a katonai szövetségből.
- Megtorpantak a piacok a tűzszünet megingását látva.
- Netanjahu szerint ott csapnak le a Hezbollahra, ahol csak szükséges. Ezzel arra utalt, hogy Izrael csapást mért Libanonra az iráni tűzszünet kezdete után.
