Axios: Közel a megállapodás a megállapodásról, Irán térfelén pattog a labda
Az Axios arról írt szerdán két, nevét nem vállaló amerikai tisztviselőre hivatkozva, hogy az Egyesült Államok és Irán közel áll egy szándéknyilatkozat elfogadásához. Ebben az egyoldalas dokumentumban közösen bejelentenék a háború lezárását, illetve a nukleáris tárgyalások keretrendszerét. Washington a következő 48 órában választ vár Teherántól erre. Az iráni ISNA hírügynökség már közölte, hogy épp kiértékelik az amerikai javaslatot, és a közvetítő Pakisztánt majd tájékoztatják a döntésről.
A dokumentumban szerepelne, hogy moratóriumot vezetnek be az iráni urándúsításra. Cserébe az Egyesült Államok feloldja az Iránra kirótt szankciókat, és felszabadítja a befagyasztott iráni pénzeket. Emellett mindkét fél vállalja, hogy felszámol minden hajózási korlátozást a Hormuzi-szorosban. A dokumentum sok része persze függ attól, létrejön-e egy végleges megállapodás, ezért az Axios szerint az is benne van a pakliban, hogy kiújul a háború, vagy legalábbis a jelenlegi befagyott állapotában marad.
A Fehér Ház szerint az iráni vezetés megosztott, a különböző hatalmi körök máshogy látják a kérdéseket. Ezért Washingtonban sokan szkeptikusak, hogy akár egy korlátozott megállapodást elfogadhatnak-e. Az Axios forrásai szerint Donald Trump elnök azért sem indította újra a harcokat, mert azt látja, hogy jól haladnak a tárgyalások Iránnal.
Az Axios szerint a 14 pontból álló memorandumot Trump különmegbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyalták le iráni tisztviselőkkel. Ez alapján 30 napos fegyverszünet jönne komoly tárgyalásokkal, amiket vagy a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban, vagy a svájci Genfben tartanának. Ha a tárgyalások összeomlanak, az amerikai erők hajlandóak folytatni a hadműveleteket és/vagy blokád alá venni Irán kikötőit.
Komoly kérdés lesz, Irán mennyi időre vállal urándúsítási moratóriumot. Amerika 20, Irán 5 évet szeretne, így valószínű, hogy valahol 12-15 év között állapodhatnak meg, ha sikeresek a tárgyalások. Ha Irán megszegi a moratóriumot, az meghosszabodna. Addig is csak 3,67 százalékos szintre dúsíthatná a hasadóanyagot, miközben 90 százalékos szint kell legalább egy atomfegyver előállításához. Az egyezség értelmében Irán vállalná, hogy sose fejleszt atomfegyvert, és hogy nem létesít földalatti nukleáris helyszíneket. Ezen felül beengedné az ENSZ nemzetközi megfigyelőit is az atomlétesítményeibe. Az USA cserébe lépcsőzetesen oldaná fel a szankciókat, illetve szabadítaná fel az iráni forrásokat.
Felmerült, hogy Irán belemenne a már meglévő, dúsított uránkészletének külföldre szállításában. Ez akár az Egyesült Államokba is kerülhetne.
Marco Rubio külügyminiszter azt mondta az értesülésekre, hogy „nem szükséges a voltaképpeni egyezményt egy nap alatt megírnunk”, mivel ez egy komplex és technikai szöveg. De kell egy olyan diplomáciai megoldás, ami világosan fogalmaz arról, mit akarnak elérni a tárgyalásokkal, illetve Irán milyen engedményeket hajlandó tenni. Rubio azért hozzátette, odaszúrva Teheránnak, hogy néhány iráni vezető „agyilag őrült”, és nem biztos, hogy meg akarnak egyezni.
Nem sokkal később Donald Trump is nyilatkozott, a Guardian szerint azt mondta, túl korai még azt állítani, hogy Irán tárgyalni akarna. Korábban arról posztolt a közösségi médiában, hogy a háború hamarosan véget ér, és tovább folytatódhat az olaj és gáz szállítása a Hormuzi-szoroson át. Ez attól függ, Irán belemegy-e a megállapodásba. „Ha nem értenek egyet, a bombázás elkezdődik” – mondta.
