Fejenként 100 ezer forintot már elbuktunk, de soha nem látott mértékű EU-s pénz menthető még meg

A Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígérete volt, hogy „hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat”. Ez viszont egy sokkal nehezebb és bonyolultabb menet lesz, mint az első ránézésre tűnhet. A Magyar Péter vezette új magyar kormánynak hatalmas versenyfutásba kell majd kezdenie az idővel, ha tényleg vissza akarja szerezni az uniós pénzeket. De mekkora összegekről van szó, és miért is nem kapta meg ezeket Magyarország?

Erről beszéltünk a Téma legújabb adásában Pardavi Mártával, a Helsinki Bizottság szakértőjével és Márton Balázzsal, a Telex újságírójával. Aki szeretné jobban megérteni, hogy mi is a helyzet a befagyasztott uniós forrásokkal, annak mindenképpen ajánljuk az egész adást, de akinek most nincs ideje végignézni vagy végighallgatni, annak összeszedtük a műsor három fontos állítását.

Miért nem jön, és mennyi?

Hogy miért fagyasztották be a Magyarországnak járó uniós forrásokat, hogyan fajult idáig az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusa, arról lassan könyvet lehetne írni, és az adásban bővebben is beszélünk erről a kérdésről. De amint Pardavi Márta összefoglalta, az EU a Magyarországnak juttatott rengeteg forrást azzal a feltétellel nyújtotta, hogy azokat a magyar kormány a magyar társadalom javára és a megjelölt célokra költi, nem kormánybarát körök gazdagítására. Vagyis meg kell előzni és le kell gyűrni a korrupciót, és tiszteletben kell tartani az európai értékeket, köztük az unió emberi jogi minimumprogramjának számító Alapjogi Chartát. Miután pedig az Orbán-kormány ezeknek a feltételeknek nem tett eleget, az unió 2022-től úgy döntött, hogy befagyasztja ezeket a forrásokat.

Ahogy Márton Balázs elmagyarázta, a felzárkóztatási (kohéziós) forrásokként kifizetett pénzekből különböző jogállamisági feltételek miatt nagyjából 7 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon számolva 2544 milliárd forintot blokkol az EU.

Ezen felül pedig vannak az unió költségvetésén kívüli, a Covid-járvány utáni gazdasági talpra állásra létrehozott Helyreállítási Alap forrásai (RRF), ezek nagyjából 10,4 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3635 milliárd forintot tesznek ki. Ennek nagyjából a harmada hitel, a maradék pedig vissza nem térítendő támogatás. Ezt egy egymilliárd eurós potyaelőleget leszámítva szintén nem fizette ki eddig az EU – ha pedig a feltételeket nem sikerül az augusztus 31-i határidőre teljesíteni, nem egyszerűen elbukjuk a pénzt, egymilliárd eurót még vissza is kellene fizetni. A blokkolt uniós forrásokból nagyjából 2 milliárd euró már így is végleg elveszett. Ehhez jön még hozzá az a nagyjából 650 millió euró, amit eddig azért kellett kifizetnie a magyar államnak, mert nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság döntését a jogellenesnek ítélt menekültszabályozással kapcsolatban, így eddig 2,65 milliárd eurótól estünk el. Ez nagyjából annak felel meg, mintha minden magyartól elvettek volna százezer forintot.

Ketyeg az óra

Magyar Péter nagyon magabiztosan szokott arról beszélni, hogy sikerül majd időben felszabadítani a befagyasztott forrásokat, a Téma vendégei szerint viszont ez potenciálisan egy elég nehéz feladat lesz, amit tovább bonyolít, hogy a Helyreállítási Alap forrásainak felszabadítására már csak kevesebb, mint 4 hónap áll rendelkezésre. Eddig kellene teljesíteni azt a 27 szupermérföldkövet, amelyet az Orbán-kormány vállalt a több mint 10 milliárd euró forrásért cserébe. A szupermérföldkövek között vannak olyan vállalások, amelyekkel Magyarország megfelel az antikorrupciós és jogállamisági elvárásoknak, például hogy átlátható és nyilvánosan elérhető adatbázisokat közöl a kormány a közpénzek elköltéséről.

Ezeken felül viszont még ott van jóval több „rendes” mérföldkő, azaz reformok és maguk a fejlesztések, amelyekre a kormány fel akarja használni a Helyreállítási Alap forrásait (például a kórházak fejlesztése, amelyek elmaradásával az Orbán-kormány egy ideig még kampányolt is, amíg rá nem jött, hogy ez épp, hogy a magyar kormánynak ciki). Ezeknek a fejlesztéseknek meg is kellene valósulniuk, hogy az EU aztán utófinanszírozza azokat az alapból. Pardavi Márta megfogalmazása szerint

rengeteg pénzt, rengeteg feltételhez kötve, nagyon rövid idő alatt kellene elkölteni.

Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni, az egy hatalmas kérdés, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a gordiuszi csomóhoz hasonlította a problémát, Magyar Péter és az Európai Bizottság pedig most intenzíven dolgoznak azon, hogy ezt hogyan lehet átvágni. A május 25-i héten tér vissza Brüsszelbe, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal, és hogy megkössék a politikai megállapodást az EU-val a befagyasztott forrásokról, mondta múlt hét szerdán Magyar Péter, miután már leendő miniszterelnökként is tárgyalt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel.

A Tisza Párt kétharmados felhatalmazása segít a gordiuszi csomó átvágásában, de kérdés, hogy a vállalásokat egyszerűen teljesíteni lehet-e a határidőre. Márton Balázs emlékeztetett rá, hogy a Válasz Online korábbi cikke alapján például a már említett, közpénzek költését figyelő adatbázist sem lehet szeptember előtt elfogadható állapotúvá tenni, pedig ez is a források felszabadításának egyik feltétele.

A Telex újságírója szerint azért felmerülhetnek bizonyos megoldások, amikre már Magyar Péter is utalt, például hogy a források egy részét az EU speciális pénzalapokba fizesse ki, amelyekből aztán Magyarország azt később is fel tudja használni. Ilyen megoldások más tagországokat is izgatnak, mert bár Lengyelországon és Magyarországon kívül mások forrásait nem fagyasztotta be az EU, más tagállamok sem haladtak a leggyorsabban a pénzek elköltésével. Éppen ezért kérdéses, hogy az Európai Bizottság mennyire lesz megengedő Magyarországgal, nehogy más országok vérszemet kapjanak.

Mindezek miatt Pardavi Márta azt mondta, hogy bár állampolgárként és civil jogvédőként nagyon reméli, hogy sikerül hazahozni az uniós forrásokat, minden magyarnak ez az érdeke, de nagyon sok buktatót, lassító tényezőt lát. Márton Balázs pedig úgy látja, a pénz egy részét sikerül majd felszabadítani, de arra, hogy a teljes összeget sikerül hazahozni, nem merne pénzben fogadni.

Migránsok, melegek és mellébeszélés

Orbán Viktor és kormánya előszeretettel mutatta be úgy az Európai Unióval folytatott konfliktust, mint egy politikai vitát, ahol az EU konzervatív, keresztény és nacionalista politikai döntésekért bünteti Magyarországot, ezzel sértve az ország szuverenitását. Előszeretettel emlegette a melegek és a migránsok ügyét, vagyis hogy az EU a gyermekvédelminek nevezett, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvény miatt és a magyar kormány migrációellenes kiállása és lépései miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával.

A Téma vendégei szerint valóban tart vissza pénzeket az EU a melegeket dehumanizáló törvény miatt és amiatt, hogy a magyar kormány nem tartja be az unió menekültügyi szabályait. Ezek azonban összességében kisebb összegek, és nincs közük a 27 mérföldkőhöz, amit a magyar kormánynak teljesíteni kellene augusztus végéig. Mindezzel együtt ezek még okozhatnak fejtörést a Tisza-kormánynak is, Magyar Péter ugyanis szintén elég határozott migrációellenes álláspontot fogalmazott meg, így nem elképzelhetetlen, hogy emiatt neki is lesz majd vitája a jövőben az Európai Unióval.

A teljes adást itt lehet megnézni: