A Munkáspárt hatalmas veresége ellenére sem mond le a brit miniszterelnök
Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy a kormányzó Munkáspárt múlt heti súlyos választási veresége ellenére sem mond le, mert ezzel szerinte káoszba döntené az országot. Starmer szerint sokkal szorosabbra kell vonni Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatrendszerét, és azt ígérte be fogja bizonyítani a Munkáspártban kétkedőknek, hogy tévednek – írta a Guardian.
A csütörtökön tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választások a Munkáspárt hatalmas arányú mandátumvesztését, valamint a Nigel Farage vezette szélsőjobboldali, radikálisan EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték – írta az MTI. A Munkáspárt az önkormányzati többségeik felét, és a képviselői helyeik csaknem 60 százalékát elveszítette. Ezzel szemben a Reform UK csaknem meghússzorozta képviselői számát, és a Munkáspárt mellett a 2010 és 2024 között kormányzó Konzervatívoktól is rengeteg szavazatot vettek el. A populista jobboldal mellett a Munkáspárttól balra elhelyezkedő Zöldek is örülhetnek, ugyanis történelmük legjobb eredményét érték el.
A BBC kalkulációja szerint, ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a mostani eredmények alapján a Reform UK 26, a Zöldek 18, a Konzervatívok és a Munkáspárt 17-17, a centrista Liberális Demokraták pedig 16 százalékot szereznének. A brit belpolitikai helyzetről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az eredmények ismertté válása óta a Munkáspárt több tagjai is szorgalmazta Starmer lemondását, azonban a miniszterelnök a Munkáspárt londoni székhelyén mondott hétfői beszédében kijelentette: vállalja a felelősséget a történtekért, de a felelősségvállalás része az is, hogy nem mond le, mert ezzel káoszba döntené az országot. Starmer szerint a Konzervatív Párt vezette előző kormányok időszakában, amikor egymást váltották a miniszterelnökök, az ebből eredő káosz tartós károkat okozott Nagy-Britanniának, és „a munkáspárti kormánynak soha nem bocsátanák meg, ha ismét ugyanezt tenné az országgal”.
„Mint minden kormány, mi is elkövettünk hibákat, de a nagy horderejű politikai kérdésekben helyesen döntöttünk” -mondta Starmer. Az iráni háborúval kapcsolatban azt mondta, ha a kormánya a többi pártra hallgatott volna, akkor Nagy-Britannia is belesodródott volna egy olyan háborúba, amely nem szolgálja a nemzeti érdekeit, és „beleragadt volna az Iránban kialakult patthelyzetbe”.
Nigel Farage-ról – aki a 2016-os brexit-népszavazás idején a kilépést támogató erők egyik fő képviselője volt – azt mondta: Farage ígéreteivel ellentétben a brit EU-tagság megszűnése nem gazdagabbá, hanem szegényebbé tette az országot, emellett nem csökkent, hanem „az egekbe ugrott” a bevándorlás, és Farage állításaival szemben Nagy-Britannia nem lett biztonságosabb ország. Starmer szerint Farage „nem csupán szélhámos kalandor, de politikai hazárdjátékos is”, aki menekül politikájának következményei elől. Starmer arra figyelmeztette a pártjában lévő kritikusait, hogy egy vezetőváltással azt kockáztatnák, hogy megnyitnák az utat a Reform UK előtt. „Nem csupán veszélyes időket élünk, hanem veszélyes ellenfelekkel is szemben állunk” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a Munkáspárt az utolsó védelmi vonal az ország számára.
Kijelentette, hogy megtiltja a „szélsőjobboldali agitátoroknak”, hogy szombaton Nagy-Britanniába jöjjenek és beszédet tartsanak egy nacionalista felvonuláson. „Ez nem más, mint a nemzetünk lelkéért folyó harc, és teljesen egyértelművé tenni, hogy hogyan fogunk győzni: Nem nyerhetünk a Reform UK vagy a Zöldek gyengébb változataként, csak a Munkáspárt erősebb változataként, egy hatalmon lévő, mainstream pártként győzhetünk, nem pedig protestpártként.”
A miniszterelnök azt is elismerte, hogy szerinte a Munkáspártnak nem kellett volna borúlátó üzenetekkel kezdenie kormányzását. „Szörnyű örökséget kaptunk az előző kormánytól: a gazdaság, a közszolgáltatások és a térdre kényszerített nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) terén is, és amit a kormányzásba lépéskor találtunk, az még rosszabb volt, mint amire számítottunk. Szerintem az egyik hibánk az volt, hogy őszintén akartunk beszélni az országnak arról, milyen rosszul állnak a dolgok, de a változás korai szakaszában nem tudtuk eléggé meggyőzni az embereket arról, hogy miért lesz jobb az életük, és ezért kell változtatnunk ezen, és sokkal több reményt és optimizmust kell belevinni a mondanivalónkba” – mondta.
Starmer ígéretet tett arra, hogy a munkáspárti kormány újjáépíti a konzervatívok által megszakított a kapcsolatokat az EU-val, és Nagy-Britanniának újból helyet biztosít „Európa szívében”. Starmer korábban többször kijelentette, hogy nem kívánja visszaléptetni országát az Európai Unióba, és ezúttal sem kötelezte el magát az újbóli uniós csatlakozás mellett. Azt viszont nem zárta ki, hogy a következő parlamenti ciklusban Nagy-Britannia valamilyen módon ismét társul az EU vámuniójához és egységes belső piacához.
Megerősítette, hogy az unióval folyó tárgyalások eredményeként a brit fiataloknak viszonossági alapon ismét lehetőségük lesz tanulni és dolgozni az EU-tagországokban. Erről hosszabb ideje folynak az egyeztetések London és Brüsszel között, de egyes részletekben még vannak nézetkülönbségek: a brit kormánnyal ellentétben az EU például létszámkorlátozás nélkül kívánja életbe léptetni ezt a programot.
