Szinte egymásnak adta a kilincset Trump és Putyin a kínai elnöknél
Miután Donald Trump múlt héten Hszi Csin-pingnél járt, szerdán Vlagyimir Putyin is ellátogatott Pekingbe, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon. A BBC szerint Putyin fogadása szinte pontosan tükrözte azt, amit Donald Trump kapott az előző héten.
Az időben egymáshoz közeli két elnöki látogatással Kína azt közvetítette a világnak: mindenkivel tárgyal, de senkihez sem kötődik. Putyin az évek során már több mint húszszor járt Kínában, és úgy tűnik, szoros kapcsolatot ápol Hszi Csin-pinggel. Az orosz–ukrán háború és a nyugati szankciók miatt egyre inkább Kínára támaszkodik, ami ma Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere és legnagyobb olaj- és gázfelvásárlója.
Ez a partnerség azonban már egy ideje egyenlőtlen, és ezen a szerdai találkozó sem javított sokat. Több mint 20 kereskedelmi és technológiai megállapodással zárultak a tárgyalások, de a Putyin által évek óta szorgalmazott, jelenleg megakadt orosz gázvezeték-projektről egyelőre nem sikerült megegyezniük.
Mint a Reuters megírta, a két ország a találkozó után egy közös nyilatkozatot adott ki, amiben arról írtak, hogy „a globális helyzet egyre összetettebbé válik”, miközben „a globális béke és a fejlődés új kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe, és fennáll a nemzetközi közösség széttagolódásának, valamint a ‘dzsungel törvényéhez’ való visszatérés veszélye.” A nyilatkozat szerint „több állam azon kísérletei, hogy egyoldalúan irányítsák a globális ügyeket, és saját érdekeiket az egész világra ráerőltessék, valamint korlátozzák más országok szuverén fejlődését a gyarmati korszak szellemében, kudarcot vallottak.” A hosszú közös nyilatkozat azonban nem jelentett komoly áttörést.
A két vezető később egy másik nyilatkozatot is kiadott, amiben elítélték Trump Aranykupola nevű rakétavédelmi pajzsára vonatkozó terveit, és Washington „felelőtlen” atomfegyver-ellenőrzési politikáját, mivel úgy látják, hogy Trump ezzel veszélyezteti a globális stratégiai stabilitást.
Úgy tűnik, Hszi Csin-ping az amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során is erős pozícióban volt, mivel a világ többi részével kiépített szorosabb kereskedelmi kapcsolatai, valamint Kína vezető szerepe a ritkaföldfémek és a csúcstechnológiai gyártásának terén előnyt biztosítottak neki. Mind Trumpnál, mind Putyinnál olyan vezetőkkel találkozott a kínai elnök, akik költséges, és a vártnál sokkal tovább húzódó háborúkba keveredtek, és mindkét esetben nyilvánvalónak tűnt, hogy most Kínának van elég hatalma megadni az alaphangot és a feltételeket arra nézve, hogyan kíván részt venni a globális színtéren.
Fontos részlet azonban, hogy a találkozón a kínai elnök csak egyetlen háborút említett, az pedig a közel-keleti konfliktus volt. Arról beszélt Putyinnak, hogy „rendkívül sürgős” lenne az iráni háború befejezése, de Oroszország ukrajnai inváziójáról egy szót sem ejtett. A két vezető egyaránt elítélte a „más országok ellen irányuló álnok katonai csapásokat, a tárgyalások álszent felhasználását az ilyen csapások előkészítésének leplezésére, a szuverén államok vezetőinek meggyilkolását, az ilyen államok belpolitikai helyzetének destabilizálását és a rezsimváltás provokálását, valamint a nemzeti vezetők bíróság elé állítás céljából történő pimasz elrablását”.
Mint a BBC írja, ennek a hozzáállásnak a pekingi találkozón túlnyúló következményei is lehetnek. Miközben Kína más országokban a konfliktusok befejezését szorgalmazza, és az Egyesült Államok intézkedéseit veszi célba, az Ukrajnával kapcsolatos hallgatása felvetheti a kérdést Európában, hogy mennyire hajlandó vagy képes Kína valóban pártatlan globális szereplőként fellépni. Az egyik háború befejezését szorgalmazni, a másikat pedig nem, rontja Hszi hitelességét, miközben Kína igyekszik központibb szerepet vállalni a világszínpadon. Emellett veszélybe sodorhatja az Európával való kapcsolatokat is, éppen akkor, amikor Peking ezeket a kapcsolatokat igyekszik megerősíteni, hogy alátámassza exportfüggő gazdaságát
