A rendszerváltás óta nem volt ekkora magyar kiállítás német múzeumban

1464

Bő egy évszázada ihleti meg Berlin az odalátogató és huzamosabb ideig ott élő magyar művészeket, így éppen ideje volt egy átfogó kiállítást szentelni a város és a magyar művészek gyümölcsöző kapcsolatának. A tárlat ősszel nyílik a német fővárosban, a rendszerváltás óta nem volt ekkora léptékű magyar kiállítás németországi múzeumban.

Magyar Modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933” címmel rendez közös kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Berlinische Galerie az ősszel. A kiállítás két kurátora Dr. Ralf Burmeister a Berlinische Galerie művészettörténésze és Dr. Zwickl András a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Festészeti osztályának művészettörténésze – írta a Telex érdeklődére a magyar fél sajtóosztálya. A kiállítás a berlini Collegium Hungaricummal együttműködésben valósul meg, utóbbi helyszínen egy neoavantgárd kiállítás is fut majd és a kísérő programok nagy részét is ők szervezik.

Tihanyi Lajos: Nagy önarckép intérieur – Fotó: Makrai Peter / Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Tihanyi Lajos: Nagy önarckép intérieur – Fotó: Makrai Peter / Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

A 19. század második felétől megnyíltak Európa kapui a magyar művészek előtt. Eleinte elsősorban Münchenbe mentek, hogy a legújabb trendeket magukba szívják, majd a 20. századtól ezt a szerepet Párizs, Berlin, majd Róma vette át.

Az 1920-as években Berlin Európa kulturális központjának számított; mágnesként vonzotta a művészeket, az életművészeket és a bohém kalandorokat a világ minden pontjáról.

A kiállítás az egykor Berlinben élő, illetve ott kiállító magyar alkotók olyan műveit mutatja be, amelyek a német fővárosban készültek, szerepeltek a város valamelyik tárlatán vagy más módon kapcsolódnak Berlinhez. Néhány név a listáról messze a teljesség igénye nélkül: Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, Brassaï, Breuer Marcel, Ferenczy Béni, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó és még sokan mások.

A kiállítás anyagában 40 művésztől közel 230 alkotás szerepel. Ezek közül 53 műtárgyat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz, és válogattak több hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből is, hogy a kiállítás minél teljesebb képet nyújtson az 1910–1933 közötti Berlin magyar származású alkotóinak művészeti életéről. A tárlaton bemutatott anyag igen változatos lesz, mivel

  • 47 festmény;
  • 10 szobor;
  • 74 grafika mellett
  • 64 korabeli fénykép;
  • 3 kísérleti film;
  • 3 falikárpit is

látható lesz majd Berlinben. Jelenleg is válogatnak olyan dokumentumokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Berlinhez, a kiállításon szereplő alkotókhoz, vagy a kiállított tárgyakhoz: ilyenek például a korabeli katalógusok, újságok, képeslapok, levelek.

Moholy Nagy László: Architektúra I. – Fotó: Benyi Andrea / Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Moholy Nagy László: Architektúra I. – Fotó: Benyi Andrea / Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

„A tárlat jelentősége abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt olyan nagyszabású kiállítás Németországban, amely a magyar művészetnek ezt az időszakát a német fővárosra vonatkoztatva ilyen mélységig bemutatta volna” – áll a közleményben. A Berlinische Galerie honlapján pedig az olvasható, hogy

„a kiállítás első ízben méltatja átfogóan a magyarok hozzájárulását a klasszikus modernizmushoz a német fővárosban.”

A magyar művészek és a német főváros kapcsolatával utoljára jelentősebben 2016-ban a Virág Judit Galéria foglalkozott hasonló időszakból merítve, Berlin – Budapest 1919 – 1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között című tárlatán. A kiállításhoz egy remek kísérő könyv és egy hangulatos Youtube-videó is kapcsolódott.

A berlini kiállítás 2022. november 4. és 2023. február 6. között tekinthető meg a Berlinische Galerie épületében.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!