Heti Klassz Grafitemberrel: Magni Kürt, hová tűnt Francaix, és Delius kincse sem elég?
Ez itt az én szubjektív klasszikus zenei koncertajánlóm, amivel minden hét végén jelentkezem, olyan eseményekkel, ahová én is elmegyek, vagy épp elmennék, ha tehetném. Éppen olyan köd van a Bükk felett, hogy neki lehet támasztani a biciklit, minden csöpög, nyálkás és hideg. A nyűglődés egyik legjobb ellenszere egy jó program, úgyhogy nézzük, hová mehetünk el jó zenét hallgatni! Pár ötlet a Budapest-tábla mögötti országrészekből, ahol szintén élnek emberek (azért a fővárosból is lesz ajánlat).
Fogja meg Törököt és ne eressze el
A győri filharmonikusok programját ajánlottam már – aki esetleg a soraim miatt vett jegyet Győrbe vagy Sopronba, kérem, írja meg, hogy tetszett! Ha viszont még nem jártak volna a koncertjükön, most kifejezetten ajánlok egyet, amit a szokásokhoz híven Győrben és Sopronban is játszani fognak. Az együttest ezúttal Török Levente vezeti majd, ékes példaként a vidéki klasszikus zenei műhelyek egyre bővülő és dicséretes együttműködésére. Levente a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és karmestere, tehát az ív valóban az egész országot hidalja át.
A koncert a Maskarások címet viseli és sziporkázó, mint a fánksütő olajba cseppent víz, viszont egyáltalán nem olyan balesetveszélyes. Bemelegítés nincs, az első műsorszám Hacsaturján Álarcosbál szvitje, tehát rögtön elkap minket a ringlispíl. A darab egyébként nem a zörgősebb Hacsaturján-orkán, igazán szép és érzelmes hullámvasút.
A második műsorszám igazi csemege: tegye fel a kezét, aki hallotta már élőben Jean Francaix Klarinétversenyét! Nem sok kezet látok, nem véletlenül, ez megint egy olyan mű, amit játszhatnának gyakrabban (a szólista most Varga Gábor lesz). A Wikipédia szerint a neoklasszikus szerző (1912-1997) a klarinétversenye alapján megmaradt a tonalitás és a melódia szolgájának, nem a visszafelé simogatott macskák és az idegrendszer tűrőképességeinek határait ostromolja, hanem szórakoztatni szeretne. Nagyszerű 25 perc lesz. Szünet után Csajkovszkij 5. (e-moll) szimfóniája jön, és ha valaki eddig billegett volna, most nyugodtan elkezdheti bokszolni a cipőt, aznap ennél jobb program nem lesz. A zenekarhoz és Törökhöz mindhárom mű csodásan passzol, tényleg szívből ajánlom.
- Mikor? február 24. (hétfő) 19.00 Hol? Győr, Richter terem
- Mikor? február 25. (kedd) 19.00 Hol? Sopron, Liszt terem
Mielőtt áradna a Tisza
A szolnoki vármegyeháza dísztermében ad hangversenyt a helyi szimfonikus zenekar, egy fiatal görög karmester dirigálásával. Aléxandros Emmanuil Velonis rodoszi titán, zongorista karrierjét váltotta a karmesterire 2019-ben, azóta főleg német nyelvterületen szerzett tapasztalatot, és az életrajza szerint a müncheni rádió zenekarát is dirigálta, ami azért nem rossz előjel.
Szolnokon elég erős műsorral lépnek fel, Mozart, Ave Verum Corpusával kezdenek a zenekar japán karmesterének, Tosifumi Kanainak feldolgozásában, majd egy Haydn szimfónia, a 88-as G-Dúr következik, aztán Wagner, mondom, erős, változatos a műsor. Tehát Wagner Parsifaljából az előjáték hangzik el. Wagnerre Mendelssohn (hoppá, ügyes!) az V. D-dúr ,,Reformáció” Szimfóniával (op.107). Nagyon bízom a szolnokiakban és a rodoszi fiatalember képességeiben, ha mindez jól sikerül, igazán tartalmas este lesz. Ahogy a vitaminokra is ráírják, hogy nem helyettesítik a változatos, kiegyensúlyozott étrendet, úgy ez a koncert sem helyettesíthet egy teljes klasszikus zenei szezont, de majdnem.
- Mikor? február 24. (hétfő) 19:00 Hol? Szolnok, Vármegyeháza díszterem
Kocsonya helyett egy jó focaccia?
Miskolci vagyok, így simán beteszem a helyi zenekar két koncertjét is, mert tényleg nem nyomom őket jobban, mint bármelyik másik zenekart, ráadásul elég durva szezont nyomnak. A bérletes szolgálataik mellett állandóan a környéket járják és egészen nagy vállalásaik is vannak, mint például legutóbb a Kelemen darab ősbemutatója volt itthon és a Hagyományok Házában. Teljesítményük alapján tényleg kaphatnának nagyobb fényt és elismerést.
Most például egy szép és különleges műsorral készülnek. Ha a győrieknél Francaix elhanyagolásáról szóltam, itt Deliusszal ugyanaz a helyzet, ő egy Bartók-kortárs, egyébként. Egyik kedvenc lemezem a csellóversenye, de ez senkit sem érdekel. Miskolcon a Songs of Summert játsszák majd tőle, csodaszép nyitó darab. Aztán Gliére kürtversenye jön, és tegyük a szívünkre a kezünket, mikor van alkalmunk kürtversenyt hallgatni élőben? Pedig nagyszerű hangszer, nagyon nem könnyű érzékletesen játszani rajta. Gliere nem a káprázatos virtuozitásra helyezte a hangsúlyt, inkább ez is egy utazós darab, megy előre szépen. Van valami léleksimogató a kürt hangjában, és mindannyiunkra ráfér egy kis léleksimogatás.
Nem tudom, a szünetben kinyitják-e a kávézót, mindenesetre ha nem, akkor majd Puccini felébreszti a publikumot, a Capriccio Sinfonicoval. Drukkolok a zenekarnak a nagy tuttiknál, a mojo bennük van, remélem villantani is fognak vele. A levezető tétel Csajkovszkij Olasz capriccioja lesz, most el is döntöttem, hogy elmegyek meghallgatni. Nem hiszem, hogy az orosz mester ezen kompozíciójához kell ajánló. A karmester Lorenzo Castriota Skanderbeg lesz, kürtölni Volkan Kartal fog.
- Mikor? február 17. 19 óra Hol? Miskolc, Művészetek Háza
Emőke, zsebkendőt!
A másik miskolci koncert elé, nem ússzák meg, egy Zorán-szám első versszakát kell másolnom, íme:
Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót
Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót
Az álmok szerények
A hálók erősek
Ott ritka szó a romantika.
Nos, a helyi közönség jól ismeri egymást, bár érdekes, hogy a filharmónia koncertjeire kicsit más népek jönnek, mint a bérletes koncertekre, pedig ebből a szempontból nem nagy a város. Mindenesetre a capricciók után még izomlázas zenekarhoz Héja Domonkos érkezik, aki már hosszú évek óta az augsburgi színház főzeneigazgatója, ám előtte soha el nem halványuló érdemeket szerzett itthon, elég a Danubia zenekar létrehozására gondolni. Ahogy akkor is a romantika nagyjai voltak a specialitásai, úgy a miskolci műsorra telitalálat volt pálcát adni neki.
Weber: Oberion nyitány, majd szintén Weber, a csodálatosan, gyönyörűségesen szép klarinétversennyel. Ha csak egy lemezt lehetne magammal vinnem egy lakatlan szigetre, akkor lehet, hogy ez lenne az. A szólista Szepesi János lesz. Szepesi a kilencvenes években Miskolcon is tanított klarinétet, most pedig a rádiózenekar szólamvezetője. Nagyszerű lesz, erre is el kellene mennem. Legalább a főpróbára, meglátom. Szünet után Schumann IV. (d-moll) szimfónia, Op. 120 enged vissza minket az észak-magyarországi télbe. Mintha regényt olvasnánk, egy, a romantikához képest talán túl őszinte szerzőtől, olyan ez a zene. Hallgassanak több Schumannt, jó felvételekről!
- Mikor? február 24. 19 óra Hol? Miskolc, Művészetek Háza
Meghívó ismerkedési estre
Az Anima Musicae koncertjeit még nem ajánlottam, mert tökfej vagyok. Tényleg, ideje összeszedni magam. A nagyszerű csapat minden dicséretet megérdemel. Azoknak a vájtfülűeknek, akik nem hagynák el a fővárost, de egy izgatóan egzotikus szegletébe azért hajlandóak lennének elkalandozni, azoknak remek desztináció a Corvin Művelődési Ház, Erzsébetligeti Színház Harmónia Szalonja (azért elnevezni tudni kell), ahol most, február 24-én (és majd március 22-én is) hallható lesz a Klassz(ik) Liget műsor, ahol olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint: Mi a divertimento, szerenád és concerto? Hány hangszer kell a megszólaltatásához? Vagy: Miért éppen az olasz a zenei nyelv?
Ez egy ismeretterjesztő alkalom lesz, azaz az elhangzó műveket összefűzni és kommentálni fogja az Anima Musicae művészeti vezetője, G.Horváth László. A pontos műsor nem ismert, csak ennyi: Antonio Vivaldi, Arcangelo Corelli, Giuseppe Tartini művei. Aggodalomra semmi ok, a barokk mesterek eddig még egy hallójáratot sem hagytak az út szélén. 9-99 éves korig várják az érdeklődőket, tehát önöket is. Jól öltözzenek fel, ide nem kell a pucc annyira, ne fázzanak meg!
- Mikor? február 23., vasárnap 18.00 Hol? Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház, Harmónia Szalon (Bejárat a Harmónia terasz felől, a zöld kapun keresztül.)
