A kiflitől a tetőcserépig közadakozásokból próbálják összehozni az alkotóházat Esterházy Péter otthonában

„A káosz közepén vagyunk” – ezt mondta Vámos Miklós azon a hétfői sajtótájékoztatón, ahol az erre létrejött alapítvány kuratóriumi elnökeként arról számolt be: bár halad Esterházy Péter otthonának alkotóházzá alakítása, a vártnál több problémával szembesültek. Az 50 millió forintra kalkulált felújítási költséget kisebb-nagyobb adományokból próbálják összeszedni.

2024 márciusában derült ki, hogy Esterházy Péter örökösei ingatlanhirdetésben árulják a 65 éve a család birtokában lévő, rómaifürdői házat, ahol lényegében az egész Esterházy-életmű született. Az író idősebbik fia, Esterházy Marcell képzőművész akkor a Telexnek úgy fogalmazott: az elmúlt években a család sok kört „lefutott”, hogy a ház jövője megoldódjon, de „mindenhonnan lepattantak”, többek között a fővárosi önkormányzat sem tudta magára vállalni az ügyet.

Az Emőd utcai ház sorsát ezután Vámos Miklós és Dragomán György írók karolták fel, akik Daniel Kehlmann világhírű német íróval közösen létrehozták a Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza (MIBA) nevű alapítványt, amelynek kuratóriumába Vámoson és Dragománon kívül Kemény Zsófi író, Kemény Vagyim szociológus és Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója került.

Az írók közbenjárására az ingatlant végül Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata az év elején megvásárolta, és átadta azt az alapítvány kezelésébe. A felújítási munkák előtt azonban kiderült, hogy az épület sokkal rosszabb állapotban van annál, mint amire számítottak, például a tetőt teljes le kell cserélni, nem megfelelő a gerendák állapota sem, és a ház néhány helyen süllyed is.

Vámos Miklós az egykori tévéműsorai hangulatában ismertette a részleteket a Magvető Caféban, és azt mondta, a füzetében kb. száz név szerepel – ők azok, akik valamilyen segítséget ajánlottak fel Esterházy házának felújításához, van köztük építési vállalkozó, bútorasztalos és kertészmérnök is.

A Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető-építésze például ingyenes rekonstrukciós tervet ígért, egy képgaléria tulajdonosa egy aukciója bevételét ajánlotta fel, a kerület egyik népszerű pékje a ház jövőbeli vendégeinek biztosítaná a házhoz szállított friss reggelit, a szintén közeli Esernyős étterem pedig ugyanezt vállalná ebéddel.

„Az alkotóház közadakozásból működne, mert nem szeretnénk elfogadni semmit az államhatalomtól. Az emberek jótéteményeiből üzemelne” – fogalmazott Vámos.

Az író szerint mindebből az következik, hogy az alkotóház meglehetősen szerény kivitelű lesz. Ha elkészül, egy turnusra két alkotót várnának majd, elsősorban a magyar irodalom külföldi fordítóit, illetve olyan szerzőket, akiknek éppen kötetük jelenik meg magyarul. Ők pályázat alapján, egy hónapra vehetnék birtokba a házat, legkorábban várhatóan szeptembertől.

Dragomán György saját példáján keresztül beszélt arról, milyen hosszú távú haszonnal járhat egy külföldi alkotói ösztöndíj, és azt reméli, hogy „az az erő, amit Esterházy kifejtett abban a házban, másoknak is segítsen.”

Az épület földszinti részén emellett irodalmi rendezvényeknek biztosítanának helyszínt, főleg író-olvasó találkozókra és könyvbemutatókra. Esterházy dolgozószobáját pedig emlékhellyé alakítanák, benne az eredeti tárgyaival és bútoraival.