Heti Klassz Grafitemberrel: Egyéjszakás kaland a hangszerek királynőjével

FAB Spingfest / 26. Virágzás Napjai

Magyarországon a klasszikus zenei szcéna már csak olyan, hogy dimenziókapuk közbeiktatásával, párhuzamos világokra bomlik szét. Ha az ember lánya, fia érvényesülni szeretne, netalán víziói, céljai vannak, küldetéstudata, önbizalma és szerencséje, az itthon épp akkora szerencse, mint sorscsapás.

Rajongók és irigyek, követők és utálók, mintha egy soha meg nem állítható hintában ülne minden művész. Fel, le, jobbra, balra, előre, hátra. Meglepő(?) de ez már nagyon régen így van, nem kortárs jelenség. A sors úgy hozta, hogy egyszerre, párhuzamosan olvastam a néhai Pauk György, Négy húron pendülök című önéletírását Tátrai Vilmoséval (Hegedűszó alkonyatban). A nyomorult huszadik századunk beidegződéseit görgetjük tovább, mintha egy otthagyhatatlan szikladarab lenne.

Ezt a pár sort, úgy érzem, muszáj volt az elsőként ajánlott program elé tennem, mert az nem más, mint a Kokas-Kelemen páros tavaszi fesztiválja, aSpringfest, április 30. és május 1. között, amit az Őrségben, közelebbről Őriszentpéteren, Szentgyörgyvölgyön, Veleméren és Lendvajakabfán rendeznek meg.

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) idén tíz éves. A Kaposfeszt elvesztésével keletkezett horzsolásokra szánt gyógyír lett ez a fővárosi kamarafesztivál. Egy hét nagyszerű vendégekkel, mesterkurzusokkal, meglepő és/vagy patinás helyszíneken, mindenkit a lehető legközelebb engedve a zenéhez.

Tíz év alatt a FAB egy párhuzamos dimenzió lett, országjáró mesterkurzusokkal, hangszeres versenyekkel, élő és közvetlen kapcsolattal zenepedagógusokkal az ország minden részében. A FAB házhoz megy és ad, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás vízióját egy lehetséges és jóvoltukból létező-lélegző zeneművészeti életről, ami indul valahonnan és tart valahová. A Springfest egy összművészeti kavalkád lesz, meg sem próbálom felsorolni, hogy mi minden fog történni és kik lépnek fel, ha tényleg muszáj lenne valamit kiemelnem, az egy gyerekprogram lenne, szerintem Prokofjev Péter és a farkasát ilyen all-star különítmény még nem szólaltatta meg, mint ahogy az majd színre kerül május utolsó napján Lendvajakabfán, 13 órai kezdettel. Az Őrség csodálatos, jók a programok, csak sok a kilométer. Tessék egy kocsiban többen menni, szét lehet dobni az üzemanyagköltséget és hazafelé átbeszélni a katarzist.

Mikor? Április 30. – május 1. Hol? Őriszentpéter, Szentgyörgyvölgy, Velemér és Lendvajakabfa

Bach 24

Egy másik szép kerek évforduló a Müpa különleges programja, ami J. S. Bach és a Nemzeti Hangversenyterem orgonája köré szerveződik, immár tíz éve. Bach, a barokk földönkívülije elsősorban orgonista volt és Isten szolgája, médium, aki zenéjével kötötte össze a földet az éggel. Olyan erős ez a kötelék, hogy a mai napig tart.

Május 2-án, este kilenckor kezdődik a nagyszabású esemény, Sebastian Heindl koncertjével. A 28 éves, lipcsei fiatalember abban a Tamás templomban volt a kórus tagja, ahol annak idején Bach karnagy volt. A nyitó szám az a d-moll toccata és fúga, (BWV 565) lesz, amit annak idején minden lemezjátszóval rendelkező háztartásban meg lehetett találni, Lehotka Gábor előadásában. (Ha bolhapiacon, antikváriumban felbukkan, érdemes megadni érte azt a párszáz forintot. Drágább nem lesz, hihetetlen példányszámban nyomták, nem véletlenül)

A német orgonista után, éjjel tizenegy és másnap, délelőtt fél tíz között, Fassang László, Kubík Tamás, Palkovics Mária, Kun Rajmund, Zsilka Alan, Vizi Dávid és Szedmák Eszter fellépései követik egymást. Bach összes, orgonára írt műve elhangzik majd. Az éjszakai programok közönsége a színpadi babzsákokon is helyet foglalhat, a koncertek közben megengedett lesz a kötetlen ki- és bejárkálás. A zenehallgatók vizuális képzettársításait Besnyő Dániel és Kiss Patrik fényfestései ösztönzik. A révület talán a legkifejezőbb szó arra, ami kifejezheti ezt az éjszakát. Ha képesek vagyunk mindent kizárni a fejünkből és megnyitni lelkünket a transzcendens, a megfoghatatlan és mindent betöltő felé, akkor itt a helyünk.

Mikor? Május 2. 21.00 – május 3. 9.30 Hol? Müpa Budapest

Budai intimitás

Kissé kiesik a főváros koncerthelyszínei közül, de megéri a sétát, ha ellátogatunk a Bartók Emlékházba. Az állandó kiállításon felül a házban helyet kapott egy kisebb koncertterem is, bár inkább szobának mondanám. A következő hetekben, hónapokban jobbnál-jobb események lesznek. A kisebb tér olyan közelséget, intimitást ad a koncerteknek, ami ritkán átélhető élményt ígér. Május 4-én például Lorenz Karls hegedűművész és Balog József zongoraművész várja majd értő közönségét egy csodás koncerttel.

Műsoron Bartók két rapszódiája, ami máris elegendő lenne egy koncertre, de Sibelius két, ritkán hallható kompozícióját is meghallgathatjuk. Bartók és Szigeti József kapcsolatának, barátságának sokat köszönhet a zeneirodalom, a Román népi táncok hegedű-zongora változata méltán sláger, ahogy a most felcsendülő Magyar népdalok hegedűre és zongorára is. Igazi csemege lesz Wieniawski kompozíciója: Variációk egy eredeti témára, op. 15. A Chopin kortárs eljátszhatatlan darabjairól ismert. (Paganini csendesen sír egy vadgesztenyefa mögött, papírzsebkendőivel pajkosan játszik a tavaszi szél.) Hogy a Csévi utca járdáit koptatva legyen mit hazavinni a fülünkben arról pedig egy Brahms szonáta (d-moll, op. 108) gondoskodik majd. Pazar program, nagyon remélem, hogy még tudnak jegyet venni rá.

Mikor? Május 4. 18 óra Hol? Bartók Emlékház, Budapest

Metál!

Nálam a barokk zene kapudrogját Carl Philipp Emanuel Bach művészete jelentette. Édesanyám hanglemeztáros volt százkét évig a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ – Bartók Béla Művelődési Házában, ahol sokat punnyadtam, mert amikor már csak annyira voltam beteg, hogy még éppen ne üljek az osztálytársaim közé, de a hanglemeztár sarkában lévő hifi mellé beülhessek egy fülhallgatóval, akkor anyu bevitt a „dolgozóba” ahol mindent letörölt utána fertőtlenítővel, és óránként megpuszilhatta a homlokom, hogy nem vagyok-e lázas.

Amikor kisebb voltam, mentek a Halász Judit lemezek és persze a János vitéz, később pedig az Iron Maiden összes, meg egyéb metál lemezek. A torzított gitár és a reszelés azóta is folyamatosan része a zenehallgatásnak. Talán szűk évtizede jött a klasszikus zene, de még csak ömlesztve, a Bartók rádióból, és egy ilyen alkalommal történt meg velem az, hogy a barokk zenére az addigiaknál nagyobb fókuszt vetült. Nem emlékszem, hová mentem éppen kocsival, de egyszer csak zúzást hallottam a hangszórókból és a következő pirosnál már a Biohazardon és Panterán edzett headbengelő-izmaim is önkéntelenül bekapcsoltak.

A darab C.P.E. Bach a-moll csellóversenye volt, amit egy palackozott italbolt elé félrehúzódva végig is hallgattam, alig lankadó mosollyal az arcomon.
Nos, ezt a darabot hozza el szólistaként Alma Hernán Benedí, a zakatolásban pedig a kiváló Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) lesz majd partnere, Pilz János vezetésével. A BFZ Concertino sorozatának zárókoncertjein a gyöngyszem mellett egy Haydn szimfónia (35. B-dúr) is elhangzik, illetve a szünet után Leoš Janáček idilljét hallgathatjuk majd meg. (JW 6/3).

Janáček szintén egy több szóra érdemes szerző, akit szerintem kvalitásaihoz képest sokkal kevesebbszer játszanak, mint kellene. Idén volt már egy emlékezetes találkozás a Fesztiválzenekar és Janáček között, amikor a „cseh specialista”, Jakub Hrůša vezényelte őket. A főpróbán hallhattam jópár mondatot a karmestertől arról, hogy mi a nyitja Janáček zenéjének. Egészen biztos vagyok benne, hogy kimagasló megszólalás lesz ezen a koncerten is.
A BFZ hangversenyeire villámgyorsan elfogynak a jegyek, így nézzék el, hogy egy júniusi alkalomra már most felhívom a figyelmet. Let's rock!!!! Nagyon várós!

Mikor? Június 4-5-6, 19.45 illetve 19 óra. Hol? Zeneakadémia – Nagyterem, Budapest