Meghekkelhető-e a Békemenet®?

Nagy sajtóvisszhangot kapnak mostanában a belpolitikai kicsengésű védjegybejelentések; a Digitális Polgári Körön túl a Békemenetet, sőt, Mészáros Lőrinc egy szállóigévé vált mondatát is levédetnék. Érdemes ezért jogi szempontból is megvizsgálni, hogy ezek a gyakorlatban mennyire válhatnak be, illetve van-e esély egyáltalán a megadásukra.

A védjegy, azaz a védett márkanév a legfontosabb piaci versenyeszköz, nem véletlenül él vele szinte mindenki, akinek vannak vagy lesznek a piacon versenytársai. A védjegy lehet például önálló vagy logóval kombinált szóösszetétel, szlogen, ábra vagy akár térbeli alakzat. A lényeg, hogy alkalmas legyen áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, így az mindig bizonyos árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kötődik.

A védjegy teremti meg az asszociációs kapcsolatot az áru és a gyártója között. Az árukat és szolgáltatásokat összesen 45 osztályba sorolják. Mind a védjegynek, mind a hozzákapcsolódó áruknak van egy holdudvaruk, tehát nemcsak azonosság esetén védenek, hanem összetéveszthetőség esetén is. Valójában ezek kiválasztása nagy körültekintést igényel, mert – türelmi idő után – használni is kell a védjegyet a kiválasztott árukkal kapcsolatban. A védjegyről és védjegybejelentésekről bővebben itt olvashat, az Európai Unióban érvényes védjegyekről pedig a trademark.eu-n kaphat bővebb információt.

Gondolom, nem gyalog

A „Gondolom, nem gyalog” szlogent a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. jelentette be védjegyeztetésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) 2025. június 27-én. Az oltalmat a következő árukkal kapcsolatban kérték: papír és karton; nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíráruk és irodaszerek, bútorok kivételével; papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; rajzkellékek és művészeti kellékek; ecsetek; tanítási és oktatási anyagok; műanyag lapok, fóliák és tasakok csomagoláshoz; nyomdabetűk, klisék; ruházati cikkek, cipők, fejfedők. Továbbá a következő szolgáltatásokat is igényelték: Reklámozás; üzleti menedzsment, szervezés és adminisztráció; irodai munkák; távközlési szolgáltatások.

Mint jeleztem, a védjegyeket előbb-utóbb használni is kell, ezért érdeklődéssel várhatjuk, mikor jelennek meg a piacon a „Gondolom, nem gyalog” márkajelzésű ecsetek, ragasztók, illetve mikor végeznek majd más javára távközlési szolgáltatásokat ilyen név alatt. (A Telex úgy spekulált, hogy a Kocsi.hu reklámkampányához kellhet a szlogen.) A védjegyet – némi felárért – különlegesen gyorsított eljárásban igényelték, az igénylő szempontjából pedig jó hír, hogy az SZTNH már meg is adta rá az oltalmat 2025. július 28-án.

Apropó jó hír: a „jó hír” egyúttal a Miniszterelnöki Kabinetiroda ábrás védjegybejelentése, amelynél hirdetés, reklámozás kapcsán igényeltek védjegyoltalmat még 2025. február 21-én. Ez vélhetően ahhoz kapcsolódik, hogy a kormány külön jóhírgyűjtő oldalt üzemeltet.

Békemenet

Jogi szempontból a „Békemenet” védjegybejelentés sorsa adhat csemegét az érdeklődőknek. Ezt a szóösszetételt a CÖF-CÖKA kérelmezte 2025. július 31-én (és korábban már egy magánszemély is beadta, de ő nem fizette be a kapcsolódó díjat, így vélhetően a fideszes szervezet futhat be győztesként). A CÖF mindenesetre a következő szolgáltatásokkal kapcsolatban kérte a bejegyzést: „szórakoztatási, sport és kulturális tevékenységek; szórakoztató és kulturális rendezvények szervezése; szórakoztató rendezvények szervezése és lebonyolítása; konferenciák, kongresszusok, szimpóziumok szervezése és lebonyolítása; kongresszusok szervezése, lebonyolítása és rendezése; felvonulások szervezése”.

A védjegyek, védjegybejelentések sorsát a védjegytörvény (Vt.) szabályozza. A társadalom, amelyet a védjegyhatóság, az SZTNH képvisel, csak olyan árujelzőkre enged kizárólagosságot, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek. Az újdonság nem feltétel, de az igen, hogy rendelkezzen megkülönböztető képességgel. A törvény szerint nem alkalmas megkülönböztetésre többek között az a megjelölés, amely kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket a szolgáltatás rendeltetése, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.

Jelen megjelölésnél nem elrugaszkodott arra gondolnunk, hogy a menetnek mint szolgáltatási jellemzőnek rendeltetése a béke elérése. Egy megjelölés ugyanakkor intenzív használattal is elnyerheti a megkülönböztetési képességet, akkor is, ha nem felelt meg az említett törvényi feltételnek. Ezt azonban a védjegybejelentőnek külön kell igazolnia. Úgy vélem, a szóösszetétel széles körben való ismertsége igazolható lesz, kérdés ugyanakkor, hogy a védjegyhatóság a fenti szolgáltatási jegyzékből mire fogadja azt el. Mint „átlagfogyasztónak”, nincs tudomásom „szórakoztatási békemenetről”, sem „békemenet-kongresszusról”.

A megkülönböztető képesség hiányát abszolút védjegyeztetési akadálynak nevezzük, de van ugyanakkor relatív védjegyeztetési akadály is. Utóbbit a védjegyhatóság nem vizsgálja, csak akkor, ha valaki felszólal a védjegybejelentés ellen. Például a Kadidas védjegyet a védjegyhatóság simán bejegyezné, ha az Adidas cég nem szólalna fel ellene. A védjegyeztetési eljárásba be van iktatva 3 olyan hónap, amikor fel lehet szólalniuk a védjegyeztetés ellen azoknak, akiknek az érdekét sérti a kizárólagosság megadása. Persze a védjegy megadása után is van lehetőség a védjegy töröltetésére egy kicsit hosszabb eljárás keretében.

Az egyik ilyen relatív lajstromozási akadály, ha a védjegybejelentés előtt egy versenytárs már használta gazdasági tevékenység körében a megjelölést. Ilyen versenytárs lehet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), amely a védjegybejelentés előtt, 2025. április 12-én már használta a szóösszetételt saját felvonulására, így ő vélhetőleg jogosult lenne felszólalni a bejelentés ellen, feltéve, hogy az átmegy a hivatali vizsgálaton, azaz az abszolút kizáró okok szűrőjén. E vizsgálat lezárultát meghirdeti az SZTNH közlönyében, ettől fogva 3 hónap a felszólalásra nyitva hagyott idő. Az ügy további érdekessége, hogy 2025. április 3-án egy magánszemély is bejelentette a Békement védjegyet, ő azonban nem fizette be a bejelentési díjat, így e bejelentést az SZTNH visszavontnak tekintette. Pedig ezzel meg lehetett volna akadályozni az MKKP esetleges támadását.

Az már csak hab a tortán, hogy augusztus 10-én is tett egy harmadik szereplő, egy betéti társaság védjegybejelentést a „békemenet” szóra. Vajon sikerül-e meghekkelnie a korábbi védjegyeztetést? Nem valószínű. Ez ellen már a CÖF is felszólalhat, ha elérkezik a felszólalási lehetőség ideje, ezért érdemes lesz nyomon követnie a harmadik bejelentés életútját.

Akkor már csak CÖF-é lesz a békemenet?

Ha a Békemenet minden akadályt legyőzve védjeggyé gyalogolja ki magát, akkor sem lesz fekete-fehér a helyzete. A védjegyoltalom ugyanis bizonyos korlátokkal is rendelkezik. Jó hír a menetelőknek: a védjegyjogosult nem tilthat el mindenkit a védjegy használatától. Ha például valaki jó szándékú gazdasági tevékenysége során olyan megjelölést használ, amellyel szolgáltatása rendeltetését, jellemzőjét írja le, akkor azt szabadon megteheti. Így e tekintetben is vélhetjük, hogy a szolgáltatási tevékenység jellemzője a menet, rendeltetése pedig a béke.

A fentiek alapján merülhet fel a kérdés: érdemes-e politikai okokból védjegybejelentést tenni? Jó hír, hogy inkább nem. És ha már megint a jó hírnél tartunk: e védjegy megkülönböztető képességét elsősorban az ábrája nyújtja (ez a korábbi óriásplakátokhoz hasonló, kék alapú), szóval magát a szóösszetételt a fentiek szellemében vélhetőleg lehet használni.

Éles helyzetben mindenesetre érdemes szakemberhez fordulni. Az természetes, hogy fogfájás esetén fogorvoshoz fordulunk, nem a háziorvosunkhoz. A védjegyek fogorvosa a szabadalmi ügyvivő, vagy néhány védjegyre specializált ügyvéd. A jog tekintetében is célszerű a bevált orvosi tapasztalatunk szerint eljárni. Védjegyeztetési szándék esetén ugyanis jobban jár a megbízó, ha nem egy ezermester házi ügyvédhez fordul.