Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Miközben mindenki azt várja, hogy véget érjen az orosz–ukrán háború, és feltételezi, hogy egy tartós fegyvernyugvás hosszabb távon a gazdaságnak is jót tehetne, sokan hajlamosak lehetnek mindent ehhez a reményhez kötni – még olyasmit is, aminek valójában nincs sok köze hozzá. Ilyen például a kenyér ára, amelyről egyre gyakrabban hallani, hogy olcsóbb lesz, ha kitör a béke. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.
A liszt és a pékáruk ára már jóval az orosz–ukrán háború előtt, 2021 második felében elindult felfelé: drágult a világpiaci búza és az energia, gyengült a forint, és mindezek együtt gyorsan éreztették a hatásukat a boltok polcain. A háború kitörése 2022 elején csak ráerősített a folyamatra. A finomliszt ára hónapról hónapra új rekordokat dönthetett volna, ha a kormány nem húz vészféket, és nem vezeti be rá is az árstopot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemcsak a finomlisztet, hanem a háború előtt nagyjából 20 százalékkal drágább réteslisztet is méri – ez jó közelítés arra, hogy mi történt a pékségekben, hiszen ők nem kaptak árstopos lisztet. A rétesliszt alig két év alatt, 2021 januártól 124 százalékkal drágult, majd 2022 vége és 2023 tavasza között 482–486 forint között tetőzött. Közben a lakossági finomliszt ára mindössze 18 százalékkal nőtt, 213 forintra. A kenyér viszont a réteslisztet követte: 2023 márciusában már 1000 forintba került egy kiló fehér kenyér, 167 százalékos drágulás után.
2023 tavasza óta a rétesliszt ára – a világpiaci trenddel együtt – esett, a kenyér ára viszont alig mozdult: nagyjából 10 százalékkal lett olcsóbb. 2024 végén a kereskedők megpróbáltak újra árat emelni, de a forint erősödése gyorsan lefékezte a kísérletet.
A háború tehát ma már gyakorlatilag semmilyen hatással sincs a búza és a liszt forintban számított árára. Sőt: ma olcsóbb a búza, mint a háború kitörése előtt.
Érdekes viszont, hogy a száraztészta ára – ami tartósabb, kevesebb kézimunkát igényel és gyakran importból jön – sokkal jobban csökkent, mint a kenyér vagy a zsemle ára. A különbség valószínűleg belföldi okokra vezethető vissza.
A búza közel ötéves, a dollár–forint-árfolyam hároméves mélyponton van. Ennél kedvezőbb piaci környezetet nehéz elképzelni a fogyasztók szempontjából – a pékségek tehát nehezen hivatkozhatnak arra, hogy a világpiac miatt nem tudnak árat csökkenteni.
Négy éve a liszt és az egyéb költségek – energia, adók, bérek, szállítás, profit – nagyjából fele-fele arányban osztozhattak a kenyér árában. A KSH adataiból az látszik, hogy az arányok mára teljesen eltolódtak. A 2025 szeptemberi statisztikák alapján a 903 forintos kenyérárból mindössze 236 forint a liszt, 683 forint minden más. Ez 250 százalékos költséginflációnak felel meg az egyéb tételeknél 2021 óta. (Az Agrárközgazdasági Intézet 2017-es elemzése a liszt és egyéb segédanyagok arányát 34 százalékra becsülte, a konzisztencia kedvéért mi most a KSH statisztikáját használtuk.)
Mivel a liszten kívüli költségek nominálisan majd’ három éve gyakorlatilag változatlanok, árcsökkenés most nem tűnik valószínűnek. Egyrészt a bérinfláció tovább nyomhatja felfelé az árakat. Ha kitörne a béke, mondjuk egy olyan, ami nyomán be tudna indulni az újjáépítés Ukrajnában, a régiós versenyben akár még jobban drágulhatna a munkaerő, mely az elmúlt öt évben már amúgy is 70–85 százalékkal drágult a feldolgozóiparban. Ez a kenyér önköltségének egyre jelentősebb hányadát magyarázhatja.
Felvetődik az is, hogy a béke esetleg csökkenést hozhat az energiaárakban. A szállítás szempontjából releváns olajárak jelentős esése sem lenne túl valószínű forgatókönyv, mivel Szaúd-Arábia vezetésével az OPEC-tagok az árak támasztása érdekében valószínűleg beavatkoznának az olajpiacon.
Úgy tűnik, a pékségek az alapanyagok olcsóbbodásából kigazdálkodhatták a bérnövekedést az utóbbi két évben, bár ezt pontosan csak a sütőipari cégek beszámolóinak elemzése bizonyíthatná. Ha viszont 2026-ban gyengülne a forint, vagy ismét emelkedésnek indulnának az energia- és búzaárak, a háború végétől függetlenül a bérinfláció miatt újabb drágulás jöhet a pékségek pultjain.
