Közeleg a karácsony és az év vége, indul a roham az ajándékokért és az ünnepi készülődéshez szükséges hozzávalókért. Sürget az idő, nagy a nyomás, hogy minden megfelelő legyen. Ideális lelkiállapot ez a banki csalók számára, amit igyekeznek is kihasználni. Pszichológus szakértő segítségével vesszük sorba a manipulációs technikákat és azt is, hogyan léphetünk fel ellenük. Az OTP Bank és a Visa pedig gyakorlati tanácsokkal segít a megelőzésben és a védekezésben.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 110,5 milliárd forint kárt okoztak az online csalók 2024 első félévében Magyarországon. Ez ugyan csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de még így is nagyon nagy összeg.
Az ilyen csalások sikerességének egyik legfőbb oka, hogy a legtöbb ember a döntéseiben az érzelmeire hallgat – még azok is, akik ennek az ellenkezőjét állítják – mondja Fuller Bianka pszichológus. Amikor pedig időnyomás alatt vagyunk, akkor még kisebb az esély, hogy racionálisan döntsünk. Az ünnepi készülődést pedig szinte mindenki az idő szorításában éli meg.
Sürgetés, bizalomba férkőzés és félelemkeltés
Ez a három legelterjedtebb pszichológiai módszer az online csalásoknál – mondja a szakértő. Fuller Bianka szerint a leggyakoribb, amikor sürgetéssel próbálják meg elaltatni az óvatosságot. „Ha látunk egy jó ajánlatot, ami gyors megoldást nyújt a mi problémánkra – például az ajándékvásárlásra – akkor végig sem gondoljuk azt, hogy ez esetleg csalás is lehet”– mondja a pszichológus.
A másik leggyakoribb manipulációs módszer, hogy megpróbálnak a bizalmunkba férkőzni. Például úgy, hogy hivatalos személynek, banki ügyintézőnek, futárszolgálat munkatársának adják ki magukat, akik esetében az emberben fel sem merül, hogy ez egy csalás lenne. Minél nagyobb a bizalom, annál kisebb az óvatosság. Ugyanerre játszanak a csalók a hamis weboldalaknál is. „Az emberi agy nagyon szeret sémákat alkalmazni és egyszerűsíteni. Így hajlamosak vagyunk arra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel jussunk el a célunkhoz. Ha találkozunk egy oldallal, ahol első ránézésre a fő vizuális jellemzők stimmelnek, akkor hajlamosak vagyunk átsiklani az egyéb részleteken” – mondja Fuller Bianka.
A harmadik manipulációs technika a félelemkeltés. Ennek egyik módja, hogy rövid
határidővel hirdetnek rendkívüli ajánlatot, a másik pedig amikor a csalók azzal
„fenyegetnek”, hogy zárolják a bankkártyánkat. Ilyenkor az emberek többségében beindul a veszteségtől való félelem és könnyebben dönt az érzelmeitől vezérelve.
Hogy mi a megoldás?
Fuller Bianka szerint az idő a legfontosabb segítség. Mindegyik manipulációs stratégia esetében ahhoz, hogy egy tudatos, racionális döntést tudjunk hozni, több időre van szükségünk. „Minél több idő telik el az impulzus és a válaszreakciók között annál nagyobb az esélye, hogy tudatosan döntünk. Legalább 5-10 percet adjunk magunknak, mielőtt ténylegesen meghozzuk a döntést, mert annyi idő már elég az agyunknak arra, hogy az érzelmek mellé a racionalitást is behozza” – mondja a pszichológus. Ez idő alatt akár kontrollkérdéseket is feltehetünk magunknak, mint például leellenőriztem-e mindent, vagy valóban szükségem van-e erre a termékre?
A kártyakibocsátók és a bankok közösen folyamatosan dolgoznak a csalások megelőzéséért. „A Visa globális fejlesztéseinek is köszönhetően a bankkártyás fizetés továbbra is az egyik legbiztonságosabb fizetési mód. Az MNB második negyedéves adatai szerint Magyarországon az elmúlt egy évben 10 000 forintonként mindössze 3,3 forint kár keletkezett, ami alacsonyabb a nemzetközi átlagnál.” – mondta Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési vezetője.
Az OTP Bank szakértője szerint néhány alapvetést érdemes folyamatosan szem előtt tartani minden tranzakció esetében. „Soha senkinek ne adjuk ki a jelszavainkat, kódjainkat, bankkártyaadatainkat – ezeket a bankok soha nem is kérik. Ismeretlen személy kérésére – még ha banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy egyéb hivatalos személynek is mondja magát – soha ne utaljunk pénzt. Ha ezt kérik tőlünk, akkor csalókkal állunk szemben! Aranyszabály, hogy soha ne kattintsunk ismeretlen linkre, ne telepítsünk ismeretlen szoftvert, mindig olvassuk el a banktól jövő figyelmeztető sms-t vagy push üzenetet, illetve csak megbízható webshopból vásároljunk” – mondta Sonjic László az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója.
„Az eddiginél is nagyobb szükség van az egészséges mértékű gyanakvásra. Ha valami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem az. Legyünk óvatosak az azonnali cselekvéssel, ha kétségeink vannak, jó módszer lehet az üzenet felolvasása, illetve a videó megmutatása egy olyan valakinek, akiben megbízunk. Egyértelműnek hangozhat, de ez a módszer nagyon hatékony, ha bizonytalanok vagyunk” – emelte ki a Visa szakértője.
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Visa
