Pilótaként 2-3 lépéssel előrébb kell gondolkodnunk (x)

Tóvári Attila 14 évesen kezdte karrierjét vitorlázó repülő pilótaként. A Wizz Airnél 21 éve dolgozik, jelenleg kapitányként teljesít járatokat, valamint a Wizz Air pilótkaképző iskolájának oktatási vezetője és a Wizz Air kadétok kiképzésében vesz részt. Idén márciusban Attilát, első nem nyugat-európaiként, beválasztották az európai ATPG (Airline Training Policy Group) 12 fős szakembercsapatába, amely olyan célkitűzéseken dolgozik, mint a környezettudatosság integrálása a pilótaképzésbe, a légitársasági szintű alapképzés fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia tudatos bevezetésének támogatása.

Bár a légitársaság irányítóközpontja hatalmas támogatórendszerként áll mögötte, kapitányként mindenért ő felel a járatain, legyen szó a légiforgalmi irányítókkal, a repülőtérrel, vagy a földi kiszolgálással való kapcsolattartásról, akár a tankolásról, az időjárás figyeléséről, vagy a repülőgép karbantartásának ellenőrzéséről. Bár számos olyan tényező befolyásolja egy járat indulását, amelyet sem a légitársaság, sem a pilóták nem tudnak befolyásolni, a döntésekért a kapitány felel. Éppen ezért egy esetleges csúszás, vagy hosszabb várakozási idő esetén az utasok elé is kiáll, és arccal, hanggal vállalja a történteket, ami az esetek többségében meg is tudja nyugtatni az utasokat.

„A világ legjobb helyén ülök, egy repülőgép pilótaülésében, és ez a hozzáállás és magabiztosság, a repülés szeretete nagyon sok nehéz helyzetben segít, még az utasokkal való kommunikációban is. Néha az utasok már eleve feszülten érkezhetnek a fedélzetre a városi forgalom, a csomagleadás vagy a biztonsági ellenőrzés miatt, de ha egy pillanatra megállnak és belegondolnak, hogy a repülés egy csoda, amit 50 éve csak a leggazdagabbak engedhettek meg maguknak, és elkezdik értékelni az apró dolgokat, akkor a teljes életük sokkal boldogabb lehet” – vallja Attila.

Azzal persze ő is tisztában van, hogy a hosszas sorban állás, a nyári időszakban előforduló késések komoly kihívást jelentenek az utasok számára is. Ilyenkor ő kiáll az utasok elé, elnézést kér, és elmagyarázza, mi miért történik. Tapasztalata szerint az utasok ilyenkor felelős személyt keresnek, így a kapitánytól kapott információnak nagyobb értéke, respektje van. „Ha látják, hogy nyugodt vagy, elmagyarázod, hogy mi történt, elnézést kérsz, vállalod a felelősséget és megnyugtatod őket, hogy jó kezekben vannak és a személyzet mindent megtesz, hogy minél gyorsabban, biztonságban eljussanak a célállomásukra, akkor ők is sokkal nyugodtabban kezelik a helyzeteket” – számolt be tapasztalatairól.

Hogy kapitányként nemcsak a járatért, de minden hozzá kapcsolódó feladatért is felel, azt egy téli, brüsszeli példán keresztül magyarázta el. Tiszta időben történő landolás után erőteljesen kezdett havazni, a reptér viszont nem volt teljesen felkészülve a téli üzemre. A biztonságos repülés egyik alapfeltétele a repülőgépek szárnyainak jégtelenítése, de ebben folyamatos fennakadások voltak.

Egy ilyen helyzetet a kapitánynak kell folyamatosan figyelemmel követnie, egyeztetnie a földi kiszolgálással és a Wizz Air budapesti központjában a navigátorokkal is. A folyamatos csúszás újabb és újabb egyeztetéseket, repülési engedélyek beszerzését, új indulási időpontok lekérését és további tankolás szükségességét eredményezheti. Még annak is fennáll a lehetősége, hogy a jégtelenítő hatása elmúlik a felszállás előtt és ebben az esetben újra kell kezdeni az egész folyamatot, ami több órás késéshez vezetett volna. Felszállás után már magán a repülésen van a fókusz, de a váratlan helyzetek a levegőben is adódhatnak, amiket szintén kezelni kell

„Nekünk pilótaként 3-4 lépéssel mindig előrébb kell gondolkodnunk, hogy a biztonságos járatüzemeltetés minden feltétele adott legyen, amit már a kadét program alatt beépitünk a képzésbe.”

Váratlan helyzetek legtöbbször az időjárásból fakadnak, különösen nyáron, ami a légiirányitásban is késéseket idéz elő. A klímaváltozás egyre erősebb viharokat és turbulenciát okoz, de mindegyik másfajta kihívás elé állítja a pilótákat. A viharok gyorsan mozgó rendszerek, amelyek a repülőterek környezetében okozhatnak elsősorban problémát.

Nagyobb vihar esetén a landolást vagy felszállást időben el kell tolni. Ilyenkor a repülőgéppel leszállás előtt még a légtérben várakoznak és csak akkor szállnak le, amikor már biztonságos. Repülés közben a turbulenciára kell nagyon odafigyelni. A pilóták a reggeli felkészülésnél az időjárás jelentésből, repülés közben pedig környező repülőgépektől, valamint a légiforgalmi irányítástól is kapnak jelzést, ha valahonnan turbulenciát jelentettek.

Azonban előfordulhat előre nem jelezhető, úgynevezett clear air turbulence jelenség is, amikor a repülőgép hirtelen magasságot veszít, ezért a pilóták azonnal bekapcsolják az övek becsatolására figyelmeztető jelzést és egészen addig így tartják, amíg nem győződnek meg arról, hogy a szél iránya és erőssége állandósult.

Tóvári Attila arra számít, hogy a nyári légiközlekedési helyzet idén nem fog jelentősen javulni, mert egész Európára jellemző, hogy nincs elég légiforgalmi irányító. Ezért a Wizz Air egy „Ügyfél az Első” átalakulási tervet hajt végre, amelynek célja az ügyfélelégedettség előtérbe helyezése egy hároméves beruházási programon keresztül. Ez magába foglalja a kommunikáció, az átláthatóság és a működési hatékonyság fejlesztését.

Ennek alappillére, hogy a Wizz Air, a pilóták és a légiutas-kísérők mindent megtesznek azért, hogy az utasokat menetrend szerint eljuttassák a célállomásra. Ez a váratlan helyzetek – akár az időjárási szélsőségek, leszállásra alkalmatlanná váló repterek, geopolitikai konfliktusok miatti lezárt légterek, vagy épp egy regionális áramszünet – mellett azért is kihívás, mert a késések a hajózó személyzet beosztását is felborítják.

A légitársaság azonban számos intézkedéssel, köztük egy 0-24-ben ügyeletben lévő akciócsoporttal készült fel a nyárra, hogy a lehető leggyorsabb újratervezést tudja biztosítani a váratlan helyzetek esetén.