A kíváncsiság nem tantárgy – mégis ezen múlik a fiatalok jövője (x)
Miközben a világ gyorsabban változik, mint valaha, egyre égetőbb a kérdés: hogyan készítsük fel a fiatalokat egy olyan jövőre, amiről még mi sem tudjuk, milyen lesz? Az új generáció egy olyan világban nő fel, ahol a technológiai fejlődés és a társadalmi változások soha nem látott sebességgel zajlanak: a mesterséges intelligencia, a klímaválság és az új, eddig ismeretlen szakmák korában a hagyományos tudás mellett egyre nagyobb szerephez jut a rugalmasság, a kritikus gondolkodás és az önismeret.
Egy gimnazista ma úgy készül az érettségire, hogy fogalma sincs, milyen állások
lesznek, amikor diplomázik, vagy mennyit ér majd a képesítése a
mesterséges intelligencia korában. A felsőoktatás lassan követi a gazdasági változásokat, a középiskolák pedig még annál is lassabban. Ráadásul a továbbtanulási döntést egyre kevesebb támogatással kell meghozniuk a diákoknak: sokszor nincs idő vagy eszköz arra, hogy átgondolják, valójában miben jók, milyen szakma illene hozzájuk. Pedig a jövő munkaerőpiaca nem lexikális tudást kér majd, hanem önálló gondolkodást, alkalmazkodóképességet, jó önismeretet – és azt, hogy merjenek kérdezni.
Miért nem elég a jelenlegi iskolarendszer?
Miközben a munkaerőpiac és a gazdaság alapjaiban változott meg, az oktatási
rendszer alig mozdult: például ma is olyan kötelező olvasmányokat tanítanak, amelyek már az 1900-as évek elején is szerepeltek a tantervben, miközben a kortárs irodalom alig kap helyet. A World Economic Forum jelentése szerint 2025-re a legfontosabb készségek közé a problémamegoldás, az önálló tanulás képessége és az érzelmi intelligencia kerülnek, ezekre azonban a jelenlegi tantervek nem készítenek fel megfelelően. A jelentés szerint a gyorsan változó munkakörnyezetben már nem az számít, hogy mit ismersz, hanem az, hogy milyen gyorsan tudsz új dolgokat megtanulni – és ehhez szükség van kíváncsiságra, önismeretre és belső motivációra.
Az OECD PISA Life Skills vizsgálata rámutat, hogy a diákok pszichológiai jólléte, önszabályozása és célorientáltsága szoros kapcsolatban áll a tanulmányi sikerrel – sőt, sok esetben még erősebben befolyásolja azt, mint az otthoni háttér vagy az iskola típusa. Ez azt jelzi, hogy a jövőre való felkészítés nemcsak a tudás átadásáról, hanem a személyes fejlődés támogatásáról is szól. Kulcskérdés, hogy segítünk-e a fiataloknak abban, hogy megértsék saját működésüket, támogatjuk-e őket, hogy merjenek kérdezni, és legyen eszköztáruk a bizonytalanság kezeléséhez.
Engame: nem tantárgyakat tanít, hanem önálló gondolkodást
Van egy különleges hely, ahol a felelés helyett a kritikus gondolkodáson és az önálló véleményformáláson van a hangsúly. Az Engame Akadémia egy olyan közösséget hozott létre, ahol a fiatalok kérdezhetnek, vitázhatnak és tanulhatnak a bizonytalanság kezeléséről. Nem csupán ismereteket szereznek, hanem elsajátítják, hogyan fejlesszék önmagukat, hogyan dolgozzanak együtt másokkal, és miként hozzanak felelős döntéseket a saját jövőjükről.
A diákok délutánonként vagy hétvégén járnak be: közösségeket alkotnak, cégeket látogatnak, ahol szakértőkkel beszélgethetnek. Workshopokon, előadásokon és kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt, miközben nem tantárgyakat tanulnak, hanem a készségeiket fejlesztik. Van, ahol a hatékony prezentálás titkait, máshol az érvelést vagy döntéshozást ismerik meg. Interdiszciplináris jelenlétet fejlesztenek: kommunikációt, kreatív problémamegoldást és együttműködést. Ez az összetett szemlélet segíti őket abban, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak majd a munka világában rájuk váró kihívásokhoz. Megtanulják kezelni a stresszt, reflektálni önmagukra és tudatosan formálni a jövőjüket. Az Engame Akadémia nem versenyistálló, hanem fejlődési tér: az a cél, hogy a diákok felfedezzék, hogy kik ők, mit akarnak és hogyan juthatnak el odáig.
Amikor a jövő nem fér bele egy szaktanterembe
Egyre több egyetem kínál olyan képzéseket, amelyek több területet
ötvöznek, például társadalomtudományokat a technológiával vagy pszichológiát
az üzleti élet problémáival. Ilyenek például a Politics, Psychology, Law and
Economics (PPLE), a Cognitive Science vagy a Sustainable Innovation szakok.
Ezek a képzések nemcsak tudást, hanem komplex gondolkodásmódot adnak – és
a legtöbb magyar diák még csak nem is hallott róluk.
Az Engame célja, hogy a fiatalok megismerjék ezeket a lehetőségeket, és
tudatosan dönthessenek, melyik felel meg leginkább érdeklődésüknek és
képességeiknek. Az akadémia diákjai ma már a világ vezető egyetemein tanulnak – Cambridge-ben, Amszterdamban, Milánóban vagy épp Budapesten. Azonban nem ez a legnagyobb siker: ami igazán számít, ha egy fiatal megtanul bízni magában, felismeri az erősségeit, és elhiszi, hogy lehet kérdése. A jövőre senki sem
tudja a választ – de ha valaki jól tud kérdezni, már nyert ügye van!
Végzett diákjaink szerint külföldön a legnagyobb kultúrsokk nem az idegen nyelv vagy a másféle szokások voltak, hanem az, hogy lépést kellett tartaniuk
a helyi diákok fejlettebb tanulási- és munkakészségeivel. Ez is megerősíti, mennyire fontos, hogy már a középiskolás évektől kezdve fejlesszük ezeket, adjunk teret az önálló munkának és az együttműködésnek. Ez nem csak a sikeres felvételihez fontos, hanem ahhoz is elengedhetetlen, hogy valóban megállják a helyüket hosszú távon akár Magyarországon, akár nemzetközi közegben.
A jövő nem vár
Mindannyiunk felelőssége, hogy a ma iskolásai ne pazarolják el a tehetségüket
olyan ismeretekre, amelyekre valójában nincs szükségük, miközben épp a legfontosabb készségeket nem sajátítják el. A világ gyorsan változik, ezért a
tananyag puszta megtanulása már nem elég. Meg kell tanulniuk kérdezni,
önállóan gondolkodni és rugalmasan alkalmazkodni az új helyzetekhez. Az
Engame Akadémia éppen abban támogatja a fiatalokat, hogy valóban
felkészülten léphessenek ki egy kiszámíthatatlan világba.
A cikk megjelenését az Engame Akadémia támogatta.
