Szűréssel a rák miatti halálozás kockázata akár 80%-kal csökkenthető (x)

Évenkénti nagy labor: jó alap, de nem elegendő

„A legtöbben, amikor meghallják a rák szót, azonnal a legrosszabbra gondolnak. Pedig rosszindulatú elváltozás esetén sem kell automatikusan halálos betegként tekintenünk magunkra. Ha rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon, nagy eséllyel még olyan korai stádiumban fedezzük fel a daganatot, ami gyors és hatékony beavatkozást és teljes felépülést tesz lehetővé. Ehhez viszont fontos lenne tudatosítanunk magunkban: orvoshoz nem csak akkor kell menni, amikor valamink fáj” – magyarázta dr. Szabó Ádám.

„Sok ember megnyugszik attól, hogy évente csináltat egy nagylabort. Ez hasznos és szükséges is, de nem lenne szabad itt megállnunk a szűrővizsgálatokkal. Bizonyos daganatos betegségek ugyanis úgy is jelen lehetnek, hogy az általános vérkép nem jelez egyértelműen problémát. Ezért az évenkénti nagylabort érdemes kiegészítenünk hasi ultrahanggal, anyajegyszűréssel, hölgyeknél nőgyógyászati és mammográfiás szűréssel, uraknál urológiai vizsgálattal” – tette hozzá a szakorvos.

A rák elleni küzdelemben esélyeinket ugyanakkor nemcsak korai felismeréssel, de életmódunkkal is nagyban javíthatjuk. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a stressz mind ellenünk dolgoznak. Életmódot váltani, rossz szokásainkról lemondani természetesen nehéz, de már olyan apróbb változtatásokkal, mint hogy gyalog megyünk haza munka után, vagy minden étkezéshez fogyasztunk zöldséget, minőségi javulást érhetünk el.

A fiatal kor nem garancia

Dr. Szabó Ádám szerint egyre fiatalabb korosztályban találkoznak előrehaladott esetekkel – gyakran azért, mert a tüneteket hónapokig, akár évekig figyelmen kívül hagyják.

„Egy sportsérülésnek tűnő fájdalom vagy duzzanat, ami egy hónapnál tovább tart, nem normális. Nagyon fontos, hogy addig menjünk, amíg meg nem találjuk a panaszaink valódi okát. Az, hogy az ember fiatal, sajnos nem jelenti azt, hogy védve van a daganatos betegségektől, pedig ebben a korban még jellemzőbb az a gondolkodás, hogy »velem ilyen úgysem történhet meg«” – figyelmeztet a szakember.

„A korai felismerésben egyébként a szűrővizsgálatokon túl óriási szerepe van az önvizsgálatnak is. Ezt érdemes már nagyon fiatal korban elkezdenünk, illetve gyermekeinket is megtanítanunk rá” – tette hozzá az onkológus.

Kamaszkortól érdemes beépíteni a fiúk rutinjába a here önvizsgálatát, míg a lányoknál, hölgyeknél 20 éves kortól a mellek tapintásos önvizsgálatára is sort kellene keríteni havi rendszerességgel, a menstruáció utáni napokban.

Kulcsszerepe van a rendszeres otthoni ellenőrzésnek a bőrelváltozások esetében. A klasszikus ABCDE-szabály például segít a gyanús anyajegyek felismerésében: ha egy anyajegyünk, aszimmetrikus (A = Asymmetry), széle szabálytalan (B = border), színe eltér a korábbitól (C = color), nő az átmérője (D = diameter), vagy látványosan megváltozik (E = evolving), akkor azonnal forduljunk szakemberhez.

Milyen szűrés, milyen gyakran és kinek?

A rákos megbetegedések leggyakrabban áttétet adó fajtája a melanóma, mely leggyakrabban meglévő anyajegyekből alakul ki, de új foltként is megjelenhet a bőrön. Kockázatát növelik a világos bőr-, haj- és szemszín, a sok anyajegy, a napégések, valamint a szolárium használata. Az otthoni önvizsgálaton túl az anyajegyszűrést évente, félévente egyszer érdemes beiktatnunk. Fontos tudnunk azt is, hogy sokat tehetünk a megelőzésért megfelelő fényvédelemmel.

Egyre fiatalabb korosztályt érint, és mindkét nemnél a leggyakoribb daganattípusok közé tartozik a vastagbélrák. Magyarországon évente közel 9000 új megbetegedést regisztrálnak, melyből 6000 ember halálát okozza az, hogy nem ismerik fel időben a betegséget.

A szűrés fontossága tipikusan 40-50 éves kortól kerül előtérbe, de aki családi érintettségről tud, vagy a rokonságában fiatalabb életkorban fordult elő hasonló betegség, annál a rendszeres ellenőrzés jóval korábban is indokolt lehet.

„A vastagbéldaganat-szűrés történhet székletvizsgálattal, illetve vastagbéltükrözéssel. A kolonoszkópia nagy előnye, hogy lehetőséget ad a rákos megbetegedést megelőző elváltozások, úgynevezett polipok kimutatására, melyek már a vizsgálat alatt is eltávolíthatóak, így jelentősen csökkenthetjük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Egyre többen érdeklődnek a kapszulaendoszkópia iránt is – ez valóban modern módszer, és kényelmesebbnek tűnhet, de fontos különbség, hogy a kolonoszkópiával ellentétben ez csupán képet ad, itt nincsen mód beavatkozásra” – tájékoztatott dr. Szabó Ádám.

A férfiaknál nagyon gyakori daganatos megbetegedés a prosztatarák is, mely sokáig tünetmentes, ám csontáttétet is adhat. Jó hír azonban, hogy a betegség nagyon jól kezelhető, ha szűréssel időben felfedezzük. Ennek módja a PSA (prosztataspecifikus antigén) szűrés, amely egy egyszerű vérvételes vizsgálat, illetve az urológiai vizsgálat.

„A prosztatavizsgálattól sok férfi ódzkodik, pedig gyors rutineljárásról van szó, az előkészületek jóval tovább tartanak, mint maga a vizsgálat. A tapasztalt urológus néhány másodperc alatt meggyőződik arról, észlelhető-e bármiféle kóros elváltozás a dülmirigyben” – nyugtat meg az onkológus.

A magyar nők körében a mellrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, évente mintegy 7500-8500 új esetet regisztrálnak. A korai felismerés természetesen itt is életet menthet, ebben a képalkotó vizsgálatok nagy segítségünkre vannak. A modern mammográfiás gépek már milliméterenként képesek felvételt készíteni az emlő szövetéről, így a szakorvosok a legkisebb elváltozást is felismerhetik velük, jóval azelőtt, hogy a páciens önmagán bármilyen panaszt észlelne. A Doktor24-nél a mammográfiás emlővizsgálatot panaszmentes pácienseknek 35 éves kor felett évente ajánlják elvégeztetni, míg családi előzmény vagy panasz esetén a mammográfiát és az ultrahangos vizsgálatot is magában foglaló komplex emlőszűrést javasolják a szakemberek.

Adjunk esélyt önmagunknak!

Akár életkori, akár egyéni kockázatok miatt ajánlott vizsgálatokról beszélünk, a közös pont minden szűrésben ugyanaz: a lehetőség. Lehetőség arra, hogy időben lépjünk, még akkor, amikor a betegség nem uralja az életünket, és amikor valódi esélyünk van a gyógyulásra.

A szűréssel esélyt adunk önmagunknak: a korai felismerésre, a könnyebb kezelésre, a hosszabb, jobb minőségű életre. A rendszeres ellenőrzések pedig lehetővé teszik számunkra, hogy a félelem érzését a biztonságtudat válthassa fel.