A legtöbb csapatunk taomilliárdokkal kitömve se lett egy tapodtat sem sikeresebb az olimpiákon
2011 júliusában döntött arról az Országgyűlés, hogy a társasági adó (tao) egy része sportcélokra, azon belül látványcsapatsportokra is fordítható. A foci, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda volt először az öt kedvezményezett sportág, évekkel később csatlakozott a röplabda. Tíz év alatt, 2021-ig 923 milliárdnyi taoforrást biztosított a kormány, most már jócskán 1000 milliárd felett járunk. Tavaly 125 milliárd forintnál húzták meg a felső határt.
Noha a kormány a gáláns és busás támogatásért cserébe nem kért semmit a haszonélvező szövetségektől, gyorsmérleget már vonhatunk arról, hogy mire mentek a sportágak az elmúlt 14 évben. A kézilabda és a vízilabda a többi csapatsportág előtt jár itthon, a párizsi olimpiára is kijutottak, a női kosárlabda közel volt egy olimpiai részvételhez, a férfi ugyanazon a szinten maradt, ahol korábban is állt. A hokiban megmozdult valami, de ez még nem elég az érdemi eredményekhez.
Sokáig hallhattuk, hogy a forráshiány miatt nincs előrelépés, de ezzel már komolytalan védekezni. A retorikának már az első pillanattól a része volt, hogy mennyi gyereket sikerült bevonni a sportba, de mivel mégiscsak az élsportról beszélünk, érdemes megnézni, milyen gyakorlati hatással járt ezen a szinten a pénzbőség. A 2012-es londoni olimpia előtt érkező pénzektől csodát már nem lehetett várni, ezért a 2000 és 2012 közötti, illetve a 2012 és 2024 közötti időszakot érdemes vizsgálni.
Jégkorong: a tao előtt és utána sincs olimpiai részvétel
Idén másodszor fordul elő, hogy mindkét válogatott az A csoportban szerepelhet, de a legszűkebb elit, vagyis az olimpiai részvétel még a nőknek is elérhetetlen az oroszok távolléte ellenére is, bár itt látványosabb a fejlődés. A női válogatott olimpiai selejtezője a múlt héten zárult, a csapat egy tizedmásodperccel a játékidő lejárta után egyenlített, így nem sikerült kiharcolnia a németekkel szemben a hosszabbítást, vagyis lemaradt az olimpiáról. A férfiakat a dánok, a norvégok állva hagyták, noha valaha közel egy szinten álltunk velük.
Labdarúgás: tao előtt és utána is reménytelen távolság
A taorendszer legnagyobb kedvezményezettje a foci. Itt minden olimpiai ciklusban egy korosztálynak vannak olimpiai esélyei (az U21-es Eb-ről lehet kvalifikációt szerezni), de mivel a magyar utánpótlás-válogatottak közül az U17 után az érdemi eredmények jellemzően elmaradnak, ezért az olimpiai részvétel esélytelen volt Rio, Tokió és Párizs előtt is. Az olimpiára mindössze négy európai nemzet juthat ki, de Romániának, Izraelnek például sikerült, szóval nem csak a nagy nemzetekkel kell minden esetben számolni. A magyar női csapat még nagyobb távolságban van, mint a férfi.
Kosárlabda: a nőknél egy majdnemig sikerült eljutni
A férfi vonalon, ha meg is mozdult valami, és a 24-es bővítésnek hála összejött két Eb-részvétel (2017, 2021), és a nagyon tág olimpiai selejtezőben részt vehettek Hanga Ádámék, valódi esély továbbra sincs az olimpiai részvételre. Ettől a klubok még előszeretettel tömik tele légiósokkal a csapatukat, egy magyar játékosnak így a hazai élvonalban sem könnyű érvényesülnie. A korábban olyan patinás csapatok, mint a Honvéd és az Oroszlány pontjainak jelentős százalékát a külföldiek érik el jelenleg, nem a magyarok. Nyugtázhatjuk: a férfiaknál egy centivel sem vagyunk közelebb az olimpiához.
A nőknél válogatott szinten viszont van változás, ott az utánpótlásban is voltak figyelemre méltó eredmények, felnőtt szinten pedig egy Eb-negyedik hely a legjobb eredmény, amivel az olimpiai selejtezőt elérték, de végül a 22 pontos előny sem volt elég a spanyolokkal szemben az utolsó soproni meccsen. De legalább ők eljutottak addig, hogy egy dobáson múlt a kijutás. A 2025-ös Eb fájdalmasan elúszott februárban, de a sportág sajátossága, hogy a 2026-os németországi vb-re még van esély. 1998 óta nem volt vb-n magyar csapat, nem lenne kis dolog, ha most sikerülne.
Ami különösen fájó, hogy a sportág 3×3-as változatánál a debreceni selejtezőn egy utolsó pillanatos kosárral a német nők jutottak ki, akik később az olimpiát is megnyerték Párizsban.
Vízilabda: a tao előtt aranyak, utána két bronz csupán
A sportág és a magyar férfiválogatott nagy korszaka 2000 és 2008 között, még éppen a kevésbé támogatott időszakban volt. Ekkor az 1975–1977-es korosztályra épített csapat befutott a felnőttek közt is, és az olimpiákon nem tudtak hibázni. A 2004-est úgy nyerték meg veretlenül, hogy kétszer is játszottak a nagy ellenfél szerbekkel.
A nagy korszak után a férfiak legközelebb 2021-ben, a tokiói olimpián jutottak el (bronz)éremig, hiába volt adott minden feltétel itthon. Az utánpótlásnak kimagasló éve volt a 2023-as, onnan nagy támogatást kaphat a csapat, de fájdalmas azzal szembesülni, hogy zsinórban négy olimpiai döntőt rendeztek a mieink nélkül, még ha a sportágban nagyobb lett is a konkurencia.
A nőknél három negyedik hely után 2021-ben jött végre egy érem, ami 2025-ben Párizsban elmaradt. A tao kritikusai arra szokták felhívni a figyelmet, hogy a női csapatban három honosított játékos is van, ami nem feltétlenül mutatja azt, hogy a hazai edzők jól dolgoznak.
Kézilabda: tao előtt ezüstérem, utána helyezések
A férfivonalon a 2012-es negyedik hely a csúcs, ami épp a korszakhatáron van. A szakágban komoly konkurencia van, a férfiak kijutása már nagy siker volt tavaly, miután a 2016-os és a 2020-as olimpia is kimaradt. Az olimpián egy győzelem jött össze, vagyis a kötelezőt hozta a társulat. A bravúrtól elmaradt, pedig közel állt hozzá a norvégokkal szemben.
A nőknél a csúcs a 2000-es ezüstérem volt. A 2008-as negyedik hely zárt egy korszakot, utána két olimpia kimaradt, a legutóbbi kettőn legalább ott voltak Klujber Katrinék. Párizsban az elődöntő is közvetlen közel volt, de a svédek utolsó támadását nem sikerült kivédekezni, a gól döntetlent eredményezett, a hosszabbításban pedig az ellenfél átrohant a magyarokon. A hatodik hely dicsérendő, még ha épp maga Orbán Viktor miniszterelnök hívta is fel arra a figyelmet egy beszélgetésben: nehogy már hangosan ünnepeljék, amikor korábban érem is volt.
A 2024-es Eb-bronz most ismét felfelé ívelő pályára állíthatja a szakágat, ha Golovin Vlagyimir integrálni tudja a fiatalokat, akkor Los Angelesben újra érmes lehet a csapata, de már előtte a 2027-es hazai világbajnokságon is.
Röplabda: megszülettek az ambiciózus tervek
A legkésőbb a taokörbe kerülő és a tortából a legkisebb részt kihasító sportágban ambiciózus tervek vannak, mint ez kiderült a múlt héten. Olimpiát szeretnének, de még azt sem sikerült összehozni, hogy a strandröplabdában egy valamirevaló párost menedzselni tudjanak az előző évtizedekben, noha ott csak két embert kell találni, nem pedig egy csapatra valót. A nők előkelőbb helyen vannak az aktuális világranglistán, a 36. helyen állnak, a férfiak a 49.-ek. Innen a 12. hely környékére kellene előrevágtatni röpke hét év alatt, ami egyelőre irracionálisnak látszik.
