Kemény Dénes az évszázad legsikeresebb edzője, vajon hogy kaphat nála magasabb olimpiai életjáradékot több vízilabdaedző is?

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt, a párizsi olimpiai kiutazás előtt, a versenyzők fogadalomtételekor beszélt arról, hogy az olimpiai járadék edzői rendszerét felül kellene vizsgálni. Mintha megérezte volna, hogy fél évvel később forró téma lesz ez Milák Kristóf miatt, aki nem nevezett meg egy edzőt sem, aki az aranyérme után jogosult lenne az életjáradékra. Ez most havi közel 600 ezer forintot jelent, de mivel a KSH által megállapított évi átlagkeresethez van igazítva, folyamatosan növekszik. Milák esete felszínre hozta a visszásságokat, amik súlyosabbak, mint bárki gondolta volna.

A 2004-es sporttörvényben konkrétan az „életjáradék” elnevezés nem szerepel, ott olimpiai járadékot írnak, de mivel a sportéletben és a köznyelvben is így honosodott meg, mi is így említjük a cikkben. Az anomáliákról már korábban, előző munkahelyünkön is írtunk, akkor két versenyző esetét mutattuk be, akik olimpián sem jártak, mégis aranyérmesnek fogadja el őket a rendszer. Az edzők helyzete ennél is jóval komplexebb.

Jelenleg hat köztestület dolgozik az államtitkársággal karöltve azon, hogy igazságosabbá tegyék a rendszert. Az egyeztetéseknek három kulcsszereplőjük van: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Edzők Társasága (MET), rájuk vár a feladat megoldása az államtitkársággal. Az életjáradék kitalálója ugyanis biztosan nem azt akarta elérni, hogy a vízilabda-válogatottal három olimpián győztes Kemény Dénesnél két olyan kollégája is több pénzhez jusson, akik olimpián soha nem is jártak. De a női kézilabda-válogatottal a sportág legnagyobb sikerét elérő, olimpiai ezüstöt szerző Mocsai Lajosnál is többet kap egy kéziedző, aki szintén nem járt olimpián. A teljes lista itt megtekinthető, az államtitkárság a Sportal közérdekűadat-igénylésére válaszul adta ki, hiszen közpénzről van szó.

De mi is ez a járadék?

1996-ban, az akkor 47 éves Gedó György, az 1972-es müncheni olimpia aranyérmes ökölvívója, kiült a Hősök terére cipőt pucolni egy táblával, amire azt írta: „boxoltasson olympiai bajnok boxolóval”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak bajnokok, akik az életüket áldozták fel a sportért, és idősebb korukban bajnokhoz nem méltó körülmények között élnek. Az akció elérte a hatását: a korábbi belügyminiszter Kónya Imre előterjesztését az életjáradékról a parlament ellenszavazat nélkül fogadta el 1997-ben.

Ennek megfelelően az olimpiai bajnokok 1998. január 1-jétől kaphattak életjáradékot. Először csak a 35 év feletti bajnokok és azok özvegyei részesültek ebben, ezt a kört aztán folyamatosan bővítették. Előbb kiterjesztették a további dobogós helyezettekre, aztán azok is jogosultak lettek, akik 1984-ben politikai okok miatt nem vehettek részt a Los Angeles-i olimpián, de az olimpiát pótló versenyen érmet szereztek. Az ezüst- és bronzérmesek ma a bajnokoknak járó összeg 70, illetve 50 százalékát kapják, itt is emeltek a korábbi 60 és 40 százalékról.

Később a paralimpiai érmesekre is kiterjesztették a jogosultságot, és 2001-től az edzők is kaphatnak járadékot. Eleinte csak a versenyzők pénzének töredékét kapták, 2019-től viszont a tanítványaiknak járó teljes összeget. 2004 óta az edzők mellett a szövetségi kapitányok is kaphatnak járadékot, 2018-ban pedig az az újítás jött be, hogy minden egyes érem után járadék jár. Ez vezetett például ahhoz a fura anomáliához, hogy az öttusázó Martinek János az egyéni és a csapataranya után dupla összeget vehet fel. Így egy teljesítményért kap dupla pénzt, hiszen öttusában a csapatverseny úgy működik, hogy egyszerűen összeadják a csapattagok egyéni versenyben elért pontjait.

Az utolsó, a 2019-es törvénymódosításnak Orbán Viktor volt az egyik élharcosa, akiről köztudott, hogy a sport a szívügye. A törvény előkészítéséről folyamatosan tájékoztatást kapott, és felhívták ugyan a figyelmét a potenciális visszásságokra, de ez őt vagy hidegen hagyta, vagy nem szemléltették konkrét példákkal, milyen torzulások fordulhatnak elő. Ez a módosítás ugyanis ugrásszerűen megnövelte egy-egy edző járadékát, mert addig csak a legjobb eredmény számított, és abból is csak egy, utána viszont már mindegyik érem külön-külön. Tehát ha valaki például egy olimpiai bajnok kajaknégyes mind a négy tagjának az edzője, nem egy, hanem négy aranyéremnyi járadékra jogosult.

Az olimpiák utáni jutalmaknál van egy önkorlátozó mechanizmus: egy edző nem kaphat több állami prémiumot, mint a legeredményesebb tanítványa. Csipes Ferenc például a négy kajakos tanítványa után több pénzre lett volna jogosult 2024-ben, mint amit kapott (110 millió), mert belépett a szabály, hogy nem utalhatnak többet neki, mint amennyit a legeredményesebb versenyzője (és egyben a lánya), Csipes Tamara kapott.

A járadéknál nincs ilyen plafon.

A legnagyobb edzői járadékot egy kajakos edző kapja: Fábiánné Rozsnyói Katalinnak majdnem hétmillió forintot utal az állam minden hónapban. Fábiánné egy igazi élő legenda a sportágban. Kivételesen eredményes edzői pályafutása 1992-ben kezdődött, a női négyes akkor győzött először. Aztán Kőbán Rita nyert 1996-ban egyéniben, 2000-ben ezüstökig jutott, 2004-ben párosban aranyig és a négyesben megint ezüstig. A 2012-ben ezüstérmes férfi négyes az utolsó az eredménysorában.

A toplistán a második Feczer Viktor neve már nem ilyen ismert, ő mozgássérült vívók paralimpiai edzője, és talán a legnagyobb nyertese volt a 2019-es módosításnak. Feczer 2021-ig nem járt olimpián (akkor a hetedik helyet elért női tőrcsapat edzőjeként utazhatott), a paralimpikon tanítványai duzzasztották fel a havi járandóságát havi 6,3 millióra. Neki nincs aranyérme, 11 ezüst és 7 bronz emelte meg a havi járandóságát. Vagyis a törvényváltozással egy ezüst helyett tizenegy jelent meg a havi apanázsában, plusz a bronzok is. Feczer valójában még többet is kap, mert a női tőrválogatott kapitánya is egyben, és valószínűleg a klubja is külön fizeti. A vívás hagyományosan a magyar sport egyik legeredményesebb olimpiai sportága, ennek ellenére egy edző sem jön Feczer közelébe a fizetési listán.

Kemény harmadik, Mocsai holtversenyben második

A magyar sport két legnagyobb formátumú, legnagyobb hatású, és nem utolsósorban legeredményesebb edzője a csapatsportokban Kemény Dénes és Mocsai Lajos. A mostani rendszer szerint azonban Kemény a vízilabdaedzők között csak a harmadik legnagyobb járadékra jogosult, Mocsai a kézilabdában a másodikra.

A háromszoros olimpiai bajnok aranycsapatot vezető Kemény Dénes 1,76 milliót kap havonta életjáradékként. A vízilabdaedzők listavezetője, Zalka László, 2,17 milliót. Róla a Google annyit mond, hogy a siketek vízilabdacsapatában játékosként 1974-ben Eb-t nyert, később verbuvált egy csapatot, elindultak a siketolimpián, és ha nem is volt sok riválisuk, azt megnyerték. Miután a csapatból négyen is őt írták be edzőnek, kétmillió fölé a havi járadéka.

Mocsai Lajost a kézilabdaedzők között Németh András előzi meg, aki a Fradi edzője volt 2000-ben, és mivel az akkori olimpiai ezüstérmes csapatból hárman is őt nevezték meg felkészítőjüknek, neki 1,2 millió jár, míg a válogatott edzőjeként Mocsainak 412 ezer forint.

A fura helyzet egyik oka, hogy amikor még csak az edzők tanítványainak legjobb eredménye számított a járadékba, és nem fizettek mindegyik érem után, az edzők olykor sorsközösséget vállalva egymást is helyzetbe hozták, hiszen úgyis csak egy eredmény számított az állami honoráláskor. Akinek több érmes tanítványa is volt, az „megajándékozhatta” a járadékkal egy kollégáját, aki segítséget nyújtott neki az évek alatt.

Kiss László például Egerszegi Krisztina aranyérmeinél úgy osztotta el a pénzzel járó edzői szerepeket, hogy öt bajnoki címből kettőt átengedett Egerszegi nevelőedzőinek, ő pedig hármat tartott meg magának. Egerszegit a Spartacusnál Kis Miklós tanította meg úszni, és Turi György volt az edzője az első sikereinél, egészen a nagy olimpiai berobbanás előttig, 1987-ig – most mindketten egy-egy aranyért járó életjáradékot kapnak Egerszegi olimpiai sikerei után. Turi később Cseh László után is járadékot kaphatott volna, de ezt a feleségének adta át, aki szintén úszóedző, gyerekekkel foglalkozik.

Az egyetemes sakkozásra nagy hatással lévő Polgár László és felesége is kap járadékot. A lányaik (Zsuzsa, Zsófia és Judit), valamint Mádl Ildikó 1988-ban és 1990-ben a szovjet egyeduralmat megszakítva megnyerték a sakkolimpiát. Polgár inkább volt pedagógus, innovatív agytröszt, mint edző, ő a lányai sakktudását egy idő után már nem tudta csiszolni, de mint a módszer kitalálója, ő is juttatást kap. Ebben lehet egyfajta kárpótlás is, mert a 80-as években Polgárt sokat támadták, amiért alternatív nevelési megoldást választott, és a gyerekei nem jártak iskolába, olykor a szocialista rendszer ellenségének is bélyegezték.

Összesen 71 edző kap havi egymillió forint feletti juttatást, a kajakosok vannak legtöbben, majd az úszók. Atlétikában négyen is egymillió felett járnak, közülük hárman parasportolókkal foglalkoznak (a negyedik Németh Zsolt, a kalapácsvető Halász Bence edzője).

Elveszett járadékok

Vannak olyan bajnokok is, akiknek az eredményei után senki nem kap járadékot. Milák Kristófról már volt szó, de például Risztov Éva után sem kap senki edzői járadékot. Ebben a 2012-es esetben, úgy tudjuk, kivételesen működött az anomáliákat kiszűrni hivatott kontroll. A versenyző debreceni klubja azt szerette volna, hogy egy olyan edzőt írjon be, aki kétségtelenül segítette, de nem konkrétan az edzésmunkában, hanem inkább mentorként, intézőként. A két valódi edzője, Vajda Tamás és Dévay László, akik közreműködtek abban, hogy a hosszútávúszást választotta, hoppon maradtak. A MOB-on nem ment át, így most nem kap senki életjáradékot, ezt a pénzt egyszerűen nem osztják ki.

Hosszú Katinka esete még furább, ő a riói olimpia három aranyérme után a nagypapáját írta be edzőként, noha köztudott volt, hogy Shane Tusup állt ott a medenceparton minden edzésén. Tusup viszont akkor még nem volt magyar állampolgár, és pláne nem volt 45 éves, így nem lett volna jogosult az állami pénzre. Mivel a törvény nevelőedző megjelölésére is lehetőséget ad, Hosszú nagyapja (és egyben gyerekként valóban az első edzője), Bakos László három olimpiai arany után kapott pénzt 2023-as haláláig.

Shane Tusupnak azóta már van magyar állampolgársága, és el is váltak útjaik Hosszú Katinkával, de még ha akarna, se változtathatna az életjáradékok kiosztásán, utólagos korrekció ugyanis nincs, vagy a nevelőedző, vagy a felkészítő kap pénzt. A Magyar Edzők Társasága egyébként azt szorgalmazza, hogy ha egy versenyző az első olimpiájára megjelöl egy nevelőedzőt, azt később már ne lehessen módosítani.

A Milák-esetből kiindulva az is racionálisnak tűnik, hogy a szövetség és a MOB élhessen a felülbírálati jogával, és lépjen közbe, ha egy versenyző elmulasztja kitölteni az edzői rubrikát. Most erre a szervezetek nem jogosultak, mert a törvény szerint a sportolónak kell beírnia azt, akit érdemesnek tart, és ha ezt elmulasztotta, akkor ez van.

Mi lehet a rendszerszintű megoldás?

Sok ötlet felmerült már az aránytalanságok kiküszöbölésére. Van, aki szerint célszerű lenne húzni egy felső határt, és, mondjuk, egy kétmilliós fizetési sapkánál többet senki ne kaphasson. Létezik olyan elképzelés is, hogy kategóriákat alakítsanak ki, és egy edző úgy tudjon csak lépkedni ezek között egyre feljebb, ha újabb olimpiai érmes versenyzőket nevel. Ennek az edzők társasága, és annak elnöke, Molnár Zoltán a szószólója. Molnár nem kerüli meg azt az érzékeny témát sem, hogy a társadalmi igazságérzetre is tekintettel kell lenni ennek a kérdésnek a rendezésénél, nem csak az edzők érdekvédelmére.

Vannak, akik a korhatáremelésben látják a megoldást, hogy egy edző csak ötvenéves kora után kaphasson jutalmat (bár ez nem szüntetné meg azokat az anomáliákat, amikre a cikkben rámutattunk). Az a felvetés is ott van az asztalon, hogy egy edző ne kaphasson többet, mint a legeredményesebb tanítványa – ami a leglogikusabb lépés lenne, mert így a halmozást egy mozdulattal ki lehet iktatni az egyébként is egyedülálló támogatási rendszerből.

A járadékkal kapcsolatban gyakran előkerülő példa Kozák Danutáé. Mivel a kajakost Rióra és Tokióra a férje, Somogyi Béla készítette fel, mindketten részesülnek az eredmények után járadékban. Kozák 2016-ban nyert egyéniben, párosban, és a bajnok négyesnek is a tagja volt; 2021-ben a négyes tagjaként állt a dobogó tetejére, párosban pedig bronzérmes lett. Ketten együtt évi 100 milliós nagyságrendű járadékot kapnak jelenleg, és nekik a rendszer a következő évtizedekben összesen hárommilliárdnál is többet fog utalni.