50 milliárdból épült az új kajakosakadémia, és még oxigénhiányos levegőt is tud csinálni, ha kell

„A kajak-kenu sportban is vissza kell kapaszkodnunk a világ tetejére. Nincs vesztegetni való időnk. Hiszem, hogy meg tudjuk csinálni”
– így zárta sukorói beszédét Orbán Viktor miniszterelnök 2024. október 12-én, amikor átadták a Kovács Katalinról elnevezett kajak-kenu akadémiát Sukorón. Azóta már beköltözött tizenhárom bentlakó diák, hogy aztán majd évről évre több évfolyamot iskolázhassanak be. A Kovács Katalin olimpiai bajnok nevét viselő Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia (KKNKA) már évek óta működik, és folyamatosan toboroznak, 300 körüli most a létszám.
Ottjártunkkor, egy átlagos pénteken, a Honvéd egyik úszócsoportja edzőtáborozott, csak a hétvégére mentek haza. Egyre több sportág versenyzői foglalnak időpontot, és élvezik az akadémia szolgáltatásait. Az egyik kajakosklub sportolóin diagnosztikai méréseket végeztek. A gyorsabb regeneráció és a prevenció jegyében hamarosan igénybe vehetik a létesítményben található hiperbarkamrát, krioszaunát és azokat a további eszközöket, amiket a szövetségek vagy a klubok az eredményesség szolgálatába állíthatnak.

Az ötvenméteres nemzetközi szabványuszodát a lakosság is használhatja, ebédidő környékén ketten is a medencében tempóztak, a délutáni csúcsidőben a környékbeliek közül egyre többen veszik igénybe az uszodát és a wellness-szolgáltatásokat. Nekik is új a létesítmény, egyiküket még útba kellett igazítani, hogy mit hol talál.
A maximális kapacitástól a mostani még messze van, de egyre több edzőtábori foglalás érkezik az üzemeltető Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ), tavasszal és nyáron pedig a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) is szervez majd ide edzőtáborokat, hogy felzárkóztassa a sportágban elmaradottabb nemzeteket.
A 240 fős konferenciateremben legutóbb a Magyar Röplabda Szövetség vendégeskedett, de több szakmai konferenciát is rendeznek majd a főépületben. Az étterem is 240 fő befogadására képes, nyár közepére megnyílik az a konyha is, amiben az éttermi szolgáltatást, a menüsort sportdietetikusok állítják össze a sportolóknak.
A recepció feletti Gubóban a névadó Kovács Katalin pályafutásáról és a kajak-kenu sport történetéről nézhetnek meg egy kiállítást az ide látogatók. A lépcső tetején Kovács hologramos alakja köszönti az érdeklődőket. A tárlat sok relikviája mellett megtalálható a versenyző teljes éremkollekciója, külön vitrint kaptak az olimpiákon megszerzett érmek. Az ikonikus zöld hajóval is találkozhatunk, amiben pályafutása legnagyobb sikereit érte el.
Egy speciálisan kialakított kajakergométeren tesztelhetik magukat a látogatók, megtapasztalhatják, milyen erőkifejtés kell egy hajó elindításához, milyen csapásszám szükséges a felgyorsításához vagy a sebesség tartásához. A 31-szeres világbajnok Kovács egykori társairól is olvashatunk rövid életrajzot, akikkel egy hajóban evezett – az első párospartner Barócsi Andreától kezdve Szabó Szilvián át a 2012-ben győztes négyesig.

Az 50 milliárd forintból megvalósult beruházásnak már az M7-es autópályáról jól látható a hullám alakú tetőszerkezete, ezt Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte, aki saját látásmódját tanítómestere, Makovecz Imre stílusával ötvözte. A tornaterem belső, boltíves faszerkezete és a tízpályás uszoda vízfelülete felett megtalálható famennyezet is erről tanúskodik. Elsőre is szembetűnő a monumentalitás, de sokadszorra is. Míg egy átlagos „edzőtábor” hallatán katonai puritánságra is lehet asszociálni, Sukorón ennek nyoma sincs. A szakemberek szerint a legendás tatai edzőtábornak nem jelent konkurenciát az akadémia.
Az akadémia gondolata már 2016-ban megfordult Orbán fejében, de ezt akkor még csak egy szűk kör tudta.
A riói olimpián a kormányfő fogadást adott az akkor három aranyérmet szerző kajakosoknak, és az akkori szövetségi elnöknek, Baráth Etelének már akkor felvetette az ötletét. Igazából csak az volt a kérdés, hogy bentlakásos legyen-e az intézmény, illetve hogy hová kerüljön. Felmerültek budapesti helyszínek, a Hajógyári-szigeten végül nem lehetett megépíteni, így egy korábbi kis vidéki klub, a VVSI telephelye lett a befutó. Sukoró nevét onnan ismerhetjük, hogy jó húsz éve terveztek már kaszinóvárost is ide, aztán a sport megtarthatta ezt a 20 ezer négyzetméternyi területet úgy, hogy a fürdőzőket nem zavarják a tó partján. Az alapkövet 2021. november 25-én, Katalin-napon tették le.


„A riói olimpián én már nem versenyeztem, a parlamenti fogadáson ott voltam a korábbi társakkal, köszönthettem a bajnokokat, és ekkor a miniszterelnök úr megkérdezte tőlem, milyen terveim vannak a civil életemben. Az edzői szakma teljes értékű odaadást és hitvallást követel meg az embertől, a családom, a kisgyerekeim mellett tudtam, hogy edzősködni nem szeretnék, de a sportág közelében szívesen maradtam volna. Úgy éreztem, szeretnék mindenképpen visszaadni annak a sportágnak, amelybe beleszerettem, és amiben a fél életemet eltöltöttem.
Azt tanácsolta, merjek nagyot álmodni. Ekkorát azért nem biztos, hogy mertem volna, de boldog vagyok, hogy itt Sukorón megvalósult ez a világszínvonalú létesítmény,
és küldetésemnek tekintem, hogy ezt az intézményt hatékonyan működtessük, eredményes, elégedett és boldog legyen mindenki, aki betér ide” – kezdte a Telexnek Kovács.
Négy olimpián járt versenyzőként, az elsőről ezüstökkel tért haza 2000-ben (páros és négyes), aztán nyert párosban Janics Natasával Athénban, ezt a címét megvédte 2008-ban Pekingben, majd 2012-ben a négyes befutója után azt mondhatta a társainak, Kozák Danutának, Szabó Gabriellának és Fazekas-Zur Krisztinának: „Üdv a klubban, csajok.” A sportágban a mai napig rekordot jelentő 31 világbajnoki címe van, de már a kilencvenes évek végén kajakkirálynőnek nevezték, bár saját bevallása szerint nem áll közel a lelkéhez ez a média által ráaggatott titulus.

A téli időszakban jártunk az akadémián, ilyenkor az alapozás az úszás–futás–kondi szentháromságában telik. Mint a most 49 éves Kovács elmondta, az ő idejében nem voltak ilyen kimagasló színvonalú lehetőségek. Szerette gyerekkorában a tornatermi edzéseket, ezeket ma is fontosnak tartja, így a gyerekek sok időt töltenek el a tornacsarnokban. Később sem utálta a felkészülésnek ezt a részét, bár a kötélmászás nem tartozott a kedvencei közé.
Más sportágakat is várnak
A tornaterem egyik oldalsó falára, a boulder mászófalra azokat az elemeket szerelték fel, amik a versenymászáshoz szükségesek. Ez a sportág már a 2021-re halasztott olimpián bemutatkozott, és nagy sikert aratott Párizsban is. Magyar résztvevő egyelőre nem jutott ki. Sukorón nekik is kínálnak lehetőséget a mindennapi edzésekre, mert modellezni lehet, mit kell tudnia egy olimpikonnak.
„Tavasszal lesz itt egy Európa-kupa is, hogy népszerűsítsük a sportágat, hogy minél többen kapjanak kedvet hozzá. Fontos tudni, hogy ezt a komplexumot a kajakosok kapták, de ez nem jelenti azt, hogy csak ők használhatják. Az evezősök is itthon vannak, és hamarosan az öttusázók is gyakorolhatják az új lebonyolítású versenyrendszerüket, mert egy OCR-pályát is létesítünk számukra. Az úszók, a triatlonosok és más sportágak képviselői is jól érezhetik itt magukat, mert minden feltétel adott ahhoz, hogy ők is zavartalanul készüljenek fel. A tornaterem alkalmas a
kézilabdára és a kosárlabdára, van fallabdapályánk, kint vannak teniszpályák, van egy 400 méteres futópálya is, ami nem szabvány formájú, de tökéletes a futásra” – vette át a szót Schmidt Gábor, a kajakosok elnöke.

Amikor Schmidt még edző volt, kellemes emlékei voltak a telephelyről, mert a kajakozó Kammerer Zoltán itt készült fel az 1995-ös junior-világbajnokságra, amit Japánban rendeztek, és itt tudták modellezni az ottani szélviszonyokat. A sukorói kajak-kenu pályán korosztályos bajnokságokat is rendeztek, és az építkezés befejeztével visszatér a helyszínre a gyerek, kölyök és serdülő korosztály versenye. Tavaly már több regionális kupának és a Magyar Kupa döntőjének is otthont adtak. A víz adottságai miatt felnőtt bajnokságokat feltehetően nem rendeznek itt, de azt az októbertől decemberig terjedő időszakot, ami eddig olykor kiesett, itt olyan körülmények között lehet eltölteni, ami máshol nincs Európában. Abban is lehet bízni, hogy Sukorón hozzák formába a felnőtt válogatott néhány versenyzőjét egy-egy nagy eseményre, például a 2027-es szegedi világbajnokságra.
„Fontos kiemelni, hogy ott lehettünk az első perctől a tervezőasztalnál, a véleményünk, tapasztalataink és meglátásaink szerint alakították a sportkomplexumot, így amit kaptunk, az minden igényt kielégítő, a csónakházak mérete, a vízhez való közelsége ideálisabb nem is lehetne. Nemcsak a kajak-kenunak, hanem az egész magyar sportnak ékköve ez a beruházás, ami megfelelő hátteret tud biztosítani több sportágnak is egyszerre. Sok álom teljesült itt egyidejűleg, és a komplexitáson van a hangsúly. Most már az a feladat, hogy megtöltsük tartalommal” – mondta Schmidt Gábor.

A főépületben található három konditerem, a közösségi, valamint a két funkcionális részleg egyaránt világszínvonalú, ezeket egyszerre akár negyvenen is használhatják.
„Legutóbb 2016-ban edzettem igazán keményen, akkor, amikor még próbáltam kijutni a riói olimpiára. A válogató után sírdogáltam egy kicsit hazafelé menet, mert nem sikerült, és tudtam, hogy ez a pályafutásom végét is jelenti egyben. Miután abbahagytam az élsportot, a mozgás ugyanúgy az életem része maradt, a gyerekek megszületése után is. Most a fókusz a munkán van, de hívogató mindaz, ami itt található. Meg kell vallanom, a sportszerfejlesztésben annyit változott a világ, hogy csak ámulok és bámulok. Az itt lévő gépek közül van olyan, amit mi nem is
használhattunk, sokkal korszerűbb minden, jó értelemben véve irigylésre méltó mindaz, amit a mai sportolók háttérként megkapnak” – mutatott az egyik erőfejlesztő gépre Kovács.
A sporttudomány is beköltözött
Az akadémia egyik különlegessége a magaslati részleg, ahol speciális gépek segítségével olyan oxigénhiányos levegőt tudnak előállítani, mintha valaki magaslaton készülne. A Párizsban kajak 1000 méteren Varga Ádám és Kopasz Bálint előtt győztes cseh Josef Dostál például magaslaton készült. Sukorón modellezni lehet egy komplett magaslati edzőtábort, a versenyzők oxigénhiányos levegőben alhatnak a szobáikban, ami a regenerációt segíti.


A skandináv sportolók, elsősorban a finnek erre a hypoxiás módszerre esküsznek, ők is segítenek majd a rendeltetésszerű használatban, hogy ezt a módszert a sportág vagy az egész magyar sport szolgálatába állíthassák. Azok a sportágak, amelyekben a magaslati felkészülés gyakori, mint például az úszás, a triatlon, az atlétika, otthonra találhatnak Sukorón, nem kell külföldre menniük. Az olimpiai negyedik kerékpáros Valter Attila is kipróbálhatja, ha kedve támad magaslati levegőt szívni.
Van emellett még egy másik fontos innováció is: az ellenáramoltató medence.
A technikai hibák feltérképezésére és kiküszöbölésére, egy adott pálya sebességének begyakorlására ezt a rendszert lehet használni – a németek már használják is –, a kamerák különféle szögekből veszik a versenyzők mozgását, miközben a víz szemből folyamatosan áramlik. A sukorói medencébe egy pároshajó is befér, ez adja az egyediségét, ilyen nincs a németeknek sem. Egy páros is kifogástalan körülmények közt képes gyakorolni, miközben a versenyzők minden mozdulatát lehet rögzíteni, és az esetleges hibákat a felvételek alapján javítani. Decemberben Sukorón edzőtáborozott a felnőtt válogatott, ők természetesen már kipróbálták az ellenáramoltató medencét, így a sportág két olimpiai bajnoka, Tótka Sándor és Kopasz Bálint is tesztelte ezt a részleget, és elégedetten távoztak.

A kétezres években, amikor a sportág már a csúcson volt, sok klubnak volt tanmedencéje, ami a téli időszakban segítette a felkészülést. Kontrasztos
látványt jelentenek az akkor készült képek, a levált csempék, az omladozó vakolat, és az is megesett, hogy nem volt meleg víz sem. Több mint két évtized alatt a sportág jelentős fejlődésen ment keresztül, megújultak a vízi telepek, európai színvonalon tudják fogadni az egyesületekbe érkező gyerekeket.
„Évről évre épülünk, fejlődünk mint sportszervezet. A létesítmény adta lehetőségeknek és az edzőink által nyújtott minőségnek köszönhetően egyre többen választanak bennünket. Közel háromszáz gyerek sportol nálunk, talán csak a szegedieknél és Győrben van ennél több igazolt sportoló. Fontos, hogy a létszámnövekedés mellé biztosított legyen a szakmai és eszközháttér is, hogy minden gyerek számára hajót tudjunk adni az edzésidő erejéig. Ez sem kis feladat” – mondta Kovács.
A kezdeti négy edző és nyolcvanfőnyi versenyzői létszám megsokszorozódott. Több mint húsz szakember, edzők, gyógytornászok, humánkinezilógusok, dietetikus és pszichológus is foglalkozik a sportolókkal. Edzőmentorként csatlakozott a stábhoz a Norvégiában és Dániában edzőként nagy sikereket elért Bakó Zoltán, és a sportág fejlődése érdekében a sporttudományos részlegen dolgozik Hüttner Csaba korábbi kapitány is.

Az akadémia növendéke és az alapítványi formában működő klub versenyzője Fojt Sára, aki két bronzéremmel tért haza a párizsi olimpiáról: párosban és négyesben is harmadik lett élete első olimpiáján. A KKNKA két iskolával (Kápolnásnyék és Székesfehérvár) is kapcsolatban áll, egy szülő akár gondolkodhat abban is, hogy ide íratja be a kajakban vagy kenuban tehetséges gyerekét, és innen mehet felvételizni az Óbudai Egyetemre vagy a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre, amivel szintén szoros kapcsolatban állnak.
Akkor is boldog lett volna, ha nincs a levélpapíron a neve
Kovácstól azt is megkérdeztük, milyen érzés bemenni dolgozni egy olyan helyre, amit róla neveztek el. „Furcsa és megfoghatatlan is egyben. Akkor is boldog lettem volna, ha szimplán Nemzeti Kajak-kenu Akadémiának hívják, de elfogadtam, hogy mások szerint kell egy névadó. Amikor a megnyitó volt, bele se gondoltam abba, hogy mindennap találkozom majd a nevemmel a falon vagy akár csak a levélpapíron is.
Sokszor kérdezik tőlem mostanában, látom-e már a jövő bajnokait itt a falakon belül, a kicsik között. Vannak tehetséges gyerekek, de ezt előre nem lehet megmondani, és nekem fontosabb is, hogy örömüket leljék a sportban. Persze büszke leszek, ha meglesz bennük a megfelelő kitartás, és kikerül innen egy bajnok a 2032-es olimpián.”
Megkerülhetetlen kérdés, hogy tudják-e a kislányai, mit neveztek el az anyukájukról, egyáltalán tudják-e már, hogy olimpiai bajnok. Azt mondta, nem szereti, ha a gyerekei szóba hozzák a sportmúltját, mert az már elmúlt, de az iskolában és az oviban azért nyilván szoktak büszkélkedni. „Otthon anya vagyok, és nem olimpiai bajnok. Tudják is, hogy erre ugrom, ha ezt emlegetik. Bár ez legyen a legnagyobb gondom. Az életemet végigkísérte egy jelmondat: tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Őket is, a kajakos gyerekeket is próbálom így formálni.”