Kenderesi ügyének üzenete: a legsúlyosabb eltiltás pozitív doppingminta nélkül is kiszabható

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) többszöri halasztás után lezárta az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás ügyét, és helybenhagyta a Magyar Antidopping Csoport (MACS) négyéves eltiltását. Kenderesit a biológiai útlevele alapján tiltották el, pozitív doppingmintát egyszer sem adott a pályafutása alatt. Mint ez az eset egyértelműen rámutat, egy ilyen súlyos eltiltás kiszabásához már nem is kell pozitív vizelet.

Mivel az úszó már 28 éves, a pályafutása lényegében ezzel befejeződött. A MACS vezetője, Tiszeker Ágnes elmondta, hatszor mutattak ki eltérést a sportoló biológiai útlevelében, az egyikre, a 2022-esre adott magyarázatot elfogadták, de még így is volt öt alkalom, amit érdemben nem tudott megmagyarázni. Kenderesi a Facebookon azt írta, soha életében nem doppingolt, ügyvédje, Hergenrőder Tamás manipulációval vádolta Tiszekeréket.

Mi is az a biológiai útlevél?

A sportoló biológiai útlevelének (ABP) a fő alapelve, hogy a dopping hagyományos, közvetlen, analitikus doppingellenőrzéssel történő feltárása helyett olyan kiválasztott változókat, vagyis „dopping biomarkereket” követ nyomon egy adott időtartam alatt, amelyek doppingszerek hatására utalnak. A vizeletvizsgálat fontos eleme továbbra is a doppingellenőrzéseknek, de a biológiai útlevelet azért fejlesztette a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), hogy biztonságosabbá tegye az ellenőrzéseket. A gyanúba keveredett sportolók ugyanis sokszor érveltek azzal, hogy nem megfelelően tárolták a mintáikat.

A biológiai útlevél három modulból áll, az egyik a hematológiai (ezt 2009 óta vizsgálják), a másik a szteroid (ezt 2014 óta nézik), 2023-tól pedig már az endokrin modul is működik. Az első modul az oxigénszállítás fokozódását ismeri fel a markerekkel, azaz hogy mi történik a vörösvérsejtekkel, előfordulhatott-e vértranszfúzió, egyéb manipuláció. A szteroidmodul értelemszerűen a külső anabolikus hatásokra szakosodott, nemcsak a tesztoszteront vizsgálja, hanem még másik öt értéket. Az endokrin modul a szintetikus növekedési hormonnal kapcsolatos visszaélések jelzésére szolgál.

A mintavételeknél a markerek értékeit követik nyomon az évek alatt, és egy matematikai program (adaptív modell) szűri ki az eltéréseket, majd aztán tekintélyes szakemberek döntik el, hogy induljon-e vizsgálat egy-egy sportolóval szemben. Ezek az orvosok a sportolók nevét, nemzetét nem is látják, csak egy azonosítási számot kapnak, illetve a markerek értékeinek változását ismertetik velük. Ezután szakvéleményt mondanak arról, hogy egy-egy kiugró változás szinte biztosan a dopping miatt állhatott-e be, vagy más állhat a változás hátterében.

Az adaptív modellről fontos még kiemelni, hogy egyénre szabott. Kimondottan a sportolóra jellemző értékből számol egy nagyon széles tartományt, éppen azért, hogy a sportolók esetében rendes körülmények között is rendszeresen előforduló esetek (jelentős terhelés, túledzés, dehidratáció, nők esetében a havi ciklus) vérparaméterekre gyakorolt hatását is figyelembe vegye, azaz ezekben az esetekben is a tartomány határain belül maradjanak az értékek. A tartományt úgy határozzák meg, hogy abba a sportolónál mért értékek 99 százalékos valószínűséggel beleessenek. Fontos kiemelni, hogy a WADA-szabályzat alapján a biológiai útlevéllel kapcsolatos eljárás elindításához nem szükséges atipikus eredmény. Atipikus eredmény hiányában is elküldhető egy minta a szakértőkhöz felülvizsgálatra.

Négy ok, amiért eltiltották Kenderesit

1. Elég egyszer kilengeni, az alapján is eljárás indítható – ez a főszabály. Egy kilengésnél három magyar sportolónak sikerült már a védekezése a WADA előtt, ők elfogadható magyarázatot adtak, miért változott meg a szervezetükben látványosan valamelyik marker értéke. Volt köztük úszó, ő beszélt is az esetéről, így Ilyés Laura Vanda neve nem titok. Volt egy birkózó, és volt egy atléta.

Összességében az leszűrhető az eddigi esetekből, hogy ha mindössze egy kilengés van, a WADA sokkal könnyebben fogadja el a védekezést, mint ha évekre visszamenőleg többet is regisztráltak.

2. Kenderesi régóta célkeresztben volt, ami természetes egy ilyen eredményekkel rendelkező sportoló esetében. Az első eltérést mutató mintája 2017-es, akkor négy egymás követő vizsgálat is kisebb rendellenességet mutatott ki. A legérdekesebb kérdés, egyben a legnagyobb rejtély – a CAS meghallgatásán a döntést hozó bíró is ezt vetette fel –, hogy miért nem jeleztek már akkor, 2017-ben, hogy valami nem stimmel. Pláne, hogy mint fentebb említettük, egyetlen kilengés is elég.

Az a valószínű, hogy a 2022-es eltérések után nézték végig a korábbi éveket – tíz évig tárolni kell a mintákat –, és akkor láthattak olyan teszteket, amikor az előre meghatározott értéken alul vagy éppen felül volt Kenderesi szervezetében valamelyik marker. Előfordulhat, hogy van összefüggés aközött, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2019-ig nem ugyanazzal a doppingvizsgálatokat elvégző testülettel állt kapcsolatban, mint amivel jelenleg is. Ez az ITA, vagyis International Testing Agency, amiben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is maximálisan megbízik.

3. Úgy tudjuk, hogy a retikulociták (magját vesztett vörösvértestek) értékszámának nagyfokú meglódulása után a WADA által felkért három szakember, akik a világ három pontján vannak, és nincsenek kapcsolatban egymással, egyhangúan mondta azt: Kenderesi jó eséllyel doppingolt. A biológiai útlevél alapján egyébként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) három év alatt 150 atléta versenyengedélyét vonta be. Vagyis a modellszámításokat nagyon is megbízhatónak, megfellebbezhetetlennek gondolják.

4. Ebben az ügyben megállapítható, ami a jövőre nézve is iránymutató lehet, hogy nincs jelentősége, hogy a MACS melyik hatályban lévő jogszabály alapján hozta meg az eltiltását, mert mindkettő ugyanarra vezet. Kenderesi jogi képviselője természetesen jogi útról közelített, és szerinte a 2011-es kormányrendeletet kellett volna alkalmazni, miközben a testület egy 2021-es kormányrendelet alapján ítélkezett. A CAS egyébként bekérte mindkét jogszabály angol nyelvű fordítását, és végül a 2021-es mellett foglalt állást.

Kenderesi Tamás a 2016-os riói olimpián 200 pillangón lett bronzérmes. Az az eredménye egyáltalán nem került gyanúba, nincs olyan vizsgálat, ami akkor eltérést mutatott volna ki nála. A 2021-es olimpián negyedik lett, és fontos megjegyezni, hogy az olimpiáig abban az évben sem volt nála eltérés.