A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testülete néhány napja közzétette a Los Angeles-i olimpia hivatalos programját. Az már korábban kiderült, milyen új sportágak kerültek a műsorba, most a komplett program finomhangolását végezték el, új versenyszámok bevezetésével.
Változtatások ide, átszabott program oda, az egyik legfontosabb, a sportolók száma nem változott: 10 500 olimpikon lesz majd a versenyeken 2028-ban, ahogy tavaly Párizsban és már előtte is. Most is több a női kvóták száma (5333), mint a férfiaké (5137). Viszont ugyanannyi sportoló között 22-vel több aranyérmet osztanak ki, mivel a Los Angeles-i olimpián három év múlva 351 versenyszámban hirdetnek győztest.
A leginkább figyelmet érdemlő változás, ami magyar szempontból is kiemelten fontos, hogy az úszásban az 50 méteres döntőkben már nemcsak gyorsúszásban osztanak érmeket, hanem háton, mellen és pillangón is. A világbajnoki programban ezek a versenyszámok már benne voltak, de a NOB sokáig ragaszkodott a 300 olimpiai aranyéremhez, ezért a többi sprinter hoppon maradt. Ebbe a változtatásba akár bele lehet már látni a NOB frissen megválasztott elnöke, Kirsty Coventry hatását, aki úszó volt, és máig odafigyel a sportágának rezdüléseire. Az is fontos szempont lehetett, hogy egy-egy alig félperces döntőre a nézők jobban kíváncsiak, nagyobb a feszültség, nincs üresjárat, szemmel alig látható különbségek döntenek, ami tovább fokozza az izgalmat.
A jelenleg is zajló magyar bajnokságon Kós Hubert már 50 háton is indult, országos csúcsot is javított, könnyen lehet, hogy három év alatt még inkább beépíti a repertoárjába ezt a távot. Emellett 50 pillangón sem rossz az eredménye, és Milák Kristófnak sem előnytelen, hogy ezt beemelték a programba. Szabó Szebasztián, aki ennek a számnak a specialistája – rövid pályán világcsúcstartó is volt –, nagy lendületet kaphat ettől. Az olimpia idején már 30 év felett lesz, de a sprintben talán a kor kevésbé számít.
Itthon az állóképességi számok felé ment el a szakma az utóbbi évtizedekben, amit jól jelez, hogy Cseh László 2015-ben 50 pillangón nyert vb-bronza az utolsó magyar sprintérem úszásban.
Az sem papírforma-eredmény volt, Cseh önmagát is meglepte teljesítményével. Az új számokkal bejöhet egy új irány a felkészülési munkába, mert ezeken a távokon a rajt és az utána következő víz alatti munka sorsdöntő, az 50 métert szinte levegővétel nélkül kell leúszni a versenyzőknek. Egyetlen apró hiba hatása tizedmásodpercekben mérhető, ami helyezésekről, érmekről dönthet.
A másik magyar sikersportág, a kajak-kenu nem kapta meg az 5000 méteres távot ezúttal sem, pedig már Párizs előtt is tettek erre egy kísérletet. Most annak kell örülniük, hogy legalább nem vettek el a szakágtól versenyszámokat. A nemzetközi szövetség, az ICF viszont úgy hírlik, radikálisan meg akarja változtatni az olimpiára a kvótaszerzést. Eddig az olimpia előtti világbajnokságon a négyesek döntőire fokozott figyelem irányult, mert az első hét nemzet mindjárt négy kvótával kalkulálhatott. Ezentúl ez már nem így lesz, bár a végső határozatot még nem mondták ki. Egy nemzet összesen maximum négy-öt kvótát remélhet, az egyeztetések még most is zajlanak, és nagyon nem mindegy, hogy ez végül négy vagy öt lesz.
Az ICF a világranglistáról töltené fel az olimpiai mezőnyt, és ez hátrányosan érinti például a férfi kajak négyest. Kopasz Bálint vagy Varga Ádám – akik 1000 méteren az előző két olimpián egyesben egyaránt érmet nyertek – tudása az 500 négyesben kevésbé érvényesülhet. Ha viszont összesen öt hely van, és két éremesélyes versenyző, akkor őket ildomos indítani. A nőknél a négy induló (Csipes Tamara, Gazsó Alida, Pupp Noémi, Fojt Sára) Párizsban megoldotta az egyest, a párost és a négyest is, náluk kevésbé érzékeny ez a probléma.
A harmadik hagyományos magyar sikersportágban, a vívásban nincs változás, mind a hat fegyvernemben a nyolc legjobb csapat állhat rajthoz. Legutóbb három magyar csapat jutott ki az olimpiára, férfi kardban és női kardban ezúttal is jó esélyeink vannak, a címvédő férfi párbajtőrcsapat természetesen megint esélyes, de a női párbajtőrcsapat is odaérhet, itt a Párizsban bronzérmes Muhari Eszter mellett is bőven akadnak ígéretes vívók. A négy magyar csapat olimpiai részvétele már előrelépésnek számítana, az öt pedig kimagasló sikernek.
A kosárlabdacsapat ennél nagyobb esélyt nehezen kaphatna
A csapatsportokban fontos változás, hogy a női vízilabda egyenjogúsítása teljes mértékűvé vált: ahogy a férfi mezőnyben, a nőknél is 12 csapat lehet ott az olimpiai medencében (eddig csak 10 csapat volt). A bővítéssel a magyar női csapatnak kijutási gondjai már aligha lesznek. Az ellenben még kérdéses, hány fő nevezhető egy csapatba. Erről a NOB nem hozott semmilyen döntést, meghagyta a szakszövetségnek. 2021-ben 12 fős csapatokat lehetett nevezni, 2024-re ezt felülbírálták, és a 13 lett a keretek létszáma. A különbséget a cserekapus pozíciója adta, ez Tokióban nem volt, Párizsban már igen.
A vízilabda szabályaiban azóta is voltak változások, például csökkent a támadóidő, a régi 30 helyett már csak 25 másodpercet tölthet az ellenfél kapuja előtt egy csapat. Öt méterrel rövidebb lett a játéktér is, így jóval több támadást vezethetnek a csapatok, ezzel együtt értelemszerűen a kiállítások száma is megnövekedett. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy ha három-négy játékos kipontozódik, kik tudnak befejezni egy fontos meccset a hajrában, amikor minden támadásnak, minden passznak kiemelt jelentősége van.
A csapatok létszámáról csak 2027-ben hoznak döntést, jó eséllyel a budapesti világbajnokságon ülnek össze ez ügyben az érintett bizottságok. Vízilabdában 2008 óta csak egy olyan olimpia volt, amikor éremmel zárt Magyarország, igaz, 2021-ben mindkét csapatunk bronzot nyert.
A sportért felelős államtitkárság LA 10 nevű programjában azt hirdette meg célként, hogy tíz aranyérmet nyerjen a magyar olimpiai küldöttség, vagy legyen ott a tíz legeredményesebb nemzet közt.
Ennek elérésében a vízilabda sikeressége nagyon nem mellékes. Ám mivel a sportág szabályrendszere folyamatos pezsgésben van, a legnagyobb kérdés talán az, kik tudnak ehhez a legjobban alkalmazkodni.
A kosárlabda 3x3-as változatában is emeltek a résztvevői létszámon, ez kedvezhet a magyaroknak, mert a legutóbbi selejtezőn csak egy utolsó pillanatos kosárral kaptak ki a magyar nők a németektől. Ráadásul azoktól a németektől, akik aztán az olimpián végig nagyszerűen játszva megnyerték az aranyat. Los Angelesben 8 helyett 12 ország lehet ott a tornán, ezzel nagy esélyt kapnak a magyarok is.
A nagypályás női válogatottnak is egy kosáron múlt a kijutása legutóbb, ők most a világbajnoki részvételért is harcban lehetnek, amivel megalapozhatnák a sikeres szereplést. Üdvözítő lenne, ha a kosárlabda 1980 után ismét megjelenne a magyar olimpiai csapatban.
Vegyes csapat a tornában
A NOB-nál irányelv volt már az előző két olimpiai ciklusban is, hogy vegyes csapatoknak is osszanak érmeket. Lövészetben, atlétikában, úszásban, íjászatban, dzsúdóban teljesen meghonosodott, hogy egy férfi és egy nő együtt versenyez az országáért. Most az evezésben is lesz már egy ilyen vegyes szám, amikor férfi és nő együtt ül a hajóban.
Tornában is lesz valami hasonló: a legjobb férfi és a legjobb női tornászok eredményéből külön rangsort készítenek. Mint a hazai szövetség elnöke, Magyar Zoltán a Telexnek elmondta, lesz egy külön versenynap, amikor ők – várhatóan tizenkét nemzet – mutathatják be a gyakorlataikat, és a vegyes csapat aranyérméért szállhatnak harcba. Nem mindegyik szeren: a férfiak hármon, a nők pedig kettőn. Az itt megszerzett pontok alapján lesz egy külön verseny, aminek a győztese aranyérmet kap.
A győri Mészáros Krisztofer a kilencedik volt a legutóbbi olimpián az egyéni összetettben, és most várhatóan még jobb lesz; a nőknél pedig ugyanígy léphet előre Czifra Bettina Lili (ő legutóbb a 21. helyen zárt). Ez a vegyes páros jó eséllyel bekerülhet ebbe a döntőbe, ahol a sportág emblematikus versenyzőivel mérhetik össze a tudásukat. Az éremszerzés persze álom, de egy jó helyezés, illetve már az, hogy egy fináléban szerepelhetnek a legjobbakkal, inspiráló lehet számukra. A májusi Európa-bajnokságon ezt a speciális versenyszámot már kipróbálják, és a vb-n is tesztelik majd. Asztaliteniszben is lesz mix csapatverseny, ez váltja fel a korábbi hagyományos férfi és női versenyeket.
Az ökölvívás a programban maradt, ez nem is meglepő, mert az Egyesült Államokban nagy népszerűségnek örvend. Mi több, a nők kaptak egy plusz súlycsoportot is, így már hatban versenyezhetnek. A súlyemelés is megragadt a műsorban, ott egyelőre nem határozták meg a súlycsoportokat, de már az Eb-n és a vb-n is új kategóriákban hirdetnek győzteseket, jó eséllyel ezek lesznek az olimpián is. A sportág új elnököt választott itthon, Nagy Pétert, akinek három éve van kijuttatni egy magyar versenyzőt az olimpiára, ha már Párizsban a sportág képviselet nélkül maradt.
Taekwondóban a szokásos módon nyolc súlycsoportban avatnak győztest, ahogy tavaly is. A tavalyi olimpián Márton Viviána 67 kilóban csodálatos versenyzéssel győzött a Grand Palais-ben. Ikertestvére, Luana peches volt, és nem jutott ki, de most minden esélye meglesz arra, hogy 57 kilóban ott lehessen. Ikertestvérek 1980-ban voltak utoljára éremszerzők olimpián, a vitorlázó Detre fivérek, Los Angelesben ennek a megismétlésére is esély kínálkozik. A Márton ikreknél ez kimondott cél, sőt, ők dupla bajnoki címet akarnak.
