Úgy kopott a bronzréteg az olimpiai érmemről, hogy a ruhámat is megfogta

Különleges éremátadó helyszíne volt szerda délután a Magyar Olimpiai Bizottság székháza. A 2024-es párizsi olimpia három magyar bronzérmese: a kajakos Fojt Sára, a sportlövő Major Veronika és a párbajtőrvívó Muhari Eszter vadonatúj érmet kapott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis megígérte a sérült, a vártnál sokkal gyorsabban elkopott érmek cseréjét. A világ sok pontjáról kellett érmeket begyűjteniük, most pedig átadhatták a pótlást a jogos tulajdonosaiknak.
„Ezt már remélhetőleg az unokáitok is fogják látni”
– vezette fel Gyulay Zsolt MOB-elnök.
A sportolók egy kis filmet is végignézhettek a szűk egy évvel ezelőtti teljesítményükről, mielőtt átvették az érmeiket. A kajakos Fojt Sára két érmet is nyert, az egyiket kajak négyesben, a másikat párosban Pupp Noémivel. Amit a négyes harmadik helyéért kapott, az kezdett el kopni. „Nem szoktam minden nap a kezembe venni, el is felejtettem már, hogy ilyen nehéz” – mondta most. A versenyről annyit mondott, hogy izgalmasabb volt tévén nézni, mint belülről megélni.
A most 22 éves Muhari Eszter mindjárt az első napon, vagyis tavaly július 27-én bronzérmes lett. Nagy lökést adott a karrierjének a némileg váratlan érem, azóta már nyert két világkupát is egyéniben. A tatabányai Muhari nem kis bravúrt hajtott végre 17 évesen, mert három korosztálynak volt a magyar bajnoka: a kadetek, a juniorok és a felnőttek között sem talált legyőzőre. A nemzetközi mezőnybe is valósággal berobbant.
„Úgy érzem, egy év alatt már bizonyítottam, hogy tényleg ott volt a helyem a legjobbak közt. A felvételeknek már minden részletét ismerem, ízekre szedtem, minden másodpercben tudom, mi történik. Az észt ellenfelemmel azóta már vívtunk vagy tízszer, de ez mégis csak egy különleges csörte volt, és szerencsére az aranytussal a javamra dőlt el.”
A sportlövő Major Veronika megkönnyezte a közvetítésnek azt a részletét, amikor a szétlövésben járnak az indiai riválisával szemben. Lövészetben nincs holtverseny, el kellett dönteniük, hogy ki mehet haza éremmel. A keszthelyi versenyző ötből egyszer hibázott, a riválisa kétszer, ezek után ünnepelhetett. 2004 után 2024-ben volt újra magyar érme a sportágának.
„Még mindig tudok sírni, még ha ötvenszer láttam is már a legizgalmasabb részeket. Teljes egészében még nem néztem vissza a versenyt, de most ez egy jó alkalom, hiszen újra van érmem, hogy megtegyem.”
Megkérdeztem tőle, mikor vette észre először, hogy a medálja veszít szépségéből. „Már itthon voltam, de még az olimpia időszaka alatt, és hamar észrevettem, hogy egy nagyon vékony, hártyaszerű réteg kezd leválni róla. Először arra gondoltam, biztosan én tároltam rosszul, vagy túl sokszor megfogtam, de hát ki ne tenné, hiszen mindenki éremért utazik az olimpiára, és nekem sikerült is egyet elhozni. Utána láttam, hogy nem én voltam az egyetlen, aki így járt. Az öröm a bosszúságban, hogy találtam sorstársakat, itthon is, külföldön is, és tudtam, hogy ez a probléma meg fog oldódni, a szervezők küldenek majd egy másik érmet. A karima rész volt nagyon csúnya, és a barázdás felületen is jól látszódott a kopás, egy idő után nem is kellett hogy megfogjam, elég volt csak kinyitni a dobozát, és már szállt is el belőle a bevonat. Ekkor már nyilván tudtam, hogy nem csináltam rosszul semmit, nem én hibáztam. Karácsonykor szinte rá se néztem, nem mutogattam, mert bármennyire is büszke voltam rá, felvenni se tudtam, a leváló réteg még a ruhámat is megfogta, annyira kopott.”
Innentől annyi dolga volt, hogy leadja az érmet, amit a verseny helyszínén kapott. Érzelmileg ugyan ragaszkodott hozzá, de el kellett engedje. A MOB apparátusa intézte a cserét, kitöltötték a formanyomtatványokat, és ők felügyelték a szállítást is.
„Furcsa kettősség ez, mert bár ne kellett volna kicserélni, hiszen az első még egy bögrénél is első. De azt sem sokan mondhatják el magukról, hogy kétszer jutottak hozzá ugyanahhoz az éremhez. Minden okkal történik, akkor is ha jó, akkor is, ha rossz. Ahogy a versenyen is.”
Major a légpisztolyosok között a legjobb eredménnyel jutott be a döntőbe az olimpián, de a másnapi fináléban ő volt az első kieső, és nyolcadik lett. Két percig volt csalódott, onnan csak az motoszkált a fejében, hogy így is élete legjobb eredményét érte el, és ha koncentrált marad a folytatásra, akkor pár nappal később, a sportpisztollyal már jobb eredménye lehet. Tanult a döntőből, és a maga javára fordította a csalódottságot.
„Ahogy a felvételeken is látszódik, más tudatállapotban voltam a lőállásban. Most csak egy kicsi izgalom van bennem, ha bármikor visszanézem, mert tudom, hogy az enyém lesz a bronz a végén, nem az ellenfelemé. Most pedig eljött a pillanat, újra itt van a nyakamban” – összegzett.