Félezer ütéssel lett UFC-bajnok a csecsen csúcsragadozó
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban a UFC 319-en a csecsen származású Hamzat Csimajev domináns birkózásának köszönhetően elhódította a dél-afrikai Dricus du Plessis-től a középsúlyú (84 kilós) bajnoki övet. A Chicagóban rendezett gálán több látványos KO is született, Carlos Prates és Lerone Murphy is fordulásból indított könyökütéssel győzött.
2020-ban a Covid-lezárások mellékhatásaként elképesztő kontentínség ütött be az otthon dekkoló sportrajongók körében; az olimpia és a foci-vébé elhalasztásának köszönhetően sokan kóstoltak bele a lezárásokat betartó-kijátszó-kreatívenértelmező UFC-be. A világ vezető MMA-szervezete nem volt hajlandó belenyugodni a járványellenes korlátozásokba; előbb egy indiánrezervátumba, majd egy magánszigetre tervezett gálákat, végül Floridában, majd Abu-Dzabiban, a fellengzősen csak „Harcosok szigetének (Fight Island)”-nek nevezett szállodakomplexumban tartotta életben az MMA-lángot.
A heti gálás tempót a határzárak és megbetegedések miatt csak új bunyósokkal lehetett tartani, ezért a UFC több új bunyóst is igazolt. Így debütálhatott Abu-Dzabiban a Közel-Keleten terjeszkedő Brave FC-ből érkező csecsen születésű, de fiatalon Svédországba emigráló Hamzat Csimajev, aki alig két hónap alatt három lehengerlő győzelemmel debütált a UFC-ben. Azonban a 26 éves, korábban birkózóként a teljes svéd mezőnyt összecsomagoló váltósúlyú bunyóst is kétvállra fektette a Covid, ami – a fertőzés tüneteit enyhítő prednizontartalmú gyógyszer mellékhatásaként fellépő depresszióval súlyosbítva – majdnem derékba törte karrierjét, de a kaukázusi birkózóiskolából érkezett bunyós egy év kihagyás után visszatért, és komótosabb tempóban, de továbbra is megállíthatatlanul szállította a győzelmeket. A UFC menedzsmentje a Hamzan Kadirovval fenntartott cimboraság miatti amerikai vízumkorlátozások miatt neheztelhetett Csimajevre, aki ráadásul a rá épített UFC 279-en meg sem tudta közelíteni 77 kilós versenysúlyát, és teljesen felborította az egész mezőnyt. A gálákon kívül amúgy bőven 90 kiló feletti Csimajevet átsorolták középsúlyba, de a svéd-csecsen (ma már az Egyesült Arab Emírségek útlevelével is rendelkező) bunyós a 84 kilós kategóriában is dominált a birkózásban, azonban Kamaru Usman vagy Gilbert Burns ellen is úgy tűnt, ha az első menetben nem képes teljesen kifektetni ellenfeleit, akkor hajlamos a leeresztésre.
Egy percig nem volt kétséges, ki a valódi bajnok
Csimajev Robert Whittaker állkapcsának szétmorzsolását követően 14 győzelemmel és veretlenül került szembe középsúly bizarr bajnokával, a 23-2-es mérleggel rendelkező Dricus du Plessis-szel. A 31 éves dél-afrikai bunyós eleinte gyorsan mémesedő esetlenségéről lett híres, de közben kitartásával, higgadtságával és taktikusságával mégis minden meccsét behúzta, a súlycsoport higanymozgású legendáival, Robert Whittakerrel és Israel Adesanyával is simán végzett.
Azonban du Plessis analitikus elméje és sokoldalúsága sem volt elég ahhoz, hogy megfelelően felkészüljön Csimajev pusztító birkózására, és vasárnap hajnalban egy rettentően egyoldalú verésben részesült. A meccs forgatókönyve roppant egyszerű volt: Csimajev a menetek elején földre vitte du Plessist, befogta őt egy mindkét karját csapdába ejtő leszorításba, a Feszületbe, majd intenzíven elkezdte pürézni őt. Du Plessis derekasan dolgozott a szabadulásért, de mire sikerült felállnia, újra érezhette Csimajev karjait a derekán.
A kihívó olyan kényelmesen kontrollálta a küzdelmet, hogy ellenfelével és annak edzőivel is volt ideje beszélgetni (Jó munka, de dolgozzatok keményebben, srácok!”); ezért a meccset az akció helyett jobban jellemzi a statisztika: Du Plessis a (végül végigment) meccs 25 percéből majdnem 22-t töltött a hátán, és egyetlen menetben sem tudott fél percnél tovább talpon maradni. Ja, és amikor nem állt a talpán, akkor összesen 529 ütést kellett benyelnie. Ez a UFC-ben valaha bekapott legtöbb ütés, az előző rekordot Max Holloway és Calvin Kattar meccse tartotta a Holloway által kiosztott 445 ütéssel (mondjuk Csimajev ütéseinek közül csak 37-et értékeltek igazán teljes erejűnek).
Két meccsen is pördült a könyök
Csimajev pontozásos hengerlésével szemben a UFC 319 több kulcsmeccse is inkább látványos KO-jával villogott. A főmeccs előtt a Bellatorból igazolt pehelysúlyú (65 kilós) Aaron Pico például hiába préselte-űzte a ketrec falához három percen keresztül a brit Lerone Murphyt; az amerikai a nagy nyomulásban elfeledkezett az óvatosságról, és belearaszolt Murphy körívben lendülő könyökébe. Pico halántékán csattanó ütéstől azonnal a földre került, ahol pihegve várta meg, míg az orvosok feltámogatják.
Az MMA-ba a thai-bokszból importált forduló könyökütés nem számít gyakorinak, de ha egyszer sikerül elsütni, akkor abból általában KO kerekedik ki. A UFC 319 főkártyáján a Pico-Murphy meccs előtti bunyóra is egy fordulásból elkövetett könyökütés tett pontot. A brazil thai-bokszos Carlos Prates eleinte kemény ütéseket volt kénytelen benyelni az amerikai Geoff Neal-től, de az első menet végére pár brutális találattal kezdte átvenni az irányítást, a menet vége előtti utolsó másodpercben pedig könyöke egy váratlan fordulással kerülte meg az amerikai fedezékét:
