Szenzáció a téli olimpián, negyedik lett a Pavlova–Sviatchenko magyar műkorcsolyapáros

Az érem ugyan nem jött össze, de így is történelmi sikert ért el a milánói-cortinai téli olimpián a Pavlova Mária, Sviatchenko Alexei magyar műkorcsolyapáros, akik a remek rövidprogramjuk után a kűrjükben is egyéni csúcsot korcsolyáztak, és ezzel negyedikek lettek. A szabadprogramban a magyar páros a németeket is megelőzte, ők végül a rövidprogramban szerzett előnyükkel maradtak a magyarok előtt. Az aranyérmet az ötödik helyről érkező japánok nyerték meg végül nagyon simán, a második a grúz kettős lett.

A magyar kettős vasárnap egyéni csúcsot korcsolyázott, 73,87 pontot kaptak a rövidprogramban, amivel a negyedikek lettek. Az orosz felmenőkkel rendelkező párosnak addig 73,32 pont volt a legjobb eredménye, ezzel januárban bronzérmesek lettek az Európa-bajnokságon, most a legjobbkor javítottak ezen. A tavalyi Európa-bajnok német Minerva Fabienne Hase, Nikita Volodin páros a rövidprogramban egyedüliként jutott 80 pont fölé, a többiek viszont csak néhány ponttal voltak a magyar páros előtt, a japánokat meg is előzték.

Így az utolsó négyes tagjaként nézhették meg többek közt az ő kűrjüket is, amivel az el is dőlt, hogy győzni nem fognak – a japán páros fantasztikusan korcsolyázott, 158,13 pontot kaptak a kűrjükre, és a hozzájuk képest rosszul sikerült rövidprogram után messze elhúztak a mezőnytől. Összesen 231,24 pontot kaptak, ezzel a világcsúcsot is megdöntötték, de azt még ekkor nem lehetett tudni, hogy ezzel a japánok 2018 után ismét olimpiai bajnokokat is ünnepelhetnek-e.

Ezután jött a Pavlova Mária, Sviatchenko Alexei kettős, akik az egész stadiont talpra állító, a korcsolyázókat és az edzőjüket is könnyekre fakasztó japán szabadprogram után sem illetődtek meg, és egy tökéletes kűrt tettek le a jégre. A magyar páros egyszer sem hibázott, a kidobós és az egyéni ugrásokat is remekül csinálták meg, és végül 141,39 pontot kaptak. Ez újabb egyéni csúcs volt tőlük, korábban még 140 pont fölé sem mentek soha a szabadprogramban. Így fel is jöttek a második helyre, és ezzel biztossá vált, hogy ha

a kanadai, a grúz és a német párosból csak az egyik előzi meg őket, akkor 1956 után először lesz magyar érem a téli olimpián.

A kanadaiak kűrjében hamar kiderült, hogy ők nem jelentenek veszélyt a magyarokra, többször is hibáztak, így már csak a grúzokat és a németeket kellett figyelni. A grúzok programjában is volt egy apró hiba, de így is remekül kűrt futottak, és 146,29 ponttal be is előzték a magyar párost. A végén aztán jöttek a németek, akik komoly előnnyel érkeztek, de Fabienne Hase két ugrást is elrontott, így elúszni látszott az olimpiai győzelmük, sőt, az is kérdéses volt, hogy a második hely meglesz-e.

Magyar szempontból nyilván az volt a fontos kérdés, hogy a harmadik meglesz-e, és a technikai pontszám alapján lehetett is reménykedni. A német páros végül 139,08 pontot kapott, kevesebbet, mint a magyar páros, de a rövidprogramban szerzett előnyük elég volt ahhoz, hogy bejöjjenek a dobogó alsó fokára. A japánok így az ötödik helyről érkezve nagyon sima győzelmet arattak, majdnem tíz ponttal megelőzve a grúzokat is, a németek pedig 219,09 ponttal lettek harmadikak. A magyar páros 215,26 ponttal lett negyedik.

Pavlova és Sviatchenko párosa évek óta a világ élmezőnyébe tartozik, azonban dobogóra a januári Eb-ig még nem sikerült felállnia világversenyen, ugyanis a 2024-es világ- és az előző két Európa-bajnokságon egyformán negyedikként zárt. Pavlováék januári sikerével 22 évvel Sebestyén Júlia budapesti győzelme után lett ismét magyar érmes a műkorcsolya Európa-bajnokságokon, párosban pedig Nagy Marianne és Nagy László 1957-es ezüstérmét követően állhatott ismét dobogóra magyar páros.

Ahogy arról korábban írtunk, az elmúlt években jóval több orosz születésű korcsolyázó indul magyar színekben, mint magyar származású. Ennek egyik következménye volt például az is, hogy Papp Vivien országos junior bajnok már nem versenyez magyar színekben.