John Terry lábában volt a győzelem, aztán ez lett élete legrosszabb napja

Mindenkinek az életében vannak olyan hibák, amikre évtizedekkel később is úgy emlékeznek, mintha tegnap történtek volna. A legmagasabb szinten játszó focistáknál különösen nehéz lehet elfelejteni ezeket, hiszen az ő hibáikat emberek milliói nézik végig, és a legnagyobb trófeák is múlhatnak rajtuk – az egykor a Liverpoolban védő Loris Karius karrierjének kis híján véget is vetett az, hogy a 2018-as BL-döntőben kétszer is hibázott. De saját bevallása szerint a Chelsea legendás hátvédje, John Terry sem tudott még túllendülni azon, amikor a 2008-as döntő büntetőpárbajában a győztes gól belövése helyett elcsúszott, és így végül a Manchester United húzta be az angol házi döntőt.

A 2008-as döntőt Moszkvában rendezték, konkrétan a Luzsnyiki Stadionban, ami külön erre az alkalomra rendes gyepszőnyeget kapott, dacára annak, hogy az ott 2002-ben lerakott műfüves borítást amúgy a FIFA is jóváhagyta korábban. Persze egy BL-döntő azért elég különleges alkalom, a 2008-asra pedig ez különösen igaz: ez volt az első alkalom, hogy Oroszország európai kupadöntőt rendezhetett, és a Bajnokok Ligájában először csapott össze a döntőben két angol csapat. A Unitednek ez volt a harmadik BEK-/BL-döntője, az elsőt éppen 40 évvel korábban, 1968-ban játszották – és nyerték meg –, míg a Chelsea először jutott el idáig.

A United és a Chelsea a 2007/08-as idényben a Premier League két legjobb csapata volt, előbbi bajnokként érkezett Moszkvába, utóbbi pedig két ponttal maradt le mögöttük. A bajnokságban a hazai pályát mindketten megvédték, a United 2-0-ra győzött az Old Traffordon, aztán a Chelsea 2-1-re verte őket a Stamford Bridge-en. A BL-ben a csoportjukból mindketten az első helyen, veretlenül mentek tovább, aztán a kieséses szakaszban is sikerrel vették az akadályokat. A United a Lyont (2-1), a Romát (3-0) és a Barcelonát (1-0) verte ki, a Chelsea az Olympiacost (3-0), a Fenerbahçét (3-2) és a Liverpoolt (4-3) búcsúztatta.

A döntő előtt a keretre egyik oldalon sem lehetett panasz, igazi klublegendák léptek pályára, a Unitednél két olyan játékossal, akik már az 1999-es döntő idején is a csapatnál voltak. Három is lehetett volna, de Gary Neville a padra sem került. Paul Scholesnak viszont, aki annak idején a Bayern ellen eltiltás miatt nem játszhatott, garantált helye volt a kezdőben, amibe persze nehéz is lett volna belekötni, hiszen a Barcelona ellen az ő góljával győzött a United az elődöntő visszavágóján. Scholes pedig meg is hálálta a bizalmat, mert a BL-döntőben is remekül játszott, és abban is volt szerepe, hogy a United a 26. percben vezetést szerzett.

Scholes egy bedobás után kényszerítőzött szépen Wes Brownnal, akinek így bőven volt ideje középre ívelni a labdát, ahol Cristiano Ronaldo fejelte a kapuba. A United nyomott a második gólért, de Petr Čech nagyokat védett, Frank Lampard pedig még a szünet előtt egyenlített. A második félidőben Didier Drogbának volt egy nagy helyzete, de a 77. percben a kapufát találta el, így jöhetett a hosszabbítás. Itt előbb a Chelsea kerülhetett volna előnybe, de Lampard lövése is a kapufán csattant, majd a túloldalon a csereként beállt Ryan Giggs lövését fejelte ki Terry a gólvonalról. A hajrában volt némi pofozkodás is, amiből a Chelsea jött ki rosszabbul, Drogbát állították ki, mert megütötte Nemanja Vidićet.

A United ezúttal így sem tudott az utolsó percekben gólt lőni, szóval tizenegyesekkel kellett eldönteni a meccset, és amikor a harmadikként odaállt Ronaldo lövését kivédte Čech, úgy tűnt, hogy a Chelsea örülhet majd a végén. A Unitednél ezután Owen Hargreaves és Nani sem hibázott, de Terry, aki nem mellesleg a Chelsea kapitánya is volt, úgy állhatott oda az ötödik büntetőhöz, hogy ha belövi, megnyerik a BL-t. Aztán Terry a szakadó esőben elcsúszott, így hiába vetődött rossz irányba Edwin van der Sar, a lövése a kapufát is súrolva mellément. A United pedig élt is a felkínált lehetőséggel: miután Anderson és Salomon Kalou belőtték a maguk tizenegyesét, Giggs is bevágta, aztán Van der Sar megfogta Nicolas Anelka lövését.

A Manchester United először nyert tizenegyespárbajt egy európai kupában, korábban kétszer maradtak alul, egyszer a Fehérvár ellen az UEFA-kupa 1985-ös negyeddöntőjének visszavágóján. A szuperkupát leszámítva Sir Alex Fergusonnak is ez volt az első trófeája, amit büntetőkkel nyert meg az általa irányított csapat. Ronaldo a meccs után azt mondta, amikor kihagyta a tizenegyesét, úgy érezte, hogy ez élete legrosszabb napja, de végül ez lett élete legboldogabbja. Terrynek viszont tényleg ez lett élete legrosszabb napja: két éve az Up Front podcastban azt mondta, még mindig nem tette túl magát rajta, és szerinte soha nem is fogja.

A meccs utáni nyilatkozatokban egyik csapattársa sem hibáztatta Terryt, de a podcastban arról is beszélt, hogy később a hotelben nem hagyták szó nélkül a dolgot. A Chelsea akkori másodedzője, Henk ten Cate később azt is elmondta, hogy ha Drogbát nem küldik le, ő lőtte volna az ötödik büntetőt, de ő is inkább tragikus véletlenként írta le a dolgot. Claude Makélélé viszont tavaly egy podcastban arról beszélt, hogy Kalounak kellett volna odaállnia az ötödik tizenegyeshez, amit Terry írt felül, mert ő akart lenni a meccs hőse. Makélélé azt mondta, a meccs után senki nem volt boldog az öltözőben, ő pedig nagyon mérges volt Terryre.

Végül Terry sem maradt BL-győzelem nélkül. 2012-ben a Chelsea meglepetésre a saját stadionjában verte meg a Bayern Münchent a döntőben. Méghozzá úgy, hogy Drogba a 88. percben egyenlített, aztán Čech a hosszabbításban kivédett egy tizenegyest, majd a tizenegyespárbajban még kettőt, a végén pedig pont Drogba lőtte be a győztes büntetőt. Persze itt nem fenyegetett a veszély, hogy Terry álljon oda, mert ő eltiltás miatt nem játszhatott. Az ünneplésbe viszont teljes szerelésben szállt be, mintha végig pályán lett volna – ebből aztán mém is lett, de az angol később azt mondta, újra megtenné ugyanezt.