Elkezdődött a sportszövetségek NER-telenítése, de tartják még magukat fideszes politikusok

Miután 2010 és 2022 között a fideszes politikusok előszeretettel vállalták sportszövetségek vezetését, az akkor az államtitkári székbe érkező Schmidt Ádám feladatának érezte a politika és a sport szétválasztását. A nyíregyházi polgármester, Kovács Ferenc elengedte a röplabdát, Szalay Ferenc távozott a kosárlabda éléről. Kocsis Mátéval nem volt jó viszonyban Schmidt, ezért a Magyar Kézilabda Szövetségnél is egyértelmű volt, hogy váltani fognak. (A két olimpiát is megjárt Ilyés Ferenc vette át a helyét.) A Bánki Erikkel remek viszonyt ápoló Vári Attilát is lecserélték a vízilabda kirakatából, de a nagyágyúk akkor még maradtak.

A kétharmados választási kudarc előtt áprilisban Lázár János és Németh Szilárd is azt mondta sportági berkekben, hogy ha súlyos vereségbe szaladnak bele, akkor lemondanak. Ezt múlt pénteken mindketten meg is tették. Lázár levélben jelezte, hogy távozik, majd elment a teniszezők múlt pénteki éves közgyűlésére, ahol heves vita bontakozott ki arról, hogy az előző fideszes elnök, Szűcs Lajos ténykedése miatti konszolidáció valójában mennyibe került, és hogy a 4 milliárdból a Magyar Tenisz Szövetség mennyit költött magára. Ennek kiderítése már a következő vezetés feladata lesz. Hárman is jelezték – köztük a tornákat szervező Márky Jenő –, hogy vonzónak találnák az elnöki pozíciót, a nyáron kiderülhet, hogy a tisztújításra ki tudja igazán megmozgatni a tagságot.

Míg Lázár eleve két évet vállalt 2024-ben, Németh Szilárd úgy mondott le a Magyar Birkózó Szövetség elnöki posztjáról, hogy a mandátumából még három év hátra volt. Pár hete már írtunk arról, hogy a háttérben megindult a mozgolódás az utódlására, így az ő lemondása sem volt meglepetés. Jó eséllyel a sportág legutóbbi olimpiai bajnoka, Lőrincz Tamás fogja váltani, aki 2021-ben, legnagyobb sikere után vonult vissza. Növényi Norbert már áprilisban változásokat sürgetett, de azt is jelezte, hogy amikor legutóbb nekivágott a feladatnak – amire tudtán kívül jelölték –, akkor bűnbaknak kiáltották ki, ezért ezt az élményt nem szeretné ismét átélni.

Kósa Lajos, noha szeretett volna még egy ciklust a korcsolyázók élén eltölteni, közvetlenül a választás előtt visszalépett, és a sportágat visszakapta a szakma, Telegdi Attila mesteredző teremthet békét. Bár ehhez szembe kell nézniük Sebestyén Júlia ügyével: az edzőnőt kiskorú veszélyeztetésével gyanúsították meg.

A változásokból kimaradt a Magyar Vívó Szövetség, igaz, ott nem is fideszes nagyágyú vitte az ügyeket, hanem a Pintér Sándor Belügyminisztériumában helyettes államtitkár Csampa Zsolt. Vele szemben 2016-ban Deutsch Tamás, négy évvel később az olimpiai bajnok vívó Szabó Bence is elindult, de Csampa került ki győztesen a csörtéből.

A vívók a múlt héten tartottak közgyűlést, a szövetségi beszámoló szerint „a 2025-ös év pénzügyi mérlegéről, illetve a 2026-os szakmai és pénzügyi tervről szavaztak. A testület valamennyi napirendi pontot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el. Az egyebek napirendi pontnál nem érkezett felszólalás, így lezárult az MVSZ éves közgyűlése.” Úgy tűnik, a tagság elégedett a vívómúlttal nem rendelkező Csampa vezetési stílusával.

Schmidt Gábor is helyettes államtitkár volt 2022 és 2026 között, nagy különbség, hogy ő már előtte is a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke volt, és tízéves kora óta a sportágban él. A szövetségi pozícióját azonban politikai szerepvállalása alatt is megtartotta. Eredetileg úgy gondolta, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen előbb az elnökség, később pedig a közgyűlés előtt, de ezekre nem került sor.

Szintén helyettes államtitkári rangban volt a Magyar Sakk Szövetség elnöke, Polyánszky Zoltán. Ő sem külsős, ismerte a sportágat, bár nem tartozik a neves játékosok közé. A választási vereség után bírálta a Fideszt, szerinte a politikát nem tanulták meg, csak a hatalomgyakorlást. Polyánszky 2023-ban eredetileg négy évre vállalta a szövetség vezetését, egyelőre nincs hír arról, hogy elégedetlenek lennének vele szemben.

A Magyar Sí Szövetségben már megvolt a tisztújítás, Wáberer György üzletember kevesebbet szavazatot kapott, mint az eddigi elnök, az Equilor kereskedelmi igazgatója, Kőrössy Krisztián.

A Magyar Atlétikai Szövetséget ugyan egykori sportoló, Gyulai Miklós vezeti, de a tagság az átláthatatlanság miatt kiábrándult belőle, nem utolsósorban azért, mert túl nagy jogköröket kapott tőle Deutsch Péter. A tagság most szembesült azzal, hogy Deutsch testvérének cégeiben 2,4 milliárdos osztalék keletkezett az előző négy évben. Gyulai annak ellenére nem mondott le, hogy a hétvégén a pénzügyi beszámolót és az idei költségvetést sem fogadta el a közgyűlés. Deutsch az Integritás Hatóság célkeresztjében is ott van egy 51-szeres túlárazással, amiről a Telexen olvashattak először.

Mindig kérdés, miért és meddig éri meg valakinek a rendszerben maradnia, ha a saját közössége előtt már elveszítette a bizalmat. Gyulai úgy gondolja, hogy szeptember 30-án lehetne teljes tisztújítás, az ellenzéke viszont amondó, jobb lenne, ha a júliusi Gyulai Memorialt, amire egymilliárdos állami támogatás érkezik, már nem a mostani vezetőség rendezné meg. Hosszú jogászkodás is kezdődhet, ha nem jutnak kompromisszumra a felek.

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke az a Szabó László, aki még a legelső Orbán-kormány idején volt helyettes államtitkár, a Hír TV műsoraiban előszeretettel hívják vendégnek, a köztévén beszélgetős műsort is kapott. Nem tartozik szorosan a NER-hez, de a kötődése is megkérdőjelezhetetlen.

A nagy múltú klubok élén még két jól ismert fideszes politikus maradt, miután Simicskó István gyorsan eljött a Honvédtól május elején. Deutsch Tamás vezeti az MTK-t, neki majd most kell szembesülnie azzal, hogy az eddig felülről nyitott költségvetés már sokkal inkább áramvonalas lesz, ha nem lesz szükség egyenesen megszorításokra. 2030-ig ő a klub elnöke. Deutsch a Sportszervezetek Országos Szervezetének (SOSZ) is az elnöke, amíg miniszter volt 1999 és 2002 között, meg akarta szüntetni a szervezetet, 2015-től ő vezeti, akkor Mesterházy Attilát váltotta. A szervezet költségvetése 2025-ben 834 millió forint volt, ebből a Hiszek benned programra kaptak 700 milliót.

Kubatov Gábor 2011 óta vezeti a Ferencvárost, a mandátuma októberig tart, akkor lesz a következő tisztújítás. A klub május végi közgyűlésére nem ment el, ott az ügyvezető alelnök, Nyiri Zoltán számolt be a helyzetről: 430 millió forintos nyereséggel zárta a klub a 2025-ös évet. Ez nem számít kiugrónak, mert a Ferencváros 2024 végén egy titkos kormányhatározatban kapott 7,2 milliárdot, de már előtte is többször a klub kedvében járt a kormányzat, hiszen 2020. december 24-én 3 milliárdos juttatást kaptak a 2014-ben átadott stadion felújítására.

Úgy hírlik, a Fradi-városra szánt pénzzel (25 milliárd) nem lesz könnyű elszámolni, és a klub szakosztályai sem folytathatják a munkát a korábbi szinten. A férfi kézilabdában például 80 százalékos fizetésmegvonásról kezdtek el alkudozni. A klub elismerte, hogy ez a szakág nem várt kihívásokkal küzd, Nyiri viszont úgy nyilatkozott, hogy az összes csapat benevez a következő évi szezonra az NB I.-ben.

A futballklubnál előfordulhat, hogy már nem lesznek 38-an a keretben, hanem szűkítik a létszámot. A csapat háttere stabilnak tekinthető, mert a télen két válogatott játékost is értékesítettek, az európai szövetségtől is számíthatnak bevételre, ha az Európa-ligában sikeresek lesznek. Robbie Keane távozása is vélhetően nagyobb hatással lesz a büdzsére, mint Borbély Balázs érkezése.

Nem politikus vezeti, de a NER-holdudvarhoz köthető a veszprémi férfi kézilabdacsapat is, ahol igazi légiósáradatot láthattunk az utóbbi években, nem igazán számított a pénz. Az újabb bajnoki cím ellenére egyre több olyan információt kapunk, hogy karcsúsításra ott is lehet készülni, de az, hogy a Mészáros Lőrinchez és Jászai Gellérthez köthető cégek milyen költségvetési korlátozásokban gondolkodnak, egyelőre a jövő zenéje.