Ez a cikk több mint egy éve jelent meg, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne. Ha ilyet látna, kérjük, jelezze.
Folyó vonulását szemlélni Újév napján közelgő bőséget jelent – állapították meg ókori bölcsek mondása alapján legújabbkori brit tudósok. Ezért olyan újévi túrát ajánlok, amin erre, mármint a hömpölygő folyamban gyönyörködésre, bőven lesz lehetőség.
Az első, legkönnyebb cél azoknak való, akik nagyon kiütötték magukat szilveszterkor, így nem szeretnének nagyot küzdeni az emelkedőn, de azért élveznék a látványt: a Hideglelős-kereszt orma. A kereszt 75 méter magasan áll (a tengerszinttől számítva 190 méteren), egy büszke sziklaszirten a Duna felett, Esztergom és Pilismarót között félúton, nem messze a vadromantikus nevű Búbánat-völgyi tavaktól.
Az Esztergom, Búbánatvölgye buszmegálló a kiindulópont, ahová Szentendre felől lehet megérkezni, autósok a közelben találhatnak parkolóhelyet is. Egy darabig a Visegrádi úton megyünk Budapest felé a P▲ jelet fürkészve, aztán a túraút hirtelen bevág az erdőbe, fel a sziklák irányába. Kisebb emelkedő után a Duna felé kis ösvény indul P✞ jelzéssel, az visz ki a szikla tetejére, ahol a Hideglelős-kereszt áll.
Az első keresztet itt 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda hálából, hogy családját elkerülte a dühöngő pestisjárvány. Az eredeti fakeresztet később vaskereszt váltotta, festett vaskrisztussal, amit sziklaomlás miatt kicsit arrébb is helyeztek, de még mindig áll, sőt régebben körmenetet is tartottak itt. A hideglelős nevet onnan kapta, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. A helyi néphagyomány szerint azonban aki háromszor megkerüli keresztet, az meggyógyul vagy felvérteződik az influenzával szemben.
Fel is kell vérteződni, mert januárban hideg szél fúj az ormon. De kiállva a sziklacsúcsra a látvány felejteti a hideget és ez elmúlt év minden kínját. Szemben az Ipoly siet a Dunába, mellette a szlovák oldalon a Kovácspataki-sziklák mosolyognak vissza, a folyóban lapos szigetek úsznak szembe lustán az árral – egyszóval bensőséges a hangulat.
Innen a fáradékonyabbak jól felvérteződve a legendás antihideglelés-páncéllal és a begyűjtött orommal-csúccsal, leereszkedhetnek a közeli startpontra, és dolguk végeztén, hazautazhatnak. Aki még érez bőven energiát magában, az folytatja tovább az utat a meredek, csúszós ösvényen a 318 méter magas Sas-hegyre. A gerincen felfelé elkezdenek lebomlani a szervezet zugaiban megbújt bejglimaradékok, lihegünk rendesen. Néha nézzünk a hátunk mögé, mert a gerinc egy-két pontjáról szép a kilátás nyugat felé, amit a csúcson csak szűkebben élvezhetünk.
A Sas-hegyen pihenhetünk, ihatunk a termoszból egy kis verejtékpótló teát. Legyőztünk közel 200 méter szintemelkedést, innen már könnyű lesz út. Egy darabig szintben haladunk: rátérünk a P+ jelű túraútra, majd a 340 méter magas Vasarc és a 314 méteres Őr-hegy erdőfedte csúcsdombjait kerülgetjük. Azazhogy az érdekes nevű Vasarcnál álljunk meg egy pillanatra. Sajnos nem fogunk vigyorgó vaspofát látni a fák között, akárhogy is szeretnénk, a hegynévnek semmi köze a Vasálarcoshoz sem, sokkal inkább a közeli Basaharchoz.
Pilismarót településtörténete (Lukácsné Varga Eszter) szerint a településrészt régen Basarcznak írták, mondták, a faluban még ma is sokan nevezik így. A Basaharcz nevet 1906-ban törzskönyvezték. Az értelmezhetőbb „basa harc” valószínű, hogy népetimológia eredménye. A század elején különösen elevenen élt a községben Dobozi Mihály török ellenes harcának és hősi halálának emléke: Az 1526-ban lezajlott mohácsi csata után a török végigpusztította az ország középső részét, ide is eljutott, és a néphit szerint Dobozi Basaharc és környékén, Pilismarótnál vívta egyenlőtlen harcát a törökkel. Valójában a Marót stimmel, de Pusztamarót volt az igazi helyszín a Gerecsében.
Az Őr-hegy melletti Savó-kúti-tisztás útjelző tábláinál átváltunk a P sáv túraútra a P+ turistaútról, és ahogyan egy Boeing pilóta mondaná, megkezdjük az ereszkedést a Búbánat-völgy felé. Elmegyünk az éppen csak csordogáló Majális-forrás mellett és leérkezve, egy nagy tisztás után elérjük Esztergom Ákospalota nevű külső városrészét. Itt újabb váltás, vissza a P+ jel mutatta útra, ami történetesen a lakott terület határvonalában, a Fárikúti úton halad, el a négy tó mellett, egészen a Dunáig.
A négy, egymás után következő tónak ősszel van igazán a nevéhez méltó hangulata, de télen is kifejezetten kellemes mellettük elsétálni. Alapvetően horgászok pecázgatnak a nádassal körülvett tavak környékén, fürödni sajnos nem lehet, annak ellenére, hogy a tavak egyike régen fürdőtó volt. A ma már csak nevében Fürdő-tó mellett hullámzik a többinél alig kisebb Mini-tó, és a háromszögletű Kerek-tó.
A Kerek-tónál a legjobb megállni, itt van a nemrég épült, de kissé túlméretezett Kerektavi Természetház és büféje, ami ha szerencsénk van nyitva is áll. (Ottjártunkkor, december végén nem volt nyitva.) A szép füves, szomorú füzekkel tarkított, mélabús hangulatú vízpart azonban mindig hozza látványban, amit kell. Ha már mélabú: a Búbánat-völgy is a mohácsi vész utáni, törökkel vívott csaták alapján kaphatta a nevét. Monda szerint egy menekülő magyar szekértábort számoltak fel, asszonyostul, gyermekestül. Azóta viseli a környék ezt nevet.
A túraútvonal nagyítható térképe:
A Kerek-tó után következő, de már kevésbé látványos Fürdő- Mini-, majd Halas-tótól már csak néhány száz méter a Duna, és a túra kiindulópontja. A túra hossza 8,1 km, a menetidő bő 2,5 óra. Körülbelül 260 méternyi szintet kell megtenni felfelé és lefelé, és hideglelés ide, búbánat oda, aki végigjárja ezt a túrát, garantáltan jókedvűen kezdi majd az évet.
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk. A Szépkilátás heti túraajánló hírlevelére pedig itt iratkozhatsz fel.
További Szépkilátás túrák a Visegrádi-hegységben
