Így tervezz tuti stratégiát a felsőoktatási felvételihez – az SZTE tanácsai

A felvételizőknek nincs könnyű dolguk: a rendszer megköveteli, hogy tudatosan gondolják végig a felvételi folyamatot és legyen elképzelésük arról, melyik szakon szeretnének tanulni. A küszöbön álló február 15-i felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő előtt Szakál Péter, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatási igazgatója segít eligazodni a pontszámításban, és tippeket ad, hogy lehet a legtöbbet kihozni a rendszerből, mivel lehet intézményi pontokat szerezni és bemutatja az SZTE egyedülálló pontkalkulátorát is.
A cikkből megtudhatod:
- Pontosan milyen tételekből áll össze a maximálisan elérhető 500 pont?
- Hogyan tud segíteni az SZTE pontkalkulátora?
- Mik a legfontosabb határidők a következő hónapokban?
- Hogyan tudsz még most is intézményi pontot szerezni, ha az SZTE-re jelentkezel?
„Az egyetem olyan, mint egy nagy svédasztal: mindenki maga dönti el, mire van szüksége. Lehet, hogy csak csipeget az elején, és rájön, hogy valami nagyon tetszik neki, és abban elmélyed. Lehet az oklevélszerzés is a fő cél, de az is, hogy minél többfajta dolgot kipróbáljon valaki az egyetemi évek alatt. Mindenki saját maga tudja alakítani az életét, az egyetem segíti ebben a hallgatókat, de ezt a szabadságot tudni is kell kezelni” – mondja Szakál Péter.

Hogyan jön össze a maximálisan elérhető 500 pont?
1. tanulmányi pont: maximum 200 pont az az utolsó tanult két évi középiskolai tanulmányi eredményből és az érettségi átlagból jön,
2. érettségi pont: maximum 200 pont két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítódik,
3. maximum 100 pontot pedig az adott képzési hely preferenciáit tükröző intézményi pontokból lehet összeszedni.
Lássuk sorban a fentieket
1. A tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot lefedő pontok két részből adódnak össze. 100 ponthoz a négy kötelező tárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – mellett egy, a kiválasztott szakra való jelentkezéshez előírt tárgy utolsó tanult két év végi jegyeit adják össze és szorozzák meg kettővel; ez maximum 100 pont lehet. A tanulmányi pontok másik 100 pontjához az előbbi öt vizsgatárgy érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, és osztják el öttel.
2. A második 200 ponthoz a kiszemelt felsőoktatási intézmény határozza meg, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményét fogadja el, csak emelt vagy középfokú szinten is. Az emelt szintű érettségi eredményét egy az egyben veszik figyelembe: 100 százalékos eredmény 100 pontot jelent, maximum 200 pont érhető el a két tárggyal. Középszintű érettséginél a vizsga eredményének kétharmadát számítják be, így a lehető legmagasabb vizsgapontszám esetén is legfeljebb 134 felvételi pontot lehet elérni, azaz 2x67-et.
„Mindenképpen javasoljuk az emelt szintű érettségi letételét, ami névértéken, azaz 100 százalékban számít a pontokba, míg a középszintű érettségi eredményének csak a kétharmada. A SZTE-n vannak olyan szakok, ahol kötelező az emelt szintű érettségi, vagy intézményi pont is jár érte” – összegzi Szakál Péter.
3. Az intézményi pontok rendszerét a tavalyi felvételi eljárásban vezették be a korábbi, országosan egységes többletpontok helyett. A felsőoktatási intézmények egyedi hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen plusz teljesítményekre adnak intézményi pontokat.
„Érdemes tájékozódni a felvételi tájékoztatóból és az intézményi honlapokról, és odafigyelni ezekre, mert az, hogy mire jár intézményi pont, nemcsak intézményenként, hanem karonként, szakonként is eltérő lehet. Az SZTE-n az emelt szintű érettségi mellett sporteredményért, tanulmányi, szakmai, művészeti versenyen való szereplésért, tábori részvételért, illetve esélyegyenlőségi okokból is lehet intézményi pontot kapni. 2025. február 8-án lesz egy nyílt nap az SZTE-n, ahol a tavaszi időszak intézményi pontokat adó eseményeiről is tájékozódhatnak az érdeklődők.” – hívja fel a figyelmet az SZTE oktatási igazgatója.
Segít a tervezésben a pontkalkulátor
Az SZTE-re készülő diákok – és a szülők – tájékoztatását nagyban segíti az egyetem saját fejlesztésű pontkalkulátora, amely már harmadik éve elérhető. Egyre népszerűbb is a felvételizők körében: míg 2023-ban 25 ezer kalkulációt végeztek vele, és 6 ezren regisztráltak, tavaly már 120 ezer kalkulációnál és több tízezer regisztrálónál járt a számláló.
A kalkulátorral egy gyors regisztrációt követően bárki ki tudja számítani, hogy teljesíti-e a vágyott szak felvételijéhez szükséges feltételeket, és kiszámolhatja, hány pontot jelent, ha emelt, vagy ha középszintű érettségit tesz. Meg lehet azt is nézni, hogy a nyelvvizsga, valamilyen sportteljesítmény vagy éppen tanulmányi verseny eredményével, egy szakismeret, vagy szakma elsajátításával hány intézményi pontot kaphatunk a kiválasztott szakra. Emellett kalkulátor jelzi azt is, hogy a választott tantárgy és érettségi vizsgatárgy jó-e az adott szakra. Ráadásul a kalkulátoron keresztül könnyen elérhető a szakhoz tartozó tanulmányi osztály is, ahol fel lehet tenni az esetleges kérdéseket.
„A pontkalkulátort a legtöbben a felvételi jelentkezési időszak előtt és az érettségi eredmények megjelenése idején használják, amikor már a biztos pontokat lehet megnézni. A sorrend módosításához is nagy segítséget nyújt a pontszám ismerete. Két irányból is lehet használni a kalkulátort. Ha valaki tudja, mi szeretne lenni, kiválaszthatja a szakot és megnézheti, teljesíti-e- a feltételeket és várhatóan hány pontja lesz. A szakkereső funkció pedig úgy működik, hogy konkrét elképzelés nélkül is lehet keresni arra, hogy egy adott érettségi eredmény mely szakokra lenne elegendő a bejutáshoz, a tavalyi ponthatárok alapul vételével” – ajánlja Szakál Péter.

Fontos kiemelni, hogy a pontkalkulátor az SZTE plusz szolgáltatása, jelentkezni mindenkinek a felvi.hu-n kell, Ügyfélkapu + /Digitális Állampolgárság (DÁP) hitelesítéssel.
Kőbe vésett határidők
A 2025. február 15-i jelentkezési határidő után, egészen július 9-ig lehet még módosítani a szakok sorrendjén, és dokumentumokat feltölteni. Sőt, eddig egy adott szak finanszírozási – állami vagy költségtérítéses – párját is lehet választani, ha csak az egyik finanszírozási formát jelölte meg, és az intézmény a másik formát is meghirdette. A ponthatárokat július 23-án hirdetik ki.
A felvételi jelentkezési stratégia kialakításához érdemes tudni, hogy egy alacsonyabb pontszámmal elérhető önköltséges hely sem jelenti, hogy három vagy több évig tandíjat fizet a hallgató. Ha jól tanul, már az első év után átkerülhet állami ösztöndíjas státuszba. Ezért is érdemes a felvételi jelentkezés során több szakot megjelölni, akár az állami ösztöndíjas és az önköltséges formát is. A legbölcsebben az jár el, aki a kedvenc szakot teszi első helyre mindkét formában, de az intézmény hasonló szakjaiból is választ. Ezek megtalálásban is segít az SZTE Pontkalkulátor.
Az egyetemeken elérhető ösztöndíjak is segítik a hallgatók életét. Az SZTE a beiratkozáskor is kínál egyetemi vagy vállalati ösztöndíjakat, tanulmányi alapon, amelyek a tandíj 50-100 százalékát fedezik, és elérhetők szociális alapú ösztöndíjak is.
Coursera – online kurzus SZTE-s intézményi pontokért
Még nem késő belevágni egy Coursera online kurzusba sem, amivel 5 intézményi pontot lehet szerezni a felvételihez az SZTE-n. A tanulás tanulása című, ingyenes kurzus magyarul is elérhető, és a Coursera legnépszerűbb kurzusa, közel 4 millióan elvégezték már.
„Az SZTE oldalán (https://modulo.szte.hu/jelentkezes2024/login?requested=%2fjelentkezes2024 ) lehet regisztrálni a kurzusra, ami két-három hétvége alatt kényelmesen teljesíthető és nagyon praktikus tanulásmódszertani segítséget ad az érettségi előtt állóknak, amit később is hasznosítani tudnak. Elmagyarázza a tanulási folyamatot, hogy hogyan lehet az agyat rávenni a fókuszálásra a halogatás helyett” – mondja az SZTE oktatási igazgatója.

A Coursera for Campus oldalán tízezer kurzus érhető el ingyenesen az SZTE-s hallgatóknak jellemzően angolul, de több mint 4000 magyarul is. Ezek az egyetemi oklevél mellé megszerezhető mikrotanúsítványok, diploma betétlapok, amelyeket akár vállalatok – például Meta, Google, IBM – is kiállíthatnak.
„Magyarországon egyedülálló lehetőség ez a hatalmas kurzuskínálat, így a hallgatók a munkaerőpiacon is jobb eséllyel indulhatnak el. Vannak olyan vállalatok, ahol egyes kurzusok elvégzése után magasabb beosztásban lehet elkezdeni dolgozni. Ezek a képzések azért is jók, mert ha valakinek menet közben tetszik meg másik terület, vagy szeretné kiegészíteni a tudását, a saját ütemében tanulhat bármikor. Akár utazás közben is nézhet videókat, olvashat, vizsgázhat – és a kurzusok kreditpontokat is érhetnek” – emelte ki az oktatási igazgató.
A SZTE-nek 12 kara van, ahol több mint 500 alap-és mesterszakot kínálnak a jelentkezőknek szinte minden képzési területen. A legnépszerűbb szakok az orvosi, a pszichológia, az anglisztika, a gazdaságtudomány, de sokan jelentkeznek jogászképzésre, ápolóképzésre, illetve fogorvosi és gyógyszerész képzésre is. Emellett a mérnökképzések is egyre népszerűbbek, főként a régióba települt vállalatok miatt. Tavaly az 6848-an nyertek felvételt a SZTE-re, közülük 5700-an állami finanszírozású helyre jutottak be.
Nemzetközi kapcsolatok
Az SZTE szoros kapcsolatokat ápol a külföldi egyetemekkel. Tagja az EUGLOH-nak, amely egy, az EU által létrehozott egyetemi szövetség. A jelenleg kilenc, jelentős kutatási teljesítményt is felmutató, valamint orvosképzéssel, orvostudományokkal is foglalkozó, egyebek mellett spanyol, francia, német, skandináv egyetemeket tömörítő szervezet célja a felsőoktatás jövőjének fejlesztése, a hallgatói mobililtás segítése.
Az együttműködés keretén belül népszerűek a külföldi egyetemeken végezhető szemeszterek, de a rövidebb kurzusok, táborok, workshopok is a hallgatók között, akik bármely karról érkezhetnek.
A Pannónia programmal a hallgatók az Erasmushoz hasonlóan külföldi felsőoktatási intézményben tölthetnek el egy szemesztert, de számos kurzus vagy rövidebb táborok, workshopok is elérhetők számukra.
A cikk megjelenését a Szegedi Tudományegyetem támogatta.