Ilyen a jövő étrendje, mely a Lidl kínálatát is átalakítja

A világ vezető tudományos szaklapja, a The Lancet és az EAT nevű, globális élelmezési rendszer átalakításáért dolgozó non-profit szervezet által létrehozott EAT-Lancet Bizottság tagjai – 16 ország 37 különböző területéről származó tudósa – alkotta meg az ún. bolygóbarát étrendet (Planetary Health Diet). Állításuk szerint, ha mindenki így étkezne, 2050-ben mintegy 10 milliárd ember táplálkozhatna egészségesen anélkül, hogy az túlterhelné a bolygót.

A jövő étrendje bár nem tiltja semmilyen élelmiszer fogyasztását, viszont – nem meglepő módon – túlnyomórészt növényi alapú, azaz nagy hangsúlyt helyez a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és növényi alapú fehérjeforrások fogyasztására. A tanulmány szerint ezekből a jelenlegi adag duplázása a cél. Emellett az étrend opcionálisan tartalmazhat kisebb mennyiségben húst, halat és tejtermékeket is. Ezzel párhuzamosan például a vörös húsok és a cukor bevitelét a mostani kevesebb mint a felére kellene csökkenteni ajánlásuk szerint.

Növények vs. húsok

A tudományos felmérések szerint a növényi alapú fehérjeforrások előállítása általában kevésbé föld- és vízigényes, így kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást okoz az állattenyésztéshez képest. Például 100 gramm állati fehérje előállításához hat-hétszer több mezőgazdasági területre van szükség, mint ugyanennyi szójafehérje előállításához. A növényi alapú húspótlók, valamint a természetes növényi alapú fehérjeforrások – például hüvelyesek és a diófélék – termesztése kevésbé szennyezi a talajvizet és a talajt, és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással is jár.

Mit tesz a Lidl globálisan?

A Lidl felismerte felelősségét élelmiszer-kereskedőként a vásárlói döntések alakításában. Ezért célul tűzte ki, hogy termékválasztékát 2050-ig még inkább az ún. Planetary Health Diet (PHD) bolygóbarát egészséges étrendhez igazítja. Azon dolgozik, hogy 2030-ig 20%-kal növelje az értékesített növényi alapú élelmiszerek, például a növényi fehérjeforrások, teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek arányát termékválasztékában a 2023-as évhez képest. 2025-től, tehát az idei évtől kezdődően pedig évente nyilvános jelentést fog készíteni az ezen a téren elért eredményekről.

Mit tesz a Lidl itthon?

A piacvezető magyarországi kiskereskedelmi lánc e bolygóbarát étrend megállapításait is figyelembe veszi, és több konkrét vállalást is tett ezzel kapcsolatban:

• 2030-ig minimum 15%-ra növelik a növényi eredetű fehérjeforrások arányát kínálatukban a 2023-as közel 11%-ról. Ez magában foglalja a hüvelyeseket, dióféléket és magvakat, valamint a hús-, tojás és haltermékek vegán alternatíváit. 2024 januárjától a diszkontlánc megkezdte a saját márkás Vemondo márkanév alá tartozó vegán élelmiszereink árának csökkentését, hogy azokat hasonlóan kedvező áron kínálja, mint állati eredetű megfelelőjüket.
• 2030-ra 10%-ra növelik az alternatív tejtermékek arányát, ami 2023-ban közel 7% volt.
• 2030-ra a teljes kiőrlésű gabonafélék arányát 15%-ra növelik a teljes gabona termékkínálatban a 2023-as évhez viszonyítva.
• Kiemelt cél, hogy 2025-ig a saját márkás termékkínálatban a hozzáadott só és cukor értékesítési mennyiséggel súlyozott átlagát 20%-kal csökkentsék a 2015-ös szinthez képest. Mivel nem helyettesítik a cukrot édesítőszerekkel, a cukortartalom csökkentésével fokozatosan szeretnék megszerettetni a vásárlókkal saját márkás termékek kevésbé édes ízét.

Címkézés a tudatos döntésekért

Egy-egy bevásárlás során sokszor csak másodpercek állnak rendelkezésre dönteni a termékek között. Ehhez nagy segítség, ha nem kell böngészni sokat az összetevők között, első pillantásra láthatjuk, mennyire egészséges terméket készülünk megvenni. A Lidl már elindította saját márkás termékeinek Nutri-Score címkével való jelölését, és dolgoznak rajta, hogy minél több terméken megtalálható legyen ez az egyértelmű jelölés. Az ötfokozatú, A-tól (legmagasabb tápérték) E-ig (legalacsonyabb) terjedő színes betűskála segítségével a vásárlók egyszerűen és gyorsan megismerhetik az adott termék tápérték-besorolását. Emellett a digitális ártáblákon – a táblanagyságtól függően – jelölik, hogy az adott termék magyar, illetve biotermék-e.

Az áruházlánc tudatos táplálkozás előmozdítása érdekében tett intézkedéseiről és eredményeiről legfrissebb fenntarthatósági jelentésében is olvashatunk.