Töltődj fel tavasszal a horvát sziesztával, a fjaka életérzéssel!
Horvátország nemcsak a forró nyári hónapokban kínál felejthetetlen élményeket! A kellemesebb klímájú tavaszi időszakban is várja azokat a látogatókat, akik kilépnének a hétköznapi mókuskerékből és egy lassabb életritmust, nívós gasztronómiai, természeti és kulturális programokat keresnek. A mediterrán életmód dalmát megfelelője, a „fjaka”, azaz szieszta, az elmélyült, lassabb életszemlélet a helyi kultúra szerves része.
A tavasz és a koranyár azért is ideális időszak Horvátország felfedezésére, mert ilyenkor elkerülhetjük a nagy tömeget, így sokkal nyugodtabb körülmények között élvezhetjük a déli szomszédunk által kínált számtalan kikapcsolódási lehetőséget. A lassú turizmus világszerte egyre népszerűbbé válik – lényege, hogy az utazók minőségi időt töltsenek egy helyen: mélyebben megismerjék a helyi kultúrát, gasztronómiát és életmódot, miközben kevésbé terhelik a környezetet. Horvátországban minden adott ehhez, csak kövessük a fjaka-életszemléletet!
Mediterrán életmód, mediterrán étrend
Egy régi dalmát mondás szerint a halnak három folyadékban kell megfürdenie: a tengerben, olajban és borban. Ezt tükrözi a horvát konyha, amely elsősorban friss zöldségeket, gyümölcsöket, halakat és olívaolajat használ a fogásokhoz. Ez az igazi mediterrán étrend nemcsak ízletes, hanem egészséges is: hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.
Kihagyhatatlan helyi fogás a spanyol tapaszok horvát megfelelője, a marenda – Zágráb környékén gablecnek hívják –, amely a baráti beszélgetések ideális kísérője: főétkezések között, de jellemzően késő délelőtt fogyasztják, egy jó helyi borral leöblítve. Számtalan variációját kínálják az éttermek, de jellemzőek a sós halak olajjal, a kecskesajt, különféle felvágottak, de magyarosabb módra lehet marenda egy kisebb adag bableves is szalonnadarabokkal és friss kenyérrel tunkolva.
Célozzuk meg a helyi piacokat!
És hogy hol lehet beszerezni ezeket a finomságokat? A helyi piacokat, ahol termelőktől vásárolhatunk friss, helyben készített és termelt árukat, egyik városban sem érdemes kihagyni. Ha korán érkezünk, még nincsenek sokan és nyugodtan lehet válogatni az portékák között – a felébredésben segíthet, ha előtte bedobunk egy feketét valamelyik piac melletti kávézóban a helyiekkel.
A legnagyobb és legismertebb a zágrábi Dolac piac, ahova nagy szatyorral érdemes érkezni: nem szabad kihagyni a közismert szlavóniai kulent, azaz vastag kolbászt, a zagorjei pulykát és a pag-szigeti sajtot, de a tengeri specialitásokat sem. Ahogy a friss idényzöldséget, gyümölcsöket és a legendás, helyi kofák által készített házi túrót és tejfölt sem.
A tengerparti Rijeka (Fiume) egymás mellett található halpiaca és szecessziós stílusban épült termelői piaca egyedülálló élményt nyújtanak: már elhelyezkedésük is különleges, közvetlenül a kikötő mellett találhatók, ahonnan régen a reggeli fogással érkező halászok könnyen kipakolhatták a portékájukat. A friss zöldség, gyümölcs, olívaolaj, sajtok, lekvárok, termelői borok és pálinkák mellett természetesen halakat és a legkülönfélébb tengeri gyümölcsöket is megcsodálhatjuk és be is szerezhetjük itt.
Ha pedig a tengerpart közelében lakunk, bátran látogassunk le reggel minél korábban a helyi piacra, amely szintén legtöbbször a kikötő közelében található, hogy szemezgethessünk a hajnali halászatból visszatérő hajók friss rakományából.
A kelet-horvátországi Szlavóniában, Eszéken a fő piacon, a Gaj téren a legfényűzőbb a kínálat: különböző keménysajtok, füstölthús, édesvízi és tengeri halak, házi pékáru, házi készítésű gyógynövényalapú termékek mellett a híres helyi őrölt pirospaprikát, savanyúságot és sok mást is kínálnak az árusok. Érdemes egy „zöld csütörtökre” időzíteni a látogatást, mert ekkor külön kóstolókat tartanak és specialitásokat kínálnak az árusok a vevőknek.
Szlavónia: rejtett kincs a szomszédban
A Szegedtől mindössze másfél-két órára fekvő Szlavónia régió gyakran elkerüli a turisták figyelmét, pedig természeti, gasztronómiai kincsei és kulturális öröksége egyaránt felejthetetlen élményeket kínálnak a látogatóknak.
A helyi konyha jellegzetes ételei húsosak: a čobanac, vagy pásztorgulyás a szlavóniai legelők ételének számít, és ahogy a neve is sugallja, pásztorok készítették gazdag és tápláló ételként. A másik, szinte mindenhol kapható fogás a fiš-paprikaš, a magyar halászlé helyi megfelelője, amelyet a magyarhoz hasonlóan szintén gazdag ízvilág jellemez.
Borok, pálinkák
A helyi ételekhez kiválóan illenek a régió híres fehérborai: itt a prímet minden bizonnyal a graševina viszi, amely bár nem helyi fajta, annyira elterjed és népszerű, hogy sokan már Szlavóniával azonosítják. Ezen kívül is számos világszerte kedvelt szőlőfajta nő itt: ilyenek a szürkebarát, a rajnai rizling, a chardonnay, a tramini vagy éppen a sauvignon.
Ha pedig valami erősebb italt próbálnánk ki, bátran válasszuk a horvát pálinkák – rakija – valamelyik változatát: a magyarhoz hasonlóan szinte minden horvát háztartásban megtalálható töményet leggyakrabban szilva, szőlő, körte vagy birsalma desztillálásával készítik. Az egyszerre édes és keserű ízvilág kedvelői bátran választhatják a különleges aromájú zölddió-pálinkát, az orahovac-ot: magában, jéggel, koktélban vagy akár kávéízesítőként is megállja a helyét.
Barangolás az ősi falak között, lányok szablyákkal
Szlavóniát kulturális öröksége miatt is látni kell, a történelmi városok, a Dráva partján fekvő Eszék (Osijek) és Duna-parti Vukovar mind lenyűgöző építészeti kincseket kínálnak. Eszék 18. századi fellegvára, a Tvrđa, a Péter-Pál székesegyház, a városi kertek, parkok és szebbnél szebb szecessziós épületek mind kalandozásra csábítanak. A várost kedvező fekvése miatt akár hajóval vagy kerékpárral is felfedezhetjük.
Našicében és Verőcén (Virovitica) Szlavónia történelmében hosszú évszázadokon át fontos szerepet játszó Pejačević család kastélyait látogathatjuk meg. A Száva folyó partján fekvő Slavonski Brod (Bród) városában egyedülálló látványosság vár: a brodi Festung-erőd és hatalmas falaitól nem messze húzódó Splavarska utca, ahol az emberek mólókra épített házakban, a vízen élnek.
Eszék és Bród között pont útba esik Gorjani (Gara) falu, Đakovo (Diakovár) mellett, amely megőrizte az egykoron az egész régióra jellemző hagyományt, a királylányok tavaszi menetét. Pünkösdkor a fiatal lányok (ljeljék) királynak és királylánynak öltözve körbejárják a falut, szablyákkal a kezükben. A fegyver a jelmez fontos része, mert része a menyecskék által előadott rituális táncnak, amelyet leggyakrabban dudával, tamburással vagy bećarac (betyárdalok) éneklésével kísérnek. A legenda szerint a gorjani asszonyok a török hódoltság idején szablyás férfiaknak öltöztek, mire a riadt török katonák azt hitték, hogy szellemeket látnak.
Horvátország tavasszal is vár!
Nem kell tehát messzire utazni, ha szeretnénk átélni a mediterrán életérzést, különleges helyi ételeket és italokat kóstolni, miközben egyedülálló élményeket szerezhetünk az egész család számára.
A cikk megjelenését a Horvát Idegenforgalmi Közösség támogatta
