Nem mindegy, mit és mennyit iszunk – a kardiológus tanácsai a kánikulára

Nem mindegy, mit és mennyit iszunk – a kardiológus tanácsai a kánikulára
Fotó: GettyImages

Míg télen az influenza szedi áldozatait, a nyári hőségben bizonyos kor- és betegcsoportokban a vezető halálokok között van a kiszáradás. Pedig könnyen megelőzhető lenne, ha mindenki jobban odafigyelne a megfelelő mennyiségű, nagy átlagban napi 2,5 liter folyadék – lehetőleg víz – bevitelére. Nehezíti a kellő hidratálást, hogy az életkor előrehaladtával szervezetünk egyre kevésbé érzi a szomjúságot, illetve egyes gyógyszerek mellett a több mint egy millió magyart érintő magas vérnyomás, szívbetegség is tompítja a folyadékhiányra figyelmeztető természetes mechanizmust. A nyári időszakban különösen fontos, hogy a saját folyadékpótlásunkon túl odafigyeljünk a környezetünkben élők rendszeres folyadékfogyasztására is – mondja dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.

Az emberi test legnagyobb részét, nagyjából felét-háromnegyedét víz teszi ki. Az újszülöttek testtömegének mintegy 75-80 százaléka víz, míg az idősebbeknél és nők esetében ez az arány kisebb. A víz a tápanyagok és a tápanyagokat szállító felületek oldószere, de a nyomelemek és az ionháztartás egyensúlyának fenntartásában is szerepe van. Ahhoz, hogy a testünk hőségben is megtartsa normális, 37 Celsius-fok körüli hőmérsékletét, párologtatnia kell: ilyenkor folyadék és sók is távoznak, amit folyadékbevitellel kell pótolni. A folyadék- és ionegyensúly fenntartásának komplex feladatát legegészségesebben az optimális ásványianyag-összetételű ásványvíz tudja ellátni.

Víz nélkül nincs élet, szervezetünk ugyanakkor – ellentétben az élelmiszerekben található tápanyagokkal – a folyadékot csak pár óráig tudja elraktározni. Ezért is kiemelten fontos a rendszeres folyadékpótlás, főleg a nyári időszakban. Ilyenkor napi folyadékszükségletünk a fokozott párologtatás miatt akár átlagos fizikai aktivitás mellett is a megszokott szint duplájára nőhet – emeli ki a főorvos. Súlyosbítja a problémát, hogy évek óta egyre melegebbek a nyarak, ezért a négyévszakos, Közép-Európára jellemző mérsékelt éghajlathoz szokott szervezetünk ilyenkor több hónapra az optimálisnál jóval melegebb környezetbe kerül.

Ha nincs megfelelő vízmennyiség a szervezetünkben, a vesék működése, a központi idegrendszer és a keringés egyensúlya is gyorsan felborulhat. A kiszáradási tünetek a külső hőmérséklet mértékétől függően elég gyorsan megjelennek: romlik a mentális állapotunk, zavartság, feledékenység, fejfájás lép fel. További jellemző kiszáradási tünet a lepedékes nyelv és a sűrű, sötétsárga színű vizelet.

Veszélyeztetett csoportok

Az egészséges ember szomjúságközpontja jól működik, a fiatalok és középkorúak nagy részénél a szomjúság érzése nem elnyomható. E szabályzó rendszerek azonban az életkor előrehaladtával gyengülnek, 50-60 évesen már sok minden átalakul a szervezetben – mondja a főorvos. Ráadásul hiba lenne azt gondolni, hogy a létfontosságú visszajelzés alulműködése kizárólag a korral függhet össze. A Magyarországon népbetegségnek számító szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők sem érzékelik megfelelően a jelzéseket: folyadékszabályozási rendszerük gyengülése miatt nem veszik észre, ha szomjasak.

Fokozottan figyelni kell a nyári melegben arra a több mint egymillió szívbetegre is, akik sok gyógyszert szednek, mivel ezek hatóanyagai gyakran megváltoztatják a szervezet ionegyensúlyát. Igaz ez a sokszázezer cukorbetegre és vízhajtót szedőre is. Utóbbi csoportnál különösen fontos a megfelelő mennyiségű, ugyanakkor maximált folyadékbevitel, mivel ők egészségi okokból nem ihatnak egy bizonyos mennyiségnél többet sem – mondja a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.

A folyadékpótlás olyan átmeneti egészségzavarok esetén is kiemelt feladat, mint például a hasmenés vagy a lázas állapot. Láz esetén 1 Celsius-fok testhőmérséklet-emelkedés hatására testünk akár 10 százalékkal is többet párologtathat, a lázas betegeknek ezért kell sok folyadékot inniuk.

Ajánlott mennyiség: 2,5 liter felnőtteknek

Ha egy egészséges ember napi 2-2,5 liter folyadékot fogyaszt átlagos fizikai igénybevétel és külső hőmérséklet mellett, akkor nagy baj nem lehet, ennyivel a szervezet már tud szabályozni – mondja dr. Toldy-Schedel Emil. Ebbe a mennyiségbe mind a megivott víz, mind az elfogyasztott ételben – például alma, leves, tökfőzelék – lévő folyadék beleszámít.

dr. Toldy-Schedel Emil / Fotó: Szentkirályi
dr. Toldy-Schedel Emil / Fotó: Szentkirályi

Ha viszont csak napi fél litert innánk, pár nap után már maradandó károsodás következne be szervezetünkben. Ritkán előfordul a túlhidratáltság is, amikor valaki 8-10 liter vizet vagy üdítőt is megiszik, ami szintén kerülendő, mert ugyanúgy felborítja a szervezet homeosztázisát, optimális egyensúlyi állapotát.

Érdemes a naponta szükséges folyadékmennyiséget figyelemmel kísérni, „kiadagolni” magunknak, azaz legalább 5-6 részletben, egyenletesen elosztva meginni a nap folyamán. Ha ugyanis egyszerre iszunk sokat, a folyadék egy része gyorsan kiválasztódik izzadással vagy a vesén keresztül.

Ha szeretnéd tudni, hogy életkorod, nemed, testsúlyod és magasságod alapján mennyi az ideális napi folyadékmennyiség, amit javasolt meginnod, itt kiszámolhatod: https://www.szentkiralyi.hu/hidratacio/

Nem mindegy, mit iszunk

A kiegyensúlyozott hidratáltsági állapot fenntartásához az ideális folyadék az ásványi anyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazó ásványvíz, de megfelelő választás lehet a jó minőségű csapvíz is – szögezi le dr. Toldy-Schedel Emil.

A kardiológus nem javasolja a cukrozott, alkoholos vagy koffeintartalmú italok nagy mennyiségben történő fogyasztását, mert fizikai és kémiai hatásuk megváltoztatja a vízháztartásunkat, az ilyen formában elfogyasztott víz így kevésbé hasznosul szervezetünkben. Az alkoholnak és a koffeinnek ráadásul vízhajtó hatása van, azaz fogyasztásukkal nő a folyadék ürülése a szervezetből.

Forrás: Szentkirályi
Forrás: Szentkirályi

Fogyni is lehet vele

Van még egy fontos érv a folyadékfogyasztás mellett. Magyarországon sokan küzdenek viszonylag magas testsúllyal, Európában a máltaiak után a magyarok a legtestesebbek a 30 feletti BMI index-szel bírók arányát tekintve.

Mivel a jóllakottságérzés egyik szabályozó pontja a gyomor falfeszülése, ha étkezés előtt megiszunk egy nagy pohár vizet, akkor a szervezet úgy érzékeli, hogy a gyomor félig tele van, ezért kevesebbet kívánunk majd enni – mondja dr. Toldy-Schedel Emil. Ezzel a módszerrel – megfelelő fogyókúra mellett – viszonylag sokat tudunk tenni a testsúlycsökkentésért. Kardiológiai betegek esetében havi 1-1,5 kg fogyást jelenthet csak a jól időzített vízivás technikája – teszi hozzá.

Vízszűrőt csak karbantartva

Bár nagyon divatos a konyhai csapra vagy mosogató mellé szerelhető szűrőrendszereket vásárolni, okosan kell velük bánni – hívja fel a figyelmet dr. Toldy-Schedel Emil. Ezek a rendszerek aktív szénnel dolgozva leginkább a különböző ízanyagokat szűrik ki a vízből, a kórokozók eltávolításához megfelelő méretű szűrőkre van szükség.

Gondot okoz azonban, ha az eszközt ugyan megvesszük, de a patroncserére, szűrőcserére már sajnáljuk a pénzt. Ha nem tartjuk rendszeresen karban a rendszert, az különböző fertőzések táptalaja is lehet. Előfordulhat az is, hogy egy alapvetően jó minőségű csapvízből a vízszűrő nem megfelelő használata miatt egy rosszabb, adott esetben biológiailag szennyezett vizet állítunk elő. Vízszűrők esetén így különösen figyelni kell a megfelelő karbantartásra, a rendeltetésszerű használatra.

Mindent visz a tiszta víz

Egész évben, de egy meleg nyári napon különösen fontos, hogy figyeljünk oda a szervezetünk jelzéseire, és időben igyunk folyadékot, lehetőleg megfelelő ásványianyag-tartalmú vizet – hangsúlyozza dr. Toldy-Schedel Emil. Ha olyan vizet szeretnénk, amiről biztosan tudjuk, hogy nincs benne semmi más – például a csapvízben olykor előforduló nitrát, nitrit, arzén, mikroorganizmusok, ólom, réz, növényvédőszer, gyógyszermaradvány, hormon –, akkor a legjobb választás az ásványvíz. Az ásványvizek többsége akkor keletkezett és raktározódott el a védett vízzáró rétegekben, amikor még egyáltalán nem létezett ipari eredetű szennyezés. Az ásványvíz azoknak is kézenfekvő választás, akik parti szűrésű vagy fúrt kutakból szerzik a vizet, ezekben ugyanis szintén lehetnek olyan anyagok, gyógyszermaradványok, polimerszármazékok, amelyeknek nincs megadott egészségügyi határértéke, így a megszokott eljárásokkal nem mérhetők, vagy a hatásuk nem ismert.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert az ivóvíz legnagyobb része megfelelő tisztasággal bír a jelenleg vizsgált anyagokat tekintve. Itthon tehát tiszta csapvízzel rendelkezünk, ami még Európában sem mindenhol magától értetődő. Emellett az elérhető palackozott vizek döntő része ásványvíz – teszi hozzá.

A cikk megjelenését a Szentkirályi támogatta

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!