A nyár veszélyei, melyek észrevétlenül tesznek kárt bennünk

Támad a nap – minden nap

Nem túlzás azt állítani, hogy már a körúti villamosra várva is ropogósra lehet sülni, lassan minden nap úgy lehet otthonról elindulni, mintha az ember strandra készülne. Még felhős időben is erős a leégés vagy a hőguta kockázata, a teljes fényében tündökölve pedig könnyen napszúrást okozhat. Könnyen kimondható, hogy naptej nélkül kilépni felelőtlenség, és hogy a nappali szettet egészítsük ki napszemüveggel és valamilyen fejfedővel is.

Nagyjából 11 és 15 óra között egyáltalán nem ajánlott a tűző napon várakozni, pláne nem javasolt napozni. A vörös színűre leégéssel jobb, ha vigyázunk, hiszen a másodfokú égés során nem csak a felső bőrréteg, de az alatta levő is károsodik, hólyagok, ödémák megjelenése is előfordulhat. Azontúl, hogy pokolian fáj, egy leégés is drámaian megnöveli a bőrrák kialakulásának a kockázatát, mert erősen sejtroncsoló hatású.

Az UV-A és UV-B sugárzás másképp fejti ki ezt a roncsoló hatását. Az UV-B sugárzás főként égést és nem-melanómás bőrrákot okoz, míg az UV-A mélyebbre hatol és hozzájárul a melanóma kialakulásához. Ahogy a dohányzásnál, az UV sugárzás esetében is a megbetegedések évekkel később és akár drasztikus következményekkel jelentkezhetnek. A betegségek kialakulásának kockázatát ugyanakkor mindenképpen megemelik, ezért fontos élni az ártalomcsökkentés lehetőségével.

A megoldás viszonylag egyszerű: naptej. Az orvosok minimum 30-as faktorszámú naptejet javasolnak, mely az UV-sugarak körülbelül 97 százalékát szűri ki. Bőrtípustól is függ, hogy meddig óv meg a leégéstől; ez a legfehérebb emberek esetében t körülbelül egy órán át.

Az UV-sugarzás – a sejtroncsoló hatás miatt – a szemre is rettentően káros, ezért bevizsgált UV-A és UV-B szűrős napszemüveg vagy ennek megfelelő szemüveg lencsevédőréteg legalább júniustól októberig erősen ajánlott.

A napszúrás pedig egyfajta, hőstroke-ot jelent. A tünetek széles skálán mozognak: szédülés, dezorientáció, hányinger, hányás, extrém szomjúság. Ha test hőháztartása felborul, ami hőgutát is jelenthet: bizonytalan járás, száraz és kivörösödött bőr, akár be is lázasodhatunk.

Fontos, hogy mindig fogyasszunk elegendő folyadékot, illetve csökkentsük az ártalmakat: hordjunk kalapot, sapkát vagy kendőt, ami a fejet védi közvetlen napsugárzástól. A legbiztosabb – ha nem is mindig tartható be – ha minimum félárnyékban marad az ember. Mivel az alkohol vizet von el a szervezettől, egyáltalán nem pótolja a folyadékot, sőt, a cukros üdítők sem ideálisak folyadékpótlásra, a koffein pedig vízhajtó hatású, így ezeket kerüljük.

A légkondi mentőöv, de ne legyen iglu a lakásból

Az optimális az, ha 5-8 Celsius-fokkal van bent hűvösebb, mint az utcán, ami 39 foknál azért még mindig elviselhetetlen. A hőérzetünk szempontjából 24-26 Celsius-fok között érezhetjük ideálisnak a hőmérsékletet, azonban amikor belépünk leizzadva és kimelegedve egy lehűtött helyiségbe, az könnyen megfázáshoz vezethet. Érdemes kissé melegebb – leárnyékolt zónát létrehozni, mint egyfajta kiegyenlítő kamrát, hogy a hűvösebb környezethez a szervezet hozzászokhasson. A közvetlenül ránk irányított légkondicionáló ízületi gyulladást is okozhat a meghűlésen felül, úgyhogy a légáramlat útjába ülni szintén nem jó ötlet.

Ennél is aggasztóbb problémákat okoznak azok a klímák, melyeket nem tartanak karban és nem tisztítanak, így a baktériumok megtelepedhetnek. A legionellózis betegséget az azonos nevű baktérium okozza, melyet a fertőzött (meleg és pangó) vízpára terjeszt. Nem csak a légkondicionáló, de a jakuzzi, zuhanyzó is otthont adhat a fertőzésnek, amely enyhébb influenza szerű tüneteket okoz, de akár súlyosabb tüdőgyulladást is okozhat. A klímaberendezéseket megelőzés céljából legalább évente egyszer, de inkább kétszer kell tisztítani.

Ha folyamatosan megy a légkondi, ablakot nem nyitunk – mert az pazarlás. Ezért, ha nincs központi szellőzés, az elhasznált levegőt keringetjük, így oxigénből is egyre kevesebb lesz a helyiségben, ami fejfájást és álmosságot okoz, nehezebb koncentrálni és magasabb lesz a stressz szint is. A legjobb, ha hajnali órától hosszasan átszellőztetjük az egész ingatlant, a légkondicionálót pedig csak 11 óra után kapcsoljuk be.

Saját egészségünkön felül a tágabb értelemben vett környezeti hatásokért is felelősséget kell vállalni. A nagyvárosi légkondicionáló-használat akár 2 Celsius-fokkal is megemelheti a helyi átlaghőmérsékletet. Ezenfelül a magasabb áramfogyasztás, növeli a karbonlábnyomunkat, a légkondi hűtőközege pedig erős üvegházhatású gáz, szivárgás esetén erősen növeli a globális felmelegedést.

Szépre száll a füst? Tévedés!

Bár a szabadtűzön készült ételek tényleg nagyon finomak és hangulatos a nyári grillezés, de a faszén füstje számos káros anyagot tartalmaz. A dohányzáshoz hasonlóan – mely nem elsősorban a nikotin miatt káros – az égés következményeként kialakuló füst irritálja a szemet, belélegezve légúti problémákat, erős köhögést, fejfájást, hosszabb távon komolyabb betegségeket is okozhat.

A bográcsozás vagy grillezés füstjét letüdőzni rendkívül káros, pedig csak évente néhányszor történik meg. Nem csak a káros illékony anyagok, de az apróbb szálló pernye és egyéb szilárd anyagok miatt is, melyek az ételbe is belekerülnek, ami pedig rákkeltő hatású lehet. A faszenes grillezésnek számos alternatívája létezik, mint a gázégős vagy elektromos grillek, és ezeken hasonló karakterű ételeket készíthetünk el.

A grillfüstről egy sokkal gyakoribb káros szokás is eszünkbe juthat, ez pedig a dohányzás.

A dohányzás – ideértve minden formáját– ismert egészségügyi kockázatokkal jár. Sokan azt gondolják, hogy a nikotin miatt káros, de a kutatások szerint elsősorban az égés során felszabaduló füst és az abban lévő vegyi anyagok okozzák a dohányzáshoz köthető daganatos megbetegedéseket. Ráadásul a passzív dohányzás révén a környezetünkben tartózkodókat is veszélyeknek teszi ki a kifújt, illetve a közvetlen füst. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) adatai szerint mintegy 7000 vegyi anyag található a dohányfüstben, ebből 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros. Természetesen a nikotin sem veszélytelen, hiszen erős függőséget okoz, és egyéb káros hatásai is ismertek.

Ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk. Aki nem szokott rá, ne is kezdje el, aki már dohányzik azzal tehet a legtöbbet saját és környezete érdekében, ha mihamarabb leszokik. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata. A leszokáshoz több formában lehet segítséget kérni, és aki elhatározta, hogy leszokik, azt ebben nagyon fontos támogatni.

Azok, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. Ma már vannak olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek használata lényegesen kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A hevítéses technológia esetében a dohány nem ég, csak magas hőfokra hevül , így sem füst, sem hamu nem keletkezik. Az e-cigaretta nikotinos folyadékot hevít fel, melyből pára keletkezik. A dohánymentes nikotinpárna esetében a nikotin a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel.

Ezek a füstmentes technológiák ugyan kevesebb károsanyag kibocsátással járnak, mint a dohányzás füsttel járó formái, azonban a károsanyag kitettség csökkenése és az egészségügyi hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek. Továbbá ezek az alternatívák is tartalmaznak nikotint – mely egy addiktív anyag és egyéb káros hatásai is ismertek, többek között megemeli a vérnyomást, a pulzust és károsítja a reprodukciós képességet – , és ez továbbra is kockázatot jelenthet. Ezért a legjobb megoldás, ha a dohányzás mindenfajta formáját abbahagyjuk.

Nyáron a sportból is lehet baj

Különösen veszélyes lehet leégés szempontjából a vízpart a visszaverődés miatt is megemelkedett UV-sugárzás miatt. Ennél is drasztikusabb következményei lehetnek annak, ha valaki felhevült testtel ugrik bele a jóval hidegebb vízbe. A hőmérsékletkülönbség hirtelen szívmegállást és izomgörcsöket is okozhat, így akár halálos is lehet. Önmagában kockázatos ittasan a mély vízbe ugrani, mert a reflexek ilyenkor jóval lassabbak, egy dezorientált ember sokszor nem ura a testének vagy a körülményeknek.

A kültéri sportolást késő estére vagy hajnalra érdemes ütemezni, különösen a nagyobb megterheléssel járókat, mint a tenisz, futás, foci és társai. A nagy melegben sokkal hamarabb kifárad a szervezet, erősebb a verejtékezés is, könnyebben kiszáradhatunk és túlterhelhetjük magunkat. Hamar hőgutát, napszúrást kaphatunk, a keringési rendszer pedig összeomolhat a túlzott igénybevételtől.

Minden kockázatból jut a nyári fesztiválozóknak is: napszúrás, hőguta, alkoholos befolyásolás, dohányzás, kimerültség. Az éjszakai partizás miatt erős alváshiány is hozzáadódik a képlethez, ezenkívül a rossz higiéniai körülmények, egészségtelen ételek, kiszáradás is kockázattal járnak. Fontos, hogy igyunk vizet, kerüljük a közvetlen napfényt, használjunk kézfertőtlenítőt evés előtt, és kerüljük a dohányzás minden formáját, azaz el se kezdjük, vagy mihamarabb szokjunk le.