Te is okosabbnak gondolod magad a netes csalóknál? Vagyunk így páran
Miközben életünk egyre nagyobb része online zajlik, még mindig sokan alábecsülik a kibertérben rájuk leselkedő veszélyeket. A kiberbűnözés azonban nem csupán a nagy cégek és az IT-szektor problémája, hanem a mindennapjainkat érintő, valós fenyegetés, aminek bárki bedőlhet. Magyarországon is egyre több az áldozat – de hogyan ismerhetjük fel a támadásokat, és mit tehetünk azért, hogy ne mi váljunk a következő célponttá?
2025-ben nem az a kérdés, hogy kell-e foglalkoznunk a kiberbűnözéssel, hanem az, hogyan tartjuk vele a lépést – emelte ki a Mastercard átfogó kutatása a témában. Hogy megértsük, mekkora üzlet az online csalások világa, talán annyi is elég, hogy a kiberbűnözés okozta károk 2024 végére elérhették a 9500 milliárd dollárt, ami GDP-ben mérve a világ harmadik legnagyobb gazdaságának felelne meg. Az MI-alapú automatizáció révén nagyságrendekkel több és kifinomultabb támadás terheli túl a védelmi rendszereket, és téveszti meg a felhasználókat. A csalók így még alacsonyabb sikerráta mellett is rendkívül jól járnak.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kiberbűnözők messze nem csak az informatikai rendszerekre vadásznak. A fő célpont maga az ember lett, és az egyéni felhasználókból könnyű préda lehet az adathalász emailek, sms-ek, a hamis weboldalak vagy a telefonos csalások univerzumában.
A túlzott magabiztosság lehet a vesztünk
Úgy tűnik, hazánkban a lakosság jó része ismeri a kiberbűnözők módszereit, a gyakorlatban azonban sokan mégsem tudnak kellő óvatossággal eljárni, hogy elkerüljék az átverést. Az biztató, hogy a Mastercard riportjában a megkérdezettek hetven százaléka volt tisztában azzal, hogy a bank sem telefonon, sem emailen nem kér kártya- vagy online belépési adatokat, mégis több olyan esetről érkezett rendőrségi bejelentés, ahol tízmillió forint feletti összeget csaltak ki az érintettektől. Ráadásul a kutatásban résztvevők gyakorlati feladatokat is kaptak, ahol 46 százalékuk nem tudta eldönteni egy-egy példánál, hogy az valódi-e vagy sem.
A magyar lakosság kifejezetten képzettnek gondolja magát a digitális térben, viszont a tények azt mutatják, hogy a túlzott magabiztosság hamis biztonságérzetet ad. Éles helyzetben bárki elvérezhet.
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eleme, hogy rávilágít a lakosság vélt és valós ismeretei közötti szakadékra. Egy egytől négyig terjedő skálán a kitöltők átlagosan 3,02-re értékelték saját felkészültségüket, miközben az elméleti kérdések eredményeinek átlaga csupán 1,86 volt.
„A kibertámadások túlnyomó többsége nem technológiai hiba, hanem emberi figyelmetlenség eredménye – ezért nemcsak fejlesztenünk, hanem folyamatosan tanulnunk is kell. A Mastercard azért publikál rendszeresen kutatásokat a témában, hogy ne csak számszerűen azonosítsuk a kockázatokat és trendeket, hanem jobban megértsük azt is, hogyan reagál rájuk a lakosság és az üzleti szereplők. Az eredményekre alapozva közérthető edukációs programokat és gyakorlati megoldásokat kínálunk – mert a digitális biztonság nem kiváltság, hanem közös felelősség” – tette hozzá Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági termékekért felelős üzletfejlesztési igazgatója.
Nem az életkor számít
Jó ideig tartotta magát az a vélemény, miszerint a felhasználók közül az időseket fenyegeti a legnagyobb veszély a digitális világban, ám ez korántsem ennyire egyértelmű. „Sokan azt gondolják, hogy vannak kitettebb és kevésbé kitett korcsoportok a kibertámadásokkal szemben. Ezzel szemben az a tapasztalatom, hogy ez nem az életkorhoz, hanem az aktív internethasználathoz kapcsolódik. Mindannyiunknak oda kell figyelnünk a biztonságos online viselkedésre” – fogalmazott egy szakértő.
A fiatalabbak napi szinten rendelnek csomagokat, vásárolnak online piactereken, bankolnak, és intéznek ügyeket az interneten, ami azzal jár, hogy adott esetben többször kerülnek a kiberbűnözők célkeresztjébe. Nem mindig olyan egyszerű eldönteni egy weboldalról vagy üzenetről, hogy valóban az a szolgáltató küldte-e, aki a címsorban szerepel. Ráadásul a felmérésben résztvevő 18 és 29 év közöttiek 3,27-re értékelték a saját tudásukat, miközben a teszteredményük csak 1,51 pont lett. A jó hír viszont, hogy minél inkább képezzük magunkat a témában, annál inkább védve vagyunk. Mindezt alátámasztja, hogy aki a Mastercard tesztjeiben eredményesebben teljesített, az a való életben is kisebb eséllyel vált áldozattá.
A védekezés kulcsa: tudás és gyakorlat
Az, hogy a magyarok 48 százaléka már tapasztalt valamilyen digitálisan elkövetett bűncselekményt a környezetében, jól jelzi, mennyire komolyan kell venni a témát. A csalók rendszeresen bombázzák a felhasználókat arra számítva, hogy ők a legsebezhetőbbek a támadásokkal szemben, a tudatosság pedig nem elég, hogy ezeket kivédjük. Be kell gyakorolni a megszerzett tudást, gyakorlatorientált edukációra van szükség.
„Azt tapasztaljuk, hogy a csalások okozta átlagveszteség 100 euró körül van. Ez szintén az a lélektani határ, ami alatt az elszenvedők általában nem tesznek rendőrségi feljelentést. A csalások jelentős része feltáratlan marad pont a kisebb összegű bűncselekmények és az ezeket ötvöző szégyen miatt” – tette hozzá egy szakember. Fontos leszögezni, hogy csalás áldozata bárki lehet: osszuk meg a tapasztalatainkat másokkal, még akkor is, ha elsőre kellemetlennek érezzük a történteket. A személyes élmények kulcsfontosságúak lehetnek kiberbiztonsági ismereteink elmélyítésében, hiszen a Mastercard tanulmánya alapján az emberek a saját bankjuk után (a megkérdezettek 53 százaléka) a barátaiktól és a családtagjaiktól kérnek szívesen tanácsot digitális kérdésekben, így nem mindegy, milyen tudást adunk át a környezetünknek.
„A megtévesztésen alapuló csalások, trükkök és technológiák ma már messze nem futurisztikus kiegészítők – ezek lettek a csalók legfontosabb fegyverei a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a robbanásszerűen növekvő adathalász-támadások korában. A legnagyobb kihívás, hogy időben felismerjük, amikor mindez velünk vagy a közvetlen környezetünkben történik” – hangsúlyozta Wittinghoff Dániel.
Ehhez elengedhetetlen a felkészültség, amelyhez ma már számos forrásból szerezhetünk tudást: például a pénzintézetek és szolgáltatók honlapjairól, a KiberPajzs vagy a Mastercard oldaláról.
Milyen az ideális jelszó?
Bármennyire is tisztában vagyunk a digitális térben ránk leselkedő veszélyekkel, felhasználóként nem teszünk meg mindent a saját biztonságunk érdekében. A kényelmet és a könnyen kezelhetőséget részesítjük előnyben, annak ellenére, hogy ez számos esetben a biztonság rovására megy.
A válaszadók 30 százaléka az internetbankot a böngészőben elmentett könyvjelzőn keresztül éri el, 20 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a kétfaktoros beléptetés bonyolult és időigényes. Még mindig kevesen használnak megfelelő erősségű és fiókonként eltérő jelszavakat vagy biometrikus azonosítást, ahogy a jelszókezelő használata (10 százalék) sem elterjedt az átlagfelhasználók körében.Ez a hozzáállás azonban kifejezetten sebezhetővé tesz minket, mivel a támadók a többször használt vagy gyenge jelszavakat kihasználva több fiókhoz férnek hozzá a hitelesítési adatok feltöltését célzó támadások során. Sajnos a felhasználóbarát lehetőségek gyakran felülírják a biztonságos megoldásokat, olykor jelentős kockázatot vállalva ezzel.
Abban biztosak lehetünk, hogy a kiberbűnözés velünk marad, sőt a csalók egyre ügyesebben találnak majd kiskapukat, ahol még az edzettebb felhasználókat is megtévesztik. Mindenkiből persze nem lehet IT-szakértő, de a kutatásból világosan látszik, mennyire fontos a szakértelem szociális hálózatokba való integrálása. Ha valakinek van legalább egy hozzáértő ismerőse vagy családtagja, máris nagyobb eséllyel kap releváns és közérthető tanácsokat a biztonságos online viselkedéshez.
Akár voltunk áldozatok, akár csak gyanús üzeneteket kaptunk, osszuk meg egymással a tapasztalatainkat, hogy minél hatékonyabban kerüljük ki a jövőben az online csalásokat!
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
