
Mi történik, amikor két autórajongó – eltérő háttérrel, de hasonló szenvedéllyel – találkozik a szakmában? Keresztes-Nagy Gergely a vendéglátásból sodródott az autóértékesítés világába, míg Dohnál Norbert családi vállalkozásban, majd a saját útját járva nőtt bele az iparágba. Ma közösen vezetik a FlottaMan Autóparkkezelő Zrt.-t, amely pár tucat autós indulásból mára ötszáz jármű kezeléséig jutott, és az egyik legnagyobb arányban üzemeltet elektromos flottát a hazai piacon. Kockázatok, vállalkozói szellem, a pandémia és az autópiaci válság hatásai szakmai szemmel. Miért nem a legalacsonyabb havi díjtól lesz jó a flottakezelési ajánlat?
Hogy kerültetek erre a pályára?
Keresztes-Nagy Gergely: A gimnáziumi évek után sok mindent kipróbáltam, majd hosszabb időre a vendéglátásnál kötöttem ki. Az irányváltást a véletlen hozta: a kilencvenes évek végén az internet még gyerekcipőben járt, álláshirdetések szinte csak az Expressz újságban voltak. Éjszakai műszakban dolgoztam egy szállodában, s az újságot böngészve láttam meg, hogy egy német autómárka értékesítőt keres. Naná, hogy rögtön jelentkeztem.
Állandóan az autós újságokat bújtam. Szinte mindent tudtam az témáról – az interjún elém tettek egy tesztet, amit hibátlanul töltöttem ki. Ekkor derült ki, hogy a BMW márkához kerestek értékesítőt. Nem sokkal később fel is vettek és az akkor nyíló Wallis Duna szalonjában kezdtem. Néhány év után egy hirtelen ötlettől vezérelve használtautó telepet nyitottam egy volt kollégámmal, de az akkori gazdasági körülmények nem voltak kedvezők egy új vállalkozás indításához, ezért ismét állást kerestem, de már autós vonalon. Ekkor kerültem az egyik multibrand autókereskedés Volvo márkájához, majd a cégen belül a flottaosztály vezetését bízták rám.
Dohnál Norbert: Fiatal korom óta autókkal, azok kereskedésével és üzemeltetésével foglalkozom. Édesapám autószerelőként végzett és már bőven a szocializmusban saját műhelye volt. A rendszerváltáskor autókereskedői pályára váltott és ebbe, mint családi vállalkozásba nőttem bele – az iskola mellett már 14 évesen részt vállaltam a feladatokban. Természetesen én is autószerelő szerettem volna lenni, de édesapám előrelátó módon számviteli-közgazdász vonalra terelt. Későbbiekben márkakereskedésben dolgoztam, majd 21 évvel ezelőtt megismerkedtem a flottamenedzseri kihívásokkal. A FlottaMan Autóparkkezelő Zrt.-t – ami akkor még kft. volt – 2009-ben alapítottam.
Ekkor kerültél kapcsolatba Gergellyel?
DN: Ha jól emlékszem, 2013-ban kerültünk üzleti kapcsolatba. Gergely akkor a Duna Autó Zrt. flottaértékesítési igazgatója volt. Nyilvánvalóvá vált, hogy lesz közös jövőnk, mivel jól kiegészítjük egymást: azóta is valódi bizalmat adunk egymásnak. Ő nem a korlátokat, hanem a lehetőséget látta, nekem pedig szükségem volt egy abszolút kompetens társra, mert akkor, 2015-ben már nagyon dinamikusan fejlődött a cég és nem igazán bírtam egyedül. Mára biztosan elmondhatom: jobb tulajdonostársat nem találhattam volna!
Hogy jött a döntés, hogy egy erős hátterű céget végül otthagysz egy kis flottakezelő cég miatt?
KNG: Valóban, ekkor még csak száz körüli darabszámnál tartott a Flottaman Kft. De láttam benne lehetőséget és dolgozott bennem a vállalkozói szellem. Utóbbi erősebbnek bizonyult és ugrottam egy nagyot, társtulajdonosként beszálltam a cégbe.
Csatlakozásomkor a legnagyobb kihívást a finanszírozási keret jelentette. A bérlet egy furcsa dolog: a flottakezelő lízingkonstrukcióban megvásárolja a gépkocsit, ezzel kötelezettséget vesz a nyakába, a bevételek pedig lassan csöpögnek. A kötelezettség és árbevétel aránya nagyon hamar felborul: ilyenkor a bankok behúzzák a féket, nincs több forrás. Ennek ellensúlyozására behoztunk egy kereskedelmi vonalat. Alapítottunk egy német céget, kintről használt autókat hoztunk be, kifelé meg a fiatal használtakat küldtük. Ez növelte az árbevételt, de nem okozott kötelezettséget.
Most hol tart a cég?
DN: Elértük a még általam felállított célt, az 500 darabos flottanagyságot. A növekedés ütemét egészen elképesztőnek éltem és éltük meg. A kezdeti forrásszerzési nehézségek gyorsan szertefoszlottak, ezt követően a kihívást a csapatépítés és az egyedi, saját fejlesztésű informatikai rendszer kialakítása jelentette – ezeket is sikerrel vettük. Vállalkozásfejlődési szemszögből álomszerű első évtizedet tudhatunk magunkénak. Büszke vagyok arra, hogy nem csak átvitt, hanem valódi értelemben is van hitelünk a bankoknál!

KNG: Nehézségek is akadtak, a pandémia, majd az azt követő, autóipart erősen érintő, ellátási láncban kialakuló probléma visszaesést okozott az egész piacon.
Hogy csapódott ez le nálatok?
KNG: A bérleti díj kalkulálása egy összetett dolog. Leginkább a gépkocsi beszerzési ára és a kamatkörnyezet van rá hatással, hiszen ez teszi ki a díj legmarkánsabb részét. Az autók árai egy éven belül akár 20-30%-kal is emelkedtek, a bankközi kamatok pedig meredeken kilőttek. Nehezen fogadta el a piac, hogy egy kompakt autó 160 ezer forintos havi költsége 300 ezerre nőtt. Sokan inkább kivártak, használt autót vásároltak, vagy hosszabbították a meglévő szerződéseket, igaz, időközben a jelentősen megemelkedett használtautó árak miatt nem volt probléma a járművek értékesítésével.
És mik a jövőbeni terveitek?
KNG: Természetesen a növekedés. Kicsit átalakítottuk a stratégiánkat, átszerveztük az értékesítési területet és a marketing tevékenységünkre is nagyobb hangsúlyt helyeztünk. Már érezzük ennek eredményét: időarányosan tartjuk, amit kitűztünk magunk elé.
DN: Eredeti terveink szerint tovább növekednénk, megtartva eddigi filozófiánkat, az expanziót megfontoltan és minél körültekintőbben vállalva. Az elmúlt évekből eredő politikai és gazdaságpolitikai helyzetben a növekedés realitása természetesen újra és újra átgondolandó, felelősségünk, hogy olyan döntéseket hozzunk, melyek egyértelműen kisebb kockázatúak.
Milyen a jó gépjármű-flottakezelési és -bérleti ajánlat?
DN: Mindenekelőtt szakmai alapú. Meggyőződésünk szerint a bérleti ajánlat nem attól jó, ha minél kisebb havi díjat tartalmaz. A gépjármű-finanszírozás és -üzemeltetés nagyon összetett kérdés, amely biztosan az autó kiválasztásánál kezdődik. Aztán folytatódik egy reális maradványérték-meghatározással, versenyképes biztosítási feltételekkel, karbantartási tapasztalatokkal. Egy darab bérleti havi díjból ez biztosan nem derül ki és biztosan nem úgy működik, hogy gyorsan aláírjuk a legkisebb havi díjat kínáló szerződést. Bizalmi kérdés ez: véleményt legalább egy bérleti ciklus lezárását követően érdemes alkotni.
És milyen járművet ajánlanátok ideális céges autónak?
KNG: Erre nem lehet egyszerűen válaszolni. Cégünk egyik előnye, hogy nem csak ajánlatot adunk, hanem ügyfeleinkkel közösen keressük meg az igényeknek leginkább megfelelő gépkocsit; például nem feltétlen jó évi 50 ezer kilométeres futáshoz egy kis háromhengeres, amit 15 ezer kilométerenként kell karbantartani. Ide inkább egy dízelt mondanánk. Persze fordítva is igaz: városi szaladgálósnak nem ajánlunk gázolajost, ha megoldható a töltése, akkor erre a célra, például céges járműnek, elektromos autó a tippünk, pláne ha számít az olcsóbb üzemeltetés. Telepíthetnek töltőket ők is, de a legnagyobb kúthálózatok üzemanyagkártyái is használhatók elektromos töltésre. A legtöbb márka manapság saját kártyát biztosít, mellyel szinte minden töltőhálózat használható, a számlát pedig a cég kapja.
Mit gondoltok az elektrifikációról?
KNG: Már 8 éve használok elektromos autót. Eleinte kellett mellé belsőégésű motoros autót is tartani, mivel az első generációs 24 kWh Nissan LEAF teljesen feltöltött akkuval is épp 160 km-t ment el. Egy balatoni út csak oda volt megoldható, mert ha este érkeztünk meg, reggelre nem biztos, hogy a hálózatról feltöltődött az akku. Azóta sokat fejlődött a szegmens: a mai autókkal kényelmesen megtehető 4-500 km, az újgenerációs akkuk pedig 10-15 perc alatt feltölthetők 20 százalékról 80-ra.

DN: Nem gondolom, hogy elkerülhetetlen, de mindenképpen van jogosultsága. A kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, mert részben igen. De a kizárólagosságot teljességgel rossz iránynak tartom. Abszolút nem tartom reálisnak az EU-s szabályozást; szerintem jóval hosszabb átmenetet szükséges az elektromos autók általánosabbá tételére.
Közel nyolc éve gyűjtjük a tapasztalatot az elektromos autókkal, és talán mi rendelkezünk a legnagyobb elektromos-flotta aránnyal a hasonló méretű versenytársak között. Ezért bátran tudjuk ajánlani az elektromos autókat azon ügyfeleknek, ahol hisszük, hogy jó megoldás, igaz, másokat pedig le is beszélünk erről, ha nem látjuk a megtérülést, vagy a komfortos használat körülményeit. Számunkra az a legfontosabb, hogy mindig az ügyfél valós igényeire adjunk választ – akkor is, ha ez elektromos és akkor is, ha a belső égésű megoldás a bölcsebb választás.
A cikk megjelenését a Flottaman támogatta.