A digitális fizetés itthon továbbra is lendületben van: a technológia fejlődik, a mindennapi használat egyre magától értetődőbb, ám a tudás még mindig nem tart lépést a tempóval. A Mastercard friss jelentése szerint a jövő nagy kérdése már nem az, hogy digitálisak leszünk-e, hanem az, hogyan zárkózik fel mindenki ehhez a világhoz?
A Mastercard Digitális Fizetési Indexe (DFI) 2024-ben is folytatta az immár öt éve tartó emelkedő trendet: a mutató most egy ponttal magasabb, így 63-on áll a lehetséges 100-ból. A módszertan öt éve változatlan, hogy az eredmények valóban összehasonlíthatók legyenek. A fejlődés motorja egyrészt a piaci szereplők digitális fizetési infrastruktúrát érintő fejlesztései, másrészt a szabályozási környezet kedvező irányú alakulása volt.
A DFI három pillérre épül: az Infrastruktúrára, a Tudásra és a Használatra. Ezek közül a Tudás – amely eddig a leglassabban bővült – válhat a digitális fizetési ökoszisztéma jövőbeli kulcsává. A 2024-es jelentés ezért az edukáció súlyát, illetve az ebben vállalt közös intézményi és üzleti felelősséget emeli fókuszba.
Az elmúlt öt évben 12 ponttal nőtt a Mastercard Digitális Fizetési Indexe Magyarországon – a mutató így stabil, folyamatos javulást jelez. A minden évben azonos módszertannal számított index több forrásból dolgozik: jegybanki és más nyilvános adatokból, a Mastercard saját elemzéseiből, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel készített interjúkból. Ezek alapján rajzolódik ki az a mérőszám, amely a gazdaság digitális fejlettségét is tükrözi.
Az elmúlt fél évtized adatai – és a friss, 2024-es DFI-jelentés – egyértelműen megmutatják, hogy a három vizsgált pillér közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillértől. Ezzel szemben 2024-et erős infrastruktúra-beruházások jellemezték: a piaci szereplők intenzíven fejlesztettek, új technológiák jelentek meg, és a szabályozási környezet is kedvező irányba mozdult. Komoly szerepe volt a Mastercard Doppio névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztő programjának is, amely az elfogadói hálózat bővítését és modernizálását támogatja.
A Doppio program célja, hogy megduplázza a hazai kártyaterminálok számát, korszerűsítse a fizetési eszközök piacát, és előmozdítsa az adminisztráció digitalizációját. A program egyik fontos eredménye, hogy a kereskedők már akár saját okostelefonjukat is használhatják terminálként – egyszerűsítve a fizetési folyamatokat és bővítve a digitális fizetési lehetőségeket.
Infrastruktúra: új, egyre népszerűbb fizetési csatornák
Az Infrastruktúra pillér pontszáma 79-re nőtt, ami ugyan kisebb éves javulás, mégis stabil és folyamatos előrelépésnek számít. A fejlődés fő hajtóereje a fizetési csatornák bővülése volt. Kibocsátói oldalon 2024-re teljessé vált a mobiltárcák elérhetősége: minden hazai kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat, a Google Pay teljes integrációja pedig látványosan megdobta a tranzakciók számát.
A terminálhálózat kiterjesztése továbbra is kulcskérdés. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még ma sem fogad el kártyát – a legnagyobb lemaradás a szolgáltatói szektorban (például szakemberek, egyéni vállalkozók) látható, ahol a terminalizáció messze elmarad a kívánatostól.
A 2024-es év egyik fontos újdonsága, hogy a kiberbiztonsági szempontok hivatalosan is bekerültek az infrastruktúra-pillér értékelésébe. A készpénzmentes infrastruktúra alkomponens pontszáma így 86-ról 77-re módosult. Bár ez elsőre visszaesésnek tűnhet, valójában nem jelent romló teljesítményt – sokkal inkább arról van szó, hogy a mérőszám immár jóval magasabb elvárásokat és új, részletesebb kiberbiztonsági indikátorokat is tartalmaz. Ilyen például a valós idejű csalásfigyelés, az MI-alapú kockázati pontozás vagy a tranzakciók kockázatalapú értékelése.
A szabályozási környezet is lendületet adott az infrastruktúra fejlődésének. Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami gyorsan meghozta a hatását: tavaly már 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak, összértékük pedig közel 120 milliárd forint volt – ez a 2023-as adatokhoz képest 14-szeres növekedést jelent.
Használat: 220 millió azonnali fizetés
A Használat pillér pontszáma 55-re nőtt, ami egy ponttal magasabb a 2023-as értéknél. A javulást főként a már ismert, jól beágyazott digitális megoldások — például az érintésmentes kártyás fizetés és a banki átutalás — még intenzívebb használata hozta. Az érintésmentes fizetés aránya 2024-ben közel 99%-ra emelkedett, a digitális átutalások pedig elérték a 91%-ot.
A kártyás vásárlások darabszáma és volumene már meghaladja az ATM-es készpénzfelvételekét, ugyanakkor a készpénz továbbra is erősen jelen van a fizikai fizetési forgalomban: az ATM-felvételek még így is a tranzakciók több mint egyharmadát adják. A lakosság digitális átállása sem teljes: a magyarok harmada még részben készpénzben kapja jövedelmét, 9% pedig kizárólag készpénzben — ez jól mutatja, hol húzódik a digitális fizetés elterjedésének jelenlegi határa.
A modern digitális csatornák használata viszont tovább erősödött. A mobiltárcás fizetések aránya 6 százalékponttal nőtt, elsősorban a Google Pay teljes kibocsátói integrációjának köszönhetően: a tokenizált tárcás tranzakciók aránya 23 százalékról 29-re ugrott. Az online vásárlásoknál élénkült a mentett kártyaadatok használata is. Az igazán új megoldások — mint a viselhető eszközös fizetés vagy a BNPL (Buy Now Pay Later – Vásárolj most, fizess később) konstrukciók offline–online kombinált elfogadása — ugyanakkor még korai szakaszban járnak.
A leglátványosabb eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakció zajlott le Magyarországon, ami 12%-os éves növekedés. Ezek összértéke mintegy 62 ezer milliárd forint, ami 22%-os bővülést jelent.
Tudás: kihívások a növekedés előtt
A Tudás pillér 2024-ben nem mozdult el: a részindex továbbra is 54 ponton áll, így ez maradt a három pillér közül a legnagyobb feladatot jelentő terület. A jelentés erősen kiemeli a társadalmi különbségekből fakadó digitális szakadékot: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobb eredményt értek el a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb jövedelmű rétegek jelentősen lemaradtak. Életkor szerint a 30–49 évesek teljesítettek a legjobban.
A csalásokkal kapcsolatos tapasztalatok és a téma erős médiamegjelenése visszafogja az emberek nyitottságát az új digitális megoldások iránt. Emiatt a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció egymást kiegészítő, összehangolt fejlesztése elengedhetetlen. A Tudás pillér erősítésére a jelentés több irányt is javasol: felnőttképzési programok indítását, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó, helyi és offline kommunikációs kezdeményezéseket, valamint olyan központi tájékoztató kampányokat, amelyekben a bankok és a szabályozó hatóságok közösen vesznek részt.
„A pénzügyi digitális átállás magyarországi folyamatáról kedvező képet ad a Digitális Fizetési Index ötödik éve tartó emelkedése, ugyanakkor annak rész-adatai kijelölik azt a területet is, ahol teendőnk van a jövőbeni növekedés érdekében. Komoly szakmai érvek szólnak amellett, hogy a folyamatos fejlődés fenntartásához az edukáció terén összehangolt és célzott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a Tudás alindexnél látható lemaradást ledolgozzuk. A digitális fizetési ökoszisztéma minden területén prioritásként kell kezelni a tudásban leszakadó csoportok felzárkóztatását, többek között a kiberbiztonsági veszélyek miatt is, amelyek nagy hatással vannak az ökoszisztéma igen magas bizalmi tőkéjének megóvására” – fogalmazott a Digitális Fizetési Index tapasztalatai kapcsán Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country menedzsere.
Az idei jelentés végső soron azt üzeni: a digitális fizetésben már nem a technológia diktálja a tempót, hanem az, hogy mennyire széleskörűen tudunk bekapcsolódni ebbe a világba. A következő nagy ugrás nem az újabb funkciókon vagy friss appokon múlik, hanem azon, hogy a praktikus ismeret mennyire lesz közös minimum. Ha sikerül széles körben felzárkóztatni a bizonytalanabb felhasználókat, akkor a digitális fizetés valóban tömeges, mindennapi alapélménnyé válhat.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
