Donald Trump már a beiktatása napján ismét elindította a folyamatot, ami egy év múlva kilépteti az Egyesült Államokat az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéből, a WHO-ból. Az erről szóló elnöki rendelet szerint az új elnök azért látja ennek szükségét, mert a szervezet szerinte rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt és más globális egészségügyi válságokat, illetve nem tudta magát függetleníteni egyes tagországok politikai nyomásgyakorlásától. Emellett Trump azzal is érvelt, hogy szerinte a WHO aránytalanul sok pénzt követel az USA-tól, amire példaként azt hozta, hogy Kína népessége hiába háromszor akkora, mint az Egyesült Államoké, 90 százalékkal kevesebb pénzt adnak a szervezetnek.
Ha az Egyesült Államok valóban kilép a szervezetből, annak nemcsak magára a WHO-ra nézve lesznek beláthatatlan következményei, de az USA is fontos információktól esik el és programokból marad ki. A WHO meggyengülésével pedig Magyarország is rosszul járna.
Egyszer már megpróbálta
Trump egyszer már megpróbálta kiléptetni az USA-t a WHO-ból, méghozzá első elnöki ciklusa végén, 2020 nyarán. Ennek akkor több hónapos támadással ágyazott meg, szinte mindennap elővette beszédeiben a szervezetet – gyakorlatilag pont ugyanazokkal az érvekkel, mint most –, és kritikája nem is volt teljesen alaptalan. A járvány kezdetén ugyanis a WHO gyakorlatilag mindent készpénznek vett, amit Kína a SARS-CoV-2 vírus terjedésének kezdeti időszakáról állított, még ha sok külsős szakértő kétségbe is vonta ezeket az állításokat.
Steve Tsang brit Kína-kutató akkor így fogalmazott a Foreign Policynek adott interjújában: „A kínai állampárt legnagyobb sikere az volt, hogy rávette a WHO-t, hogy koncentráljon a kínai intézkedések pozitív vonásaira, és hagyja figyelmen kívül a negatívumokat. Ezzel megtolta a kínai kormányzat propagandakampányát, mely a járvány kitörésénél elkövetett hibákat teljesen figyelmen kívül hagyja, és ugyanúgy kihagyja a történetből válaszlépéseinek emberi, társadalmi, gazdasági költségeit.”
A WHO nem is nagyon tehetett mást, hiszen, ahogy egy korábbi tényellenérzésünkben is írtuk, semmilyen kényszerítő eszköz sem áll rendelkezésére, de jogos kritika, hogy nem reagáltak elég gyorsan a járvány terjedésére, és nem kérdőjelezték meg a kínai adatokat. Bár azóta többször is felszólították Kínát, hogy osszák meg, amit a vírus eredetéről tudnak, kényszerítő eszközök nélkül nem sokra mentek. Mindezek mellett vagy ellenére Joe Biden hatalomra kerülése után, 2021-ben felfüggesztette a kilépési eljárást.
De egyáltalán mi a WHO feladata, és mit jelenthet a világra, illetve magára az Egyesült Államokra nézve Trump döntése?
Mit és miből
Kezdjük azzal, hogy mit és milyen pénzből csinál a WHO. A legfontosabb feladata az, hogy közegészségügyi adatokat gyűjtsön be a tagállamokról, azokat feldolgozza és kiossza mindenkinek, hogy az országok fel tudjanak készülni esetleges vészhelyzetekre. Emellett segítenek a kormányoknak egészségügyi programok tervezésében, valamint segélyeket és kutatásokat koordinálnak. Például a WHO-nak hála kezdték el Gázában beoltani a palesztin gyerekeket járványos gyermekbénulás ellen.
A szervezetet tagállami befizetésekkel finanszírozzák, és valóban az USA a WHO legnagyobb tagdíjfizetője. Trump rendeletének az az állítása azonban egyáltalán nem igaz, hogy Kína csak a 10 százalékát adná annak, amit az USA: 2025-ben az USA 130 millió dollár tagdíjat fizet, míg Kína 87,6 milliót, így az USA a teljes WHO-költségvetés 22 százalékát adná a 2024–2025-ös időszakban, míg Kína a 15,3 százalékát. A többi ország nagyjából a költségvetés 0,0001–10 százaléka közötti összeget fizet be. A hozzájárulás mértékét a tagállamok népességének méretéből és relatív gazdagságából számolják ki.
Ez azonban csak a tagdíj, ugyanis ezen felül még bárki támogathatja a szervezetet – ám ez már önkéntes alapú. A WHO legnagyobb szponzora ezt beleszámítva is valóban az USA, 2022–2023-ban összesen 1,28 milliárd dollárnyi támogatást adtak a szervezetnek, amiben a tagdíj és az önkéntes felajánlások is benne vannak. A második legnagyobb támogató Németország volt 856 millió dollárral, a harmadik pedig nem egy országa, hanem egy alapítvány: a Bill & Melinda Gates Foundation 830 millióval. Csak egy kis kontextus: az USA járványügyi központja (CDC) csak 2024-ben 9,2 milliárd dollárral gazdálkodhatott, a NASA pedig 27,2 milliárddal. Három év alatt a teljes 2024-es amerikai költségvetés mindössze 0,018 százalékát adta oda az Egyesült Államok a WHO-nak.
Itt jön a képbe az, hogy pontosan mit is írt alá Trump. Az elnöki rendeletben az áll, hogy az assessed payments, ami gyakorlatilag a tagdíj, ami az USA-ra ki van szabva, aránytalanul magas, és Kína annak csak a 90 százalékát fizeti be. Mint láttuk, ez nem igaz, hiszen a 87,6 milliós kínai tagdíj a 130 milliós amerikainak nem a 10, hanem a 67,4 százaléka. Viszont az önkéntes hozzájárulásokban valóban óriási a különbség: Kína 2020 és 2023 között csak néhány tízmillió dollárnyit adott így, míg az USA közel félmilliárdot. Az Egyesült Államok nem is csak pénzben támogatja a WHO-t: jelenleg 30 CDC-s szakembert adnak kölcsön a szervezetnek, akik szaktudásukkal segítik annak működését. Ha az USA valóban kilép, akkor őket visszahívják.
Nem világos, hogy ha Trump az amerikai befizetések mértékét sokallja, a kilépés helyett miért nem csökkenti egyszerűen a befizetéseik döntő hányadát adó önkéntes támogatást. Mindenesetre ha a WHO elesik ettől a pénztől, és a többi tagország nem járul hozzá nagyobb mértékben a szervezet költségvetéséhez (amit a WHO múlt héten kért is a tagállamoktól, készülve Trump beiktatására), akkor annak súlyos következményei lehetnek a globális közegészségügyre nézve.
Az információ- és adatmegosztó feladatokról már volt szó, ahogy a segélykoordinációról is, de a WHO ezeken kívül is sok mindent csinál. Például gyakorlatilag gyógyszer- és vakcinafelügyeletként működik a világ azon részein, ahol nincs pénz ilyen szervek hatékony működtetésére, így az amúgy létező szervek a WHO adatai alapján gyorsabban tudnak döntést hozni új szerekről. Emellett a WHO szakértői munkacsoportja határozza meg, hogy milyen vírustörzseket érdemes célozni az adott év influenza- és Covid-oltásaival, és a PIP-keretrendszer felállításával biztosították, hogy vakcina- és tesztgyártók azért cserébe, hogy hozzáférhetnek járványesélyes vírusokhoz, megígérjék, hogy egy esetleges járvány alatt a résztvevő országok kapjanak az így gyártott termékekből.
Egyelőre nem egyértelmű, hogy mi lesz a szervezet sorsa, ha az USA valóban otthagyja. Ashish Jha, a Brown Egyetem Közegészségügyi Iskolájának dékánja szerint nem fog összeomlani, tovább fog sántikálni, de kisebb legitimitással, hitelességgel és hatásfokkal.
„Ha csak a hozzájárulásunkat csökkentenénk, akkor is hozzáférnénk az összes programhoz. Szóval szó szerint lábon lőjük magunkat. Vagyis szerintem inkább szíven lőjük magunkat”
– mondta.
Kik veszítenek egy meggyengült, széteső WHO-val?
A válasz az, hogy különböző mértékben, de mindenki. A helyzet nagyon hasonló a Brexithez: a WHO-ellenes oldal éveken át ígérgeti, hogy mennyi pénzt spórol majd azzal, ha az ország elhagyja a szervezete, de közben látszik, hogy relatíve nincs is olyan sok pénzről szó, és a kilépés egyik legjelentősebb eredménye az, hogy a szervezet megy tovább, de az adott országnak már semmi beleszólása nem lesz abba, hogyan alakul a tevékenysége.
A PIP-keretrendszer az USA-nak is kedvező volt, de ha kilépnek, már nem fognak hozzáférni. Ugyanez igaz minden olyan adatszolgáltatásra, amit a WHO-n keresztül kaptak az amerikai egészségügyi hatóságok.
„A WHO sok tekintetben az USA és más országok szeme és füle az egészségügyi vészhelyzetekben”
– mondta Tom Bollyky, a Council on Foreign Relations amerikai agytröszt egészségügyi igazgatója a Stat Newsnak. Lawrence Gostin, a WHO Globális Egészségügyi Jogi Központjának igazgatója az NPR-nak azt mondta, hogy Trump döntése miatt „az ügynökségeink, mint a CDC vagy a NIH, vakon fognak repülni”, ugyanis egy esetleges járvány során kénytelenek lesznek közvetlenül az egyes országoktól kérni az adatokat, amiket aztán vagy megkapnak, vagy nem. (A NIH az Egyesült Államok orvosi kutatóintézet-hálózata.)
Emellett ha az USA egyik aggálya az volt, hogy Kína vagy Oroszország túl nagy befolyást szerez a szervezetben, akkor azzal, hogy megvonják a támogatásukat, valójában csak a kontrollra hajtó országok kezére játszanak, és hagyják, hogy azok még nagyobb befolyást szerezzenek Afrikában vagy Dél-Amerikában. Ezek fontos régiók az USA-nak is, de ezek után könnyen lehet majd arra mutogatni, hogy Washingtont nem érdekli a déli félteke sorsa, hiszen ezekben a szegényebb régiókban fut sok WHO-projekt, amiknek az eredményeit sokan éreznek a saját bőrükön. Kína már jelezte is, hogy továbbra is támogatni fogják a WHO-t.
Sokan bíznak abban, hogy Trump nem is gondolja komolyan a kilépést, csak arra akarja felhasználni a belengetését, hogy a lehetőségtől megijedve a WHO bevezet több – már régóta esedékes – reformot, amikkel szavatolni tudja a saját függetlenségét és a források kiosztásának átláthatóságát.
Magyarország is veszítene vele
A WHO-ellenes, oltástagadó és járványszkeptikus Mi Hazánk, ami gyakran terjeszt összeesküvés-elméleteket a szervezettel kapcsolatban, Trump kilépésről szóló rendelte után kapva kapott az alkalmon, és ismét azt követelik, hogy Magyarország is hagyja ott a szervezetet.
Pedig a WHO esetleges meggyengülésének vesztesei között lenne Magyarország is. A WHO ugyanis az egyik olyan, globális szervezet, amivel a kormány még elégedett és jó viszonyt ápol. A szervezet 2022-ben például kitüntette Müller Cecília országos tisztifőorvost a járványkezelés során nyújtott munkájáért, és a 444 gyűjtése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is sokszor nyilatkozott pozitívan a szervezetről.
Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy mit szól a magyar kormány az Egyesült Államok kilépéséhez, jó döntésnek tartják-e; egyetértenek-e a Trump elnöki rendeletében megfogalmazott kritikákkal; illetve mi az álláspontjuk a Mi Hazánk felvetéséről, és a kormányban felmerült-e, hogy kiléptesse Magyarországot a WHO-ból. Ha érdezik érdemi reakció, beszámolunk róla.
