Mire van a mesterséges intelligencia, ha nem arra, hogy ő gazoljon helyettünk a negyven fokban?

Bár ez valószínűleg a legtöbb embert meglepi – engem legalábbis váratlanul ért –, idén lesz harminc éve, hogy a Husqvarna 1995-ben piacra dobta az első robotfűnyíróját. Ez természetesen nem lehet igaz, hiszen – mint mindenki tudja – a kilencvenes évek alig húsz éve voltak. Én már csak tudom, hiszen én is ’95-ös vagyok.

De tegyük fel egy pillanatra, hogy a svéd cég nem hazudik számokról, matematikáról, történelemről. Tényleg harminc éve vannak robotfűnyírók? És az első teljesen napelemes volt? Akkor hogy lehet, hogy 2010 körül én még benzines fűnyírót tologattam a harminc fokban? Hát úgy, hogy ezek az eszközök elég drágák, egyelőre inkább luxuscikkeknek vagy ipari eszközöknek számítanak.

A Husqvarna megemlékezett a jeles évfordulóról, így meglátogathattuk a cég központját a svédországi Huskvarnában, ahol rengeteg szó esett a robotfűnyírók múltjáról, sok mindent megtudtunk a jelenről, de ami igazán érdekes volt: valós bemutatón betekintést nyerhettünk a jövőbe, aminek természetesen központi eleme a mesterséges intelligencia (MI).

Tudom, hogy ma már az autótól kezdve a telefonokon át a vécéülőkéig mindenben van MI, de ami majd a fűnyírókba kerül, hasznosnak is tűnik, és nem annyi lesz a feladata, hogy egy közepes falu napi áram- és vízfogyasztását felhasználva kicsit hivatalosabbra fogalmazzon át egy emailt.

Na de ne szaladjunk ennyire előre: hogy működnek most az ezek szerint már rég nagykorú robotfűnyírók? Honnan tudják, hogy mit szabad levágni, és mi a felbecsülhetetlen értékű rózsabokor? Néhány évvel ezelőttig a megoldás egyszerű volt (legalábbis külső szemmel, mert a megvalósítás nyilván árnyaltabb): le kellett rakni a föld alá egy vezetéket, ami körbehatárolta a nyírandó részt, így a robot tudta, meddig szabad elmennie.

Ma már létezik egy GPS-es megoldás, ami pontosabb, mint az emberek által nap mint nap használt GPS. A telefonos verzió nagyjából néhány méteres pontosságig jó, ami bőven elég ahhoz, hogy megmondja, melyik buszmegálló van a legközelebb, de egy rózsabokor életét már egész biztos, hogy nem mentené meg. A Husqvarna ezért RTK-pozícionáló rendszert használ, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a fűnyíró nemcsak egy távoli műholdtól tudja, hogy hol van, hanem egy telepített adóállomástól is, ami segít pontosabban behatárolni, hogy mi, hogy merre és hogy – nem utolsó sorban – mennyi. Emiatt nagyjából néhány centis pontossággal bemérhető, hol áll a fűnyíró, és például sok drón is ezt a rendszert használja helymeghatározáshoz.

Hamarosan itt jön be a képbe a hasznos MI: már az újabb fűnyírók is felismerik, ha valaminek épp nekimennének, de 2026-tól kapnak egy kamerát, amivel látják, mi van előttük, és az MI segít elkerülni a veszélyeket, illetve a potenciális áldozatokat.

Bokamagasságból a világ

Patrick Jägenstedt, a cég robotikai és MI-igazgatója beszélt kicsit arról, hogy működött a kamerás technológia fejlesztése. Természetesen gépi tanulást használtak, ami nagyjából annyit jelent, hogy több mint százezer fényképen bejelölték, hogy melyik rész az ég, mik fák, mik tárgyak, mik emberek, mi fű, mi kisállat és mi más hasonló, nem lenyírandó elem, és ezeket addig mutogatták az MI-nek, amíg az képes nem lett magától is felismerni, amit lát.

Ez azonban nem volt olyan egyszerű, ugyanis a legtöbb fénykép emberi szemmagasság körül készül, viszont a fűnyíró kamerája nagyjából a bokánkig ér majd, így egészen más szögből látja a világot. Ami nekünk egy közepes méretű kutya, az neki egy gigászi szörnyeteg. Úgyhogy a fejlesztők kénytelenek voltak új képeket készíteni a megfelelő szögből.

Ezeket a képeket fel kellett címkézni, hogy mik láthatóak rajtuk. Ezt leginkább emberek csinálták, némi MI-s segítséggel, majd a címkézett képeket megmutatták a fűnyíró MI-jének. Miután jó sokat látott, megkérték, hogy címkézzen fel ő maga is több képet, amiket korábban látott. Jägenstedt megjegyezte, hogy ez persze kicsit csalás, hiszen ismerős dolgokat látott, de legalább látták, hogy a tanítás valamennyire működik. Azóta kiterjesztették ezt a tesztelést, és a fűnyíró már egész ügyesen felismer új dolgokat is. Ezt nemcsak az igazgató állította, be is mutatták nekünk.

Tévékre kirakták, mit lát egy előttünk keringő, kamera-prototípussal felszerelt fűnyíró, és különböző tárgyakat dobáltak elé, amik a képernyőkön minimális csúszással megkapták a megfelelő színeket. A fű sötétzöld, az ég kék, az épületek, fák és úgy általában a háttér pirosas barnák, a locsolócsövek fehérek, az állatok pedig sárgák. Természetesen nem vethettek élő sündisznót a fűnyíró elé, ezért egy plüsst használtak, amiről a robot (szerintem érthető módon) nem tudta teljesen eldönteni, hogy állatot vagy tárgyat lát-e, úgyhogy sárgás–pirosas feketére festette. Sajnos a kép egy másodperccel a színezés előtt készült, így még csak a sün címkéje piros:

A prezentáció során dobáltak még locsolócsövet, ágakat és kisebb tárgyakat is a fűnyíró elé, sőt, néha be is ugrottak elé. Ehhez képest a legalább egy tucat akadályozás során a robot csak két ember lábán ment át – mentségére szóljon, hogy nagyon hirtelen léptek elé, és még csak prototípus.

A bemutató látványos és szórakoztató volt, de nem mindenki járt jól. Míg minden tekintet az újdonságra fókuszált, egy másik, négykerék-meghajtású fűnyíró is körözött a füves részen. Ahogy körbeálltuk a kamerás részt, nem figyeltünk, és szegényt emberi lábak dobozába zártuk. Ezt úgy vettem észre, hogy mikor teljesen véletlenül hátranéztem, láttam, hogy szegény végtelen pontos fordulással próbál kikecmeregni a lábak közül, amik három oldalról elzárták az útját. Ez egyrészt jól illusztrálja, hogy az akadály-felismerés már most egész jól megy ezeknek a fűnyíróknak, de közben szomorú metaforája volt annak, ahogy az emberek egy másodperc alatt hátrahagyják a múlt nagyjait egy fényesebbnek tűnő újdonságért.

Az MI-s kamerák 2026-ban kerülnek majd valamikor piacra. De mi jön utánuk? Jägenstedt egy modern, technológiával teli, manikűrözött gyepű jövőt vizionál. Szerinte egy évtizeden belül a Husqvarna fűnyírói gyakorlatilag kertfelügyelőként is működnének. Felismernék, milyen növények élnek a kertben, ellenőriznék őket, hogy egészségesek-e, és például meteorológiai állomásokból szerzett adatok alapján megmondanák, hogy kell-e azokat öntözni, és ha igen, mikor.

Egy rendkívül disztópikusan induló promófilm szerint hamarosan a klímaváltozás miatt összeomlanak a városi ökoszisztémák, de ha a városok előre gondolkodnak, akkor addigra beszerzik a cég (egyelőre csak koncepcióként létező) moduláris, mindenféle szenzorokkal felszerelt fűnyíróit, amik együtt dolgozva felmérik, hogy a közparkokban milyen a talajhelyzet, hol kell locsolni, hogy vannak a helyi növények, vannak-e invazív gazok – és ha igen, akkor akár ki is szedik azokat –, megállt-e valahol a víz, és mindezekkel segítenének mérsékelni a klímaváltozás okozta károkat.

Az MI-vel kapcsolatban mindig – teljesen jogosan – felmerülnek az adatvédelmi aggályok. Jägenstedt abban bízik, hogy néhány éven belül az MI-vel felszerelt fűnyírójuk a napszakból és mondjuk egy elé guruló labdából meg fogja tudni mondani, hogy hazaértek a gyerekek, és elvonul tölteni, hogy senkit ne zavarjon. Ez alapján igencsak személyes információkat halmoz majd fel magában a tulajdonosairól, akiket amúgy jó eséllyel folyamatosan kameráz, ha a kertben vannak. A jó hír az, hogy a 2026-ban megjelenő kamerás modellek által készített felvételek a fűnyírón maradnak, nem kerülnek fel a felhőbe, és az az alapján végzett számítások nem kerülnek ki a kertből. Persze bele lehet egyezni, hogy oktatói céllal az ember megosztja ezeket az adatokat, de azok titkosítva, csak feldolgozott adatokként kerülnének a Husqvarnához – állítja a cég.

A Husqvarna eredetileg fegyvergyárként indult az 1600-as években, így adta magát a kérdés, hogy ezzel a szuperprecíz GPS-technológiával és fejlett helyzetfelismerő MI-vel tervezik-e, hogy újra együtt dolgozzanak a svéd hadsereggel. Jägenstedt erre vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy egyrészt elvből, másrészt az EU-s szabályok miatt nem akarnak fegyvereket rakni a robotjaikra, de azt például el tudják képzelni, hogy aknakeresésre vagy -hatástalanításra bevethetőek lennének az átalakított fűnyíróik. Amint úgy látják, hogy a technológia és a rendszerük elég kiforrott, akkor más gyártókkal együtt dolgozva akár más ágazatokban, például a mezőgazdaságban vagy a tömegközlekedésben is látnak lehetőségeket.

„De a legjobban a kertekhez, gyepekhez értünk. Egyelőre maradnánk ezeknél”

– zárta válaszát Jägenstedt.

Munkatársunk a Husqvarna meghívására és költségén vett részt a rendezvényen.
A cikk készítésére azonban a cég semmilyen befolyással nem volt.