Nem írták alá a britek és amerikaiak a párizsi MI-csúcs nyilatkozatát
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nem írta alá azt a nemzetközi megegyezést, amit a – kamuvideókkal népszerűsített – párizsi MI-csúcson alkottak meg a felek. A mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló egyezmény nyílt, inkluzív és etikus megközelítést javasolt, és több tucatnyi ország vezetője szignózta többek közt Franciaország, Kína és India részéről – írja a BBC.
A brit kormány azzal indokolta távolmaradását az aláírástól, hogy aggodalommal tölti el a nemzetbiztonsági aspektus és a „globális kormányzás” lehetősége. A BBC megjegyzi, Rishi Sunak előző, konzervatív kormánya még az MI-biztonság bajnoka volt, az első MI-csúcsot is a britek szervezték 2023 végén. Kritikusai szerint ezt tette most zárójelbe a brit kormányzat, bár az ország MI-iparának képviselői azt közölték, jó döntést hoztak Keir Starmerék.
J. D. Vance amerikai alelnök pedig párizsi beszédében azt üzente, az MI túlszabályozása „megölhet egy átalakító iparágat éppen akkor, amikor az elindul”. Szerinte az MI lehetőség, amit Donald Trump kormánya nem kíván eltékozolni, és a növekedést segítő MI-politika a biztonság felett áll.
A vendéglátó francia elnök, Emmanuel Macron ezzel szemben kiállt a reguláció mellett, mondván „szükségünk van ezekre a szabályokra, hogy az MI-vel továbblépjünk”.
Az egyezményt végül több mint 60 ország írta alá – a lista szerint Magyarország képviselői is. Ebben további prioritás, hogy „fenntarthatóvá tegyük az MI-t az embereknek és a bolygónak”. A csúcson szó volt arról is, hogy az MI borzasztó sok energiát használ fel, akár kisebb országoknak megfelelő mennyiséget is. Ezek fontos kérdések, ezért sem érti sok szakértő, miért nem írták alá a megállapodást a britek, miközben más, kapcsolódó egyezményeket szignóztak a találkozón. Mindenesetre a Downing Street jelezte, nem a Trump-kormányt akarták követni, csak a saját nemzeti érdekeiket.
A konferencián egyébként felszólalt az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen is, aki dicsérte, hogy a csúcs a tettekről szól, no meg az innovációról, együttműködésről és a nyílt forrású technológiákról.
