A magyar fiatalok azt hiszik, hogy ki tudják szűrni az online csalásokat, valójában ők a legrosszabbak ebben
Hiánypótló jelentést mutatott be csütörtökön a KiberPajzs nevű intézményközi összefogáshoz frissen csatlakozott MasterCard a magyar kiberbűnözés helyzetéről. A tanulmányban a pénzügyi vállalat az összes érintett szervvel csinált interjúkat, az üzleti oldal problémáit is elemezte, és egy ezerfős, reprezentatív kutatást is végzett Magyarországon. Utóbbiból kiderült, hogy az egyre komolyabb fenyegetés ellenére a magyarok nagy része még mindig nincs felkészülve a kibertérben folyó csalásokra, és sokan túl is értékelik a saját képességeiket az online csalások kiszűrésében.
Az, hogy a MasterCard is csatlakozik a kezdeményezéshez, már tavaly decemberben kiderült, csütörtökön pedig meg is mutatták, hogy miért fontos az, hogy ők is részt vesznek a KiberPajzsban. A cég magyarországi igazgatója, Márkus Gergely rögtön az elején kiemelte, hogy nagyon fontos problémáról van szó, hiszen a kibertámadások globálisan 9500 milliárd dolláros kárt okoznak, és 2023-ban Magyarországon is 30 milliárd forintot nyúltak le legalább 13 ezer károsulttól. A nagy elérhető profit miatt probléma évről évre súlyosbodik is:
- egyrészt mert nagy az elérhető profit, így a bűnözői csoportok egyre inkább cégszerűen működnek, többet költenek az elérhető legjobb eszközökre és szakemberekre, és egyre nagyobb a koordináció is a szegmensben;
- másrészt pedig mert sok ember nem biztos, hogy tudatosította, milyen szintű fenyegetéssel áll szemben, ezért nem biztos, hogy kifejlesztették már a megfelelő védelmi mechanizmusokat ezek ellen.
A MasterCard ezért a saját kiberbiztonsági tevékenységükön túl információátadással és edukációval is szeretné segíteni az ügy előremozdítását, ezért készítették el A kiberbűnözés kora 2025 című tanulmányt is. Márkus elmondta, minden második ember tisztában van a veszélyekkel, de csak minden negyedik ember érzi úgy, hogy fel van készülve a kibertámadásokra, Nemes Máté, a cég kiberbiztonsági igazgatója pedig arról beszélt, az általuk megkérdezett emberek 46 százaléka nem tudta megmondani, hogy három szcenárióból melyik az, ahol nem átverni akarják őket.
Az ezer megkérdezettből hetvenen veszítettek pénzt csomagküldéses csaláson (nem létező csomagokról érkező üzenetek), kilencvenen piactéri csaláson (online adás-vételnél, például a Facebook Marketplace-en) és ötvenen szolgáltatói csaláson (a Netflix-fiókunk megszűnéséről szóló sms-ek). Az elsővel és a harmadikkal nagyjából az emberek fele találkozott már, de aránylag kevés embert sikerült átverni, a piactéri csalások viszont, bár kevesebb embert érintenek, jóval sikeresebbek, az érintettek közel fele vesztett már így pénzt.
Különösen érdekes, hogy a kutatás alapján a 18–29 éves korosztály, vagyis lényegében a digitális bennszülöttek értékelték a legnagyobbra a saját felkészültségüket az online csalásokkal szemben, de a teszteken ők teljesítettek a legrosszabbul.
Az is kiderült, hogy az emberek több mint fele a szolgáltatóktól várja az ilyen jellegű problémák megoldását és a megfelelő tájékoztatást, nekik azonban figyelniük kell arra is, hogy ne legyenek túl bonyolultak a biztonsági folyamataik, mert ezzel már el tudják riasztani az ügyfeleket. És persze az is nyilvánvaló, hogy a kommunikáció nem elég: hiába tudják az emberek, hogy erős jelszót kell használniuk, és lehetőleg minden oldalon mást, a gyakorlatban ez kényelmi okokból nem mindig valósul meg. Ezért is fontos például a kétfaktoros hitelesítés. A MasterCard tanulmánya teljes egészében márciusban jelenik majd meg a KiberPajzs honlapján.
A tanulmány ismertetése után is voltak még érdekességek, Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy például arról beszélt, hogy 2023 elején futottak fel nagyon az online csalások Magyarországon, és azt is elmondta, hogy eddig 210 embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le ilyen ügyekkel összefüggésben. Szabó Lajos, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója pedig a digitalizációval járó extra kockázatok mellett beszélt a legnépszerűbb adathalász támadásokról is, beleértve ebbe az elmúlt időszakban a gémereket célzó csalási hullámot is. Ilyesmikről egyébként tavaly novemberben is volt már szó a KiberPajzs akkori háttérbeszélgetésén.
A Telexen több körben foglalkoztunk azzal, hogyan tudjuk minimalizálni annak az esélyét, hogy online átverés áldozataivá váljunk:
- A darkneten már komplett csalási módszertanokat adnak-vesznek a szervezett banki csalók;
- Egy különösen trükkös netes csalás krónikája;
- Brutálisan sok embert vernek át a netes csalásokkal, itt vannak a fejlettebb módszerek a védekezésre;
- Egy online szállásfoglalás vagy egy apróhirdetés feladása is kitehet minket a netes banki csalók támadásának.
