Mi is megérezhetjük, hogy Donald Trump csökkenteni akarja az amerikai gyógyszerek árát

Egyelőre még nem tudni pontosan, mik a tervei Donald Trumpnak az amerikai gyógyszeriparral kapcsolatban, de ha nem változtat nagyon a korábbi tervezett intézkedéseken, azt az európai gyógyszerpiac is meg fogja érezni.

„Jelenleg az a jellemző a globális gyógyszeriparra, hogy az Egyesült Államok akár az 50 százalékát fizeti ki a gyógyszerek árának, és ennyivel is magasabbak az amerikai árak – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója egy háttérbeszélgetésen. – Az amerikai adminisztráció joggal gondolhatja azt, hogy köszönik, nem szeretnének fizetni azért, hogy más országok olcsóbban kaphassanak gyógyszert.”

Donald Trump még elődjétől, Joe Bidentől örökölte a gyógyszerárak csökkentésének tervét az úgynevezett Inflation Reduction Act (IRA, inflációcsökkentő intézkedések) keretein belül. Ez a terv a Medicare-t érinti, ami az USA szövetségi egészségbiztosítási programja a 65 éves és idősebb állampolgároknak. Tavaly augusztusban jelentette be Biden, hogy sikerült 10 gyógyszer árát újratárgyalni a gyártókkal, az IRA alapján ezt továbbiak követték volna – egyelőre azonban még nem tudni, pontosan mi lesz a sorsuk a terveknek. Trump az első hivatalban töltött napján visszavonta Biden három költségcsökkentési modelljét, de az IRA-hez nem nyúlt még.

Az IRA miatt egyébként több gyógyszergyártó indított pert tavaly, és a többségük módosítja a termékbevezetési terveit Trump lépéseinek lehetséges hatásai miatt. A rendelkezések 35 dollárban korlátozták a havi inzulin-térítést, évi 2000 dollárban az idősek saját költségét a Medicare vényköteles gyógyszereire, és ingyenessé tették a vakcinákat.

Ha az ártárgyalások folytatódnak, és az Egyesült Államok tényleg sokkal kevesebbet fizet majd a gyógyszerekre, az érdekes helyzetet fog teremteni a következő években. „Présbe kerülnek a globális gyógyszeripari vállalatok – mondta Szalóki Katalin. – Európában sok helyen, így Magyarországon is egyébként is nyomott árakon próbálnak működni, az Egyesült Államokban pedig elvárás, hogy csökkentsenek az árakon, közben az alapanyagok elérhetősége egyre jobban csökken.” A kínai és az indiai termelés nagy része helyben felhasználódik, és mivel innen származik az alapanyagok jelentős része, a világ többi tájára sokkal kevesebb fog jutni. „Nekünk, a nyugati világnak kell biztosítanunk, hogy legyenek gyógyszereink, és itt kell azt az optimumot megtalálni, amiben még működőképesek a cégek, de fenntarthatók az egészségügyi kiadások rendszerei.”

Azt azonban még nem látni, hogy az amerikai folyamatok milyen hatással lesznek a magyarországi, vényköteles gyógyszerek árára. „Nem tudjuk azt mondani, hogy gyógyszerár-növekedés lesz Európában, felelőtlenség lenne most bármit állítani – mondta az igazgató. – Hosszú távon inkább az a kérdés, hogyan lesz fenntartható a gyógyszerkutatás és -ellátás.” Hozzátetette, hogy így is folyamatosan növekednek az egészségügyi kiadások, ha az uniós átlagot nézzük, aminek sok oka van: az elöregedő társadalom például biztos ezek közé tartozik.

Itthon uniós viszonylatban viszont még mindig alacsonyak az egészségügyi kiadások, és ezzel együtt a gyógyszerek ára is – mondták a sajtóbeszélgetésen. A jövőben viszont kihívásokkal fog szembenézni Európa, és ezzel együtt Magyarország is, mert a megfelelő gyógyszerellátást nehezebb lesz biztosítani.

„Fontos, hogy azok a nagyvállalatok, amik gyógyszereket tudnak fejleszteni, tudják optimalizálni a működésüket, és biztosítani azt, hogy az új kutatásokra legyen megfelelő forrás. Egyre szűkösebbek ugyanis a források, amik elérhetőek számukra” – mondta Szalóki Katalin.

Az Európai Unióban a gyógyszerbeszerzéseket tagországonként külön végzik, és mindegyik ország kényesen vigyáz arra, hogy a titkos megállapodások ne kerüljenek nyilvánosságra, hiszen az államok egymással is versenyeznek. Magyarország viszonylag jó érdekérvényesítő képességgel bír és alacsonyan tudja tartani az árakat – mondták a szakemberek. Közös uniós beszerzés uniós szinten a Covid–19 alatt volt ugyan, de nem túl sikeresen. „Ha összességében nézzük, ez nem volt egy pozitív példa, a szakmának egyik része sem értékeli úgy, hogy jól működő rendszert fejlesztettünk, bár voltak pozitív elemei” – mondta az igazgató. A ritka betegségekre adható gyógyszerekkel kapcsolatban azonban újra felmerült, hogy egy közös uniós beszerzés hasznos lehet, mivel jellemzően olyan alacsony a betegszám, hogy a kis országoknak érdemes lehet összefogva tárgyalni.

Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint nem lehet arról beszélni, hogy Európában egységesen alacsonyak az árak, különbséget kell tenni például a nyugati és a keleti régió között. „Fontos szempont lenne, hogy a gazdasági fejlettségüknek megfelelően vegyék figyelembe az országokat a vényköteles gyógyszerárak meghatározása során, és egy alacsonyabb jövedelmű ország ne fizessen többet a gyógyszerért, mint egy magasabb jövedelmű” – mondta. Hozzátette, hogy új gyógyszereknél általában a korábban finanszírozott, ugyanarra a betegségre engedélyezett gyógyszerek árát veszik figyelembe, és azt, hogy ehhez a terápiához képest milyen hozzáadott értéke van az újnak. Ez adott esetben eredményezhet magasabb árat.

Fontos tudni, hogy a gyógyszerek esetében publikus és bizalmas árak is léteznek, utóbbi az az összeg, amit a kormányzat letárgyal a gyógyszergyártókkal. „A publikus árak gyakran köszönőviszonyban sincsenek a gyógyszer valós árával, amit különböző konstrukciókon keresztül lehet csökkenteni. Előfordul, hogy a publikus ár magasabb, de a gyógyszergyár tud valamilyen kompenzációt biztosítani” – mondta Harsányi András. Léteznek úgynevezett eredményességalapú megállapodások is, ami azt jelenti, hogy az adott állam az eredményesség függvényében fizet, és ha nem megfelelően sikeres a terápia, a cég vállalja a felelősséget. Magyarországon is van erre példa.

Szalóki Katalin azt mondta, látják, hogy sok probléma van az egészségügyben, és szerinte a gyógyszerellátás a többi területhez képest még így is a kevésbé problémás területek közé tartozik a kórházi problémákhoz képest, de aggasztóak a gyógyszerhiányok többek között ADHD-gyógyszerek vagy antidepresszánsok is hiányoznak a polcokról.