Üveggé változtatta a Vezúv hamufelhője az egyik herculaneumi áldozat agyát

Amikor Kr. u. 79-ben a Vezúv kitört, nemcsak Pompeii, hanem az attól nagyjából húsz kilométerre fekvő Herculaneum lakói is áldozatává váltak a természeti katasztrófának. Olasz kutatók most egy itt felfedezett koponyában található, egyedülálló, sötét színű szerves üveget vizsgáltak meg, és rájöttek: valószínűleg az áldozat agya üvegesedett meg a nagyon magas hőmérsékletű hamu következtében.

Az EurekAlert azt írja: a kutatók úgy gondolják, hogy a koponyában található üveg maga az átalakult agy egy része lehet, ami akkor vált üveggé, amikor az áldozatot egy nagyon forró, rövid életű hamufelhő érte el. A felfedezés során már találtak neuronokat az üvegben, így a kutatók sejtették, hogy ilyen folyamat játszódott le a koponyában, eddig viszont nem tudták, hogy pontosan mitől is üvegesedhetett meg az áldozat agya.

Az üveg a természetben ritkán fordul elő a képződéshez szükséges speciális feltételek miatt. Ahhoz, hogy valamilyen anyag üveggé váljon, folyékony formájának elég gyorsan le kell hűlnie ahhoz, hogy megszilárdulásakor ne kristályosodjon ki, ehhez pedig nagy hőmérséklet-különbségre van szükség az anyag és a környezete között, illetve az adott anyagnak a környezeténél jóval magasabb hőmérsékleten kell megszilárdulnia. Éppen ezért szerves üveg természetes módon nagyon nehezen jön létre, hiszen a környezeti hőmérséklet ritkán elég alacsony ahhoz, hogy a víz – a szerves anyag kulcsfontosságú összetevője – megszilárduljon. Az egyetlen feltételezett természetes szerves üveg az, amit most a kutatók vizsgáltak, és amit 2020-ban azonosítottak Herculaneumban.

A Scientific Reports szaklapban megjelent tanulmány azt írja: Guido Giordano és munkatársai röntgent és elektronmikroszkópot is használtak annak meghatározására, hogy pontosan mi is lehet az ágyában fekve talált herculaneumi férfi maradványaiban. A kutatók megállapították: ahhoz, hogy az agy szerves üveggé váljon, legalább 510 Celsius-fokos hőmérsékletre volt szükség a koponyán belül, majd nagyon gyors lehűlésre.

A folyamat azonban nem történhetett meg akkor, ha ezt az embert kizárólag a Herculaneumot betemető piroklasztikus folyam, vagyis a vulkánkitörés során a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár éri el, mivel ennek a hőmérséklete nem érte el a 465 Celsius-fokot, és az üvegképződéshez túl lassan hűlt le.

A tanulmány szerzői ezért a modern vulkánkitörési megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Vezúv kitörése során egy túlhevült hamufelhő érte el a szóban forgó embert, ami aztán nagyon gyorsan el is oszlott. A kutatók azt feltételezik, hogy egy ilyen esemény 510 Celsius-fok fölé emelhette az ember koponyáján belüli hőmérsékletet, majd a felhő eloszlásával a környezet gyorsan lehűlt. Az egyén koponyájának és gerincének csontjai valószínűleg megvédték az agyat a teljes lebomlástól, lehetővé téve, hogy ez az egyedülálló szerves üveg létrejöjjön.