Még két és fél évvel később is nagyobb az esélye a halálozásra annak, aki koronavírus-fertőzéssel kórházba került
Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a koronavírus-fertőzéssel kórházba került embereknél még két és fél évvel később is nagyobb az esélye a halálozásnak és a szervi rendellenességeknek, mint azoknál, akik nem kerültek kórházba a betegség miatt, írja az EurekAlert.
Az Infectious Diseases szaklapban megjelent tanulmány azt írja: a kutatók közel 64 ezer ember bevonásával készítették el a kutatásukat, a francia nemzeti kárigény-adatbázist felhasználva azonosították a kórházba került felnőtteket, akik 2020 januárja és augusztusa között kapták el a vírust. Az alanyok átlagéletkora 65 év volt. Az ő kórtörténetüket aztán a teljes lakosságból majdnem 320 ezer fős, hasonló korú, nemi eloszlású és tartózkodási helyű csoporttal hasonlították össze, akik ugyanebben az időszakban nem kerültek kórházba coviddal.
A kutatók 30 hónapig követték nyomon a vizsgálat résztvevőit, figyelemmel kísérték a haláleseteket és a kórházi beutalásokat. A két csoport eredményeinek összehasonlításával jelentős hosszú távú egészségügyi kockázatokat azonosítottak azoknál, akiket kórházban kezeltek Covid-19-cel.
A szakértők szerint a tanulmány eredményei hangsúlyozzák, milyen fontos továbbra is monitorozni azokat az embereket, akik nagyon súlyos fertőzésen estek át.
„Ezek az eredmények emlékeztetnek minket a Covid-19 hosszú távú hatásaira, amik messze túlmutatnak a kezdeti fertőzésen” – mondta dr. Sarah Tubiana vezető szerző. „Noha nagy figyelmet fordítottunk a vírus közvetlen veszélyeire, kutatásaink azt mutatják, hogy a kórházba került Covid-19 túlélőknél továbbra is nagyobb a kockázat a súlyos egészségügyi szövődményekre hónapokkal, sőt, évekkel később is. A közegészségügyre gyakorolt hosszú távú következmények jelentősek.”
A kórházat megjárt covidfertőzötteknél magasabb volt a halálozás aránya a kontrollcsoporthoz képest, és valószínűbb volt a későbbi kórházi kezelés is, különösen neurológiai, pszichiátriai, szív- és érrendszeri, illetve légúti problémákkal. A férfiak és nők között nem voltak jelentős különbségek, kivéve a pszichiátriai problémákat, amik inkább a nőket érintették.
Míg ezek a többletkockázatok az első hat hónap után minden kimenetelre csökkentek, a neurológiai és légzőszervi rendellenességek, a krónikus veseelégtelenség és a cukorbetegség esetében akár 30 hónapig is emelkedtek.
A tanulmány egyik fő erőssége a nagy, országos adatbázis használata, ami a teljes francia lakosságot lefedi, így az eredmények széles körben alkalmazhatók hasonló nyugati populációkra. Előfordulhat azonban, hogy a megállapítások nem vonatkoznak teljes mértékben a SARS-CoV-2 későbbi változataira, mivel a tanulmány azokra a betegekre összpontosított, akik 2020 elején fertőződtek meg, mielőtt az új variánsok megjelentek volna. További kutatásokra van szükség annak felmérésére, hogy az újabb variánsok hasonló hosszú távú egészségügyi kockázatokkal járnak-e.
