A minőségi oktatásnak olyan természetesnek kellene lennie, mint hogy tető van a fejünk felett
„Egy vitaverseny a kritikus gondolkodáson alapszik: mindegy, mi a téma, a fegyvertartás vagy éppen az abortusz, ha nem is értesz egyet a partnereddel, rákényszerülsz, hogy az ő álláspontját is átgondold, lásd az érvek–ellenérvek tengerében. Hatalmas gond szerintem, hogy ma a politikai színtéren nincsenek ilyen viták” – mondta a mosonmagyaróvári Kondor Balázs, a Cambridge-i Egyetem ösztöndíjas hallgatója, aki idehaza szinte minden vita- és szónokversenyt megnyert. Amerikában arról kutatott, hogy az elektromos autók földbe állíthatják-e az amerikai autóipart, most pedig tanulmányai mellett magyar diákokat készít fel külföldi egyetemekre.
„A hétköznapokban a vita másképp megy: míg a versenyen a legfontosabb, hogy logikus érvekkel kell a másik nézőpontját leépíteni, addig a mindennapok során, érzelemorientált emberek lévén, nem ezek vezérelnek bennünket” – mondta. Szerinte hiába logikus valami, azt a másik sokszor nem fogadja el.
Kondor Balázs az általános iskola negyedik osztálya után a győri Kazinczy gimnáziumba járt, mellette pedig egy ismerőse ajánlására beiratkozott a budapesti Milestone Intézetbe. Az ottani vitaklubból egyenes út vezetett a versenyekre, hamarosan pedig kijutott az oxfordi világbajnokságra, ahol már Magyarországot képviselve vitázhatott a világ legjobb 15 éveseivel. „Beszippantott ez a nemzetközi világ” – emlékezett. Nem sokkal később idehaza majdnem minden vita- és szónokversenyt megnyert, így a Kazinczyban segített több osztálytársának felkészülni egy-egy megmérettetésre.
Érettségi előtt részt vett az Assist Ösztöndíj Programban, ezután „tették ki” az amerikai magániskolák piacára, ahonnan válogatnak az ottani intézmények. A program keretében jutott ki az Egyesült Államokba, ahol a kaliforniai Cate School kifizette a 70 ezer dolláros (mai árfolyamon 26,5 millió forintos) tandíját, valamint állta a repülőjegyét és az egészségbiztosítását is. A külföldi egyetemek szeretik a vitaversenyeket (és azok legjobbjait), mert az érvrendszerek felépítése sokat fejleszt a gondolkodásmódon – mesélte Kondor.
Amerikában egyedüli magyarként bekerült a Pioneer Research Programba 2022 februárja és szeptembere között, ahol egy professzorral dolgozhatott egy kutatási programban. Ebben azt vizsgálták, hogy az elektromos autók az amerikai autóipar halálához vezetnek-e a következő tíz évben – a tanulmányuk bekerült a legjobb kilenc százalék közé. A megfogalmazott kérdésükre a válasz a „valószínűleg nem” lett, ám a kutatásban bemutatták az elektromos autók gyártásával kapcsolatos aggályokat.
Kondornak nagy tervei voltak ezután is, és angliai továbbtanuláson is gondolkodott, de, ahogy fogalmazott, a brexit után „pánikoltam, hisz a diákoknak megszűnt a csökkentett tandíjfizetés lehetőségük Angliában”, így ez lehetőség bizonytalanabbnak tűnt. Úgy látta, megint az Egyesült Államokra kell fókuszálnia, pláne, mert tíz érettségi tárgya közül a matek, az angol, valamint a SAT és az ACT (mindkettő a matek és az angol kombinációja) amerikai. Az ösztöndíj-lehetőségeket kutatva – miközben a Harvardon „várólistára” került – mégis adott egy esélyt Oxfordnak és Cambridge-nek: utóbbi (amely az egyetemi rangsorokban rendre a világ legjobb egyetemei között szerepel) lett a befutó részleges ösztöndíjjal. A Cambridge-en kilenc harmadévből áll össze a hároméves képzés, most tart a második trimeszter végénél.
Kondor Balázs most azoknak a magyar fiataloknak segít a felkészülésben a GoUni kezdeményezésével, akik neves külföldi egyetemre mennének továbbtanulni. Logikus a nyitása az egyetem előtt álló fiatalok felé, hisz ismeri többek közt az amerikai, az angol vagy éppen a holland felvételi procedúrát, az ösztöndíj-lehetőségeket vagy éppen a kiköltözéssel járó feladatokat. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon ez a felkészítés az oktatási rendszer része, idehaza viszont nem az, gyakorlatilag senki sem tájékoztatja az érettségi előtt állókat a külföldi lehetőségeikről – mondta.
Ami a hazai oktatási rendszert illeti, Kondor Balázs szerint az stabil lexikális alaptudást, hátteret biztosít, sokkal több tananyagot fed le, mint külföldön, különösen a természettudományi tantárgyak és a történelem esetében. Ez nagy előny, de úgy látja, a magyar oktatás nem fektet elég hangsúlyt a készségfejlesztésre, arra, hogyan vitázzunk, gondolkodjunk, kommunikáljunk. Ha ezeket lehetne fejleszteni, szerinte a magyar diákok esetében a határ a csillagos ég lehetne. Hangsúlyozta: az oktatás alapvető jog, a minőségi képzésnek olyan természetesnek kellene lennie, mint hogy tető van a fejünk felett.
