Visszafordítható lehet az elhízás egyik legfontosabb oka
Mára közel egymilliárd ember számít elhízottnak, a túlsúlyosak száma 1990 óta több mint kétszeresére nőtt világszerte. Bár a gének, az étrend és a környezet összetett hatása a felelős a jelenségért, az elhízottak 90 százalékában van egy közös tényező: a leptinrezisztencia.
Az egészséges emberekben a zsírsejtek megfelelő mennyiségű leptin hormont termelnek, ami az étvágy szabályozásáért felelős. A túlsúlyos embereknél ez a szabályozás nem jelenik meg, vagy nem olyan hatékonyan. Hogy ez pontosan miért történik, az három évtizede, a leptin felfedezése óta rejtély.
Most a Rockefeller Egyetem kutatói felfedeztek egy idegi mechanizmust, ami részt vesz a leptinrezisztenciában, írja az EurekAlert. Ez azért fontos, mert így visszafordítható lehet a rendellenesség. A kutatók ráadásul felfedezték, hogy egy jól ismert gyógyszer segíthet a folyamatban.
A Cell Metabolism szaklapban megjelent tanulmány szerint a rapamicin, vagy más néven szirolimusz nevű vegyület visszaállította az elhízott kísérleti egerekben a leptinérzékenységet, ez pedig jelentős zsírvesztéshez vezetett, minimális hatással az izomzatra.
A leptinkör akkor alakult ki a szervezetben, amikor az elődeink rendszeresen éheztek, mivel még nem volt hozzáférésük rendszeresen megfelelő mennyiségű táplálékhoz. A hipotalamusz neuronjai a leptinkör során a zsírsejtekben termelődő hormontól nyerik a jóllakottság érzetét. A hormon magas szintje azt jelzi, hogy a megfelelő zsírraktárak rendelkezésre állnak, megtelt az „energiatartály”, az alacsony leptinszint pedig azt jelzi, hogy a szervezet üresen működik.
Az agyunk megőrizte ezt a rendszert most is, amikor az élelmiszerek, kiváltképp az alacsony tápanyagtartalmú és magas kalóriatartalmú ételek nagy mennyiségben elérhetők a legtöbb ember számára. Korábbi kutatási adatok azt sugallták, hogy a súlygyarapodással a leptinszint folyamatosan emelkedik, és az agy egyre kevésbé lesz érzékeny a hormonra.
A kutatók most azt találták, hogy a leptinrezisztens egerekben két esszenciális aminosav szintje szabályozatlan maradt a leptin hatására. A metionin és a leucin az mTOR nevű jelátvitel-molekula ismert aktivátorai. Ezek pedig a rapamicin fontos célmolekulái. A kutatók rájöttek, hogy az mTOR hiperaktív az elhízott állatok bizonyos agyi régióiban és sejttípusaiban.
A kutatók ezután négy csoportba osztották a kísérleti egereket: a leptinérzékenyek egyik része alacsony kalóriatartalmú, a másik magas zsírtartalmú ételeket kaptak, utóbbiaknál leptinrezisztencia alakult ki. A másik két csoport elhízott egerekből állt, amelyek leptinhiányosak voltak, de a szervezetük jól reagált a hormonra. Közülük is volt, aki magas zsírtartalmú ételeket kapott, a másik csoport pedig alacsony kalóriatartalmú diétát folytatott.
Azok az elhízott egerek, akik magasabb zsírtartalmú élelmiszereket kaptak, és mTOR-gátló rapamicinnel kezelték őket, jelentős súlyveszteséget mutattak, ami elsősorban a zsírszövet mennyiségének csökkenése miatt következett be. Mindez úgy jelentkezett, hogy izomvesztés alig történt – ez azért előnyös, mert a diéta során jellemzően az emberek és az állatok is jelentős izomtömeget vesztenek.
A kutatók rájöttek, hogy a rapamicin gyakorlatilag visszaállította az állatok leptinérzékenységét. Azzal, hogy kimutatták: lehetséges a leptin-jelátvitel helyreállítása, az eredmények potenciálisan az elhízás újfajta kezeléséhez vezethetnek.