Az Intuitive Machines második fellőtt űreszköze is sikeresen landolt a Holdon

Az Intuitive Machines tavaly februárban az Odüsszeusz nevű leszállóegységgel több mint ötven év után vitte el ismét Amerikát a Holdra, és nem mellesleg az első magáncég lett, amelynek űreszköze puha landolást hajtott végre a Holdon. Most, szűk egy évvel később újból sikeres landolást hajtottak végre az Athena nevű űreszközzel, ahol el is kezdett működni, és adatokat is küldött haza.

Az Intuitive Machines mérnökei eleinte nem tudták megállapítani, hogy az Athena állva landolt-e, ahogy tervezték, vagy felborult, mint a túl gyorsan landoló, és így az egyik lábát kitörő Odüsszeusz tavaly. Az űreszköz pozíciója, nagyban befolyásolja a jel erősségét, így a csapat mindent megtett, hogy több infót szerezzen erről, egy későbbi sajtótájékoztatón pedig végül arról számoltak be, hogy az Athene is az oldalára dőlhetett a Holdon. A landolást alább lehet megnézni:

Az Athena a houstoni Intuitive Machines második űrjárműve, amit felküldtek a Holdra. A jármű hivatalos neve Nova-C, és a NASA piaci alapú űrszállítmányozási projektje keretei között, az IM-2 küldetéssel szállt fel. A projekthez a NASA több magáncéggel is leszerződött, hogy tudományos eszközöket és technológiai szállítmányokat vigyenek a Holdra.

A 62,5 millió dolláros IM-2 február 26-án indult el, az eszközöket a SpaceX egyik Falcon 9 rakétája vitte fel az űrbe. Az Athenának további 4,5 napra volt szüksége, hogy Hold körüli pályára álljon. Méghozzá nem is akárhogy: bár a beterveztek néhány pályakorrekciós égést, az Athena olyan pontos volt, hogy nem volt erre szükség.

A leszállás előtt az Athena a Hold távolabbi oldalára került, így kiesett a hagyományos kommunikációs megoldások hatósugarából. Amikor pozícióba ért, néhány korrekciós égéssel megindul a leszállóhely felé, és mindent teljesen önállóan intéz, amiben a felszerelt képalkotó rendszerek és érzékelők segítik

Ahogy nagyjából 1,6 kilométernyire volt a felszíntől, megfordult, hogy a teteje felfelé nézzen, és megkezdte a különböző veszélyforrások utáni pásztázást, hogy megtalálja a lehető legjobb leszállóhelyet. Ahogy nagyjából 9 méterre volt a felszíntől, 3 m/s-ról lelassult 1 m/s-ra, és miután földet ért, néhány másodperccel később jelezte, hogy minden rendben van.

Athena a Hold déli féltekéjén, a Mons Mouton környékén szállt le, és a küldetése az, hogy víz és már nyersanyagok után kutasson, fúrjon. Ehhez a NASA bányászszerkezetét használja, ami egy fúróból és egy fedélzeti egységből áll, ami kielemzi, mit talált a felszín alatt.

Athena nem egyedül érkezett, hanem Grace-szel, a rakétameghajtású robottal, ami öt ugrást hajt majd végig a Hold felszínén, hogy feltérképezzen egy, mindig árnyékban lévő krátert, MAPP-el (Mobile Autonomous Prospecting Platform), egy mini holdjáróval, amit a Lunar Outpost fejlesztett, és a japán Dymon által fejlesztett Yaoki mini holdjáróval. A robotok az első holdi 4G/LTE hálózaton kommunikálnak majd egymással, ami szintén az említett Falcon 9-en utazott.

A csapat nagyjából 10 napig dolgozik majd a Holdon, amíg a Mons Mouton sötétségbe nem borul. Ezek után az aksik lemerülnek, és a robotok küldetése véget ér.