Az Egyesült Államokban 15-ből 1 felnőtt élt már át tömeges lövöldözést
A Colorado Boulder Egyetem friss kutatása szerint az Egyesült Államokban élő felnőttek körülbelül 7 százaléka volt már jelen élete során tömeges lövöldözés helyszínén, és több mint 2 százalékuk sérült meg ilyen eseményben, írja az EurekAlert.
A JAMA Network Open folyóiratban publikált tanulmány azt is megállapította, hogy a fiatalabb generációk lényegesebb nagyobb valószínűséggel éltek már át ilyesmit, mint szüleik vagy nagyszüleik. A leginkább érintett az 1996 után született Z-generáció.
„Ez a tanulmány is megerősíti, hogy a tömeges lövöldözések nem elszigetelt tragédiák, hanem a mindennapi valóság részei, amik a lakosság jelentős részét elérik, és mély fizikai és pszichológiai következményekkel járnak” – mondta David Pyrooz, a tanulmány első szerzője.
A kutatás során Pyrooz és munkatársai 2024 januárjában egy 10 ezer felnőttből álló országos reprezentatív mintát vizsgáltak, és olyan kérdéseket tettek fel nekik, mint például hogy voltak-e már személyesen jelen tömeges lövöldözés helyszínén. A kutatók a tömeges lövöldözést négy vagy több embert érintő, nyilvános helyen történő fegyverrel kapcsolatos bűncselekményként határozták meg. Az, hogy valaki a lövöldözés helyszínén volt, azt takarta, hogy aktív esemény közvetlen közelében tartózkodott, lőttek az irányába, látta az elkövetőt vagy hallotta a lövöldözést.
A válaszadók kicsit kevesebb, mint 7 százaléka élt át ilyesmit, valamivel több, mint 2 százalékuk pedig azt mondta: meg is sérült ilyen esemény során. Ez nemcsak közvetlen lövést jelent, hanem repeszeket is, illetve ide számolták azt is, ha valakit menekülés közben tapostak el, vagy más sérüléseket szenvedtek.
A számok magasnak tűnhetnek, de Pyroozt az eredmények nem lepték meg. Azt mondta, hogy egy tömeglövöldözés sokkal több embert érint, mint azt sokan gondolnák.
Amikor 2017-ben Las Vegasban a Route 91 Harvest zenei fesztiválon egy elkövető 60 embert ölt meg és 413-at megsebesített, 454 további helyszínen tartózkodó további sérüléseket szenvedett a kialakult pánik következtében. Összesen körülbelül 22 ezer ember volt jelen a koncerten, és akkor még nem számoljuk azokat, akik a vegasi Strip környező szállodáiból nézték végig az esetet.
A kutatásból az is kiderült, hogy az afroamerikaiak és a férfiak nagyobb valószínűséggel voltak szemtanúi tömeges lövöldözésnek.
A válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy az elmúlt egy évtizedben történt ilyesmi velük, ami megerősíti az elképzelést, hogy a fiatal generációknak olyan veszélyekkel kell szembenézniük, amikkel a szüleiknek még nem, vagy sokkal kevesebb eséllyel kellett.
A kutatók azt írták: azok, akik a Columbine középiskolában 1999-ben történt lövöldözés után nőttek fel, olyan egyedi tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, amik megkülönböztetik őket az idősebb generációktól. A szakértők szerint ez megerősíti azt az elképzelést, hogy most nő fel a tömeges lövöldözések generációja.
A válaszadók háromnegyede tapasztalt tömeges lövöldözéseket helyi közösségeiben – olyan helyeken, mint a bárok vagy éttermek, iskolák, üzletek és zsinagógák.
A tanulmány nem tért ki külön arra, hogy a tömeges lövöldözések milyen hatással vannak a mentális egészségre, de a kutatók egy következő tanulmánya ezzel fog foglalkozni.
Kiderült, hogy a tömeges lövöldözés helyszínén jelen lévő, de meg nem sérült emberek körülbelül háromnegyede még mindig pszichés szorongást, köztük félelmet, szorongást és depressziót tapasztal. Ezeknek a mentális problémáknak az aránya a teljes lakosságban 20 százalék.
