Alig van víz a Dunában, és úgy tűnik, hogy hónapokig így is marad
Régen nem látott szintre süllyedt a Duna vízszintje, és ennek Budapesten egyik látványos bizonyítéka, hogy a Szabadság híd tövében lévő Ínség-szikla láthatóvá vált.
Ahogy az Időkép emlékeztetett, az Ínség-szikla általában akkor bukkan elő, ha a vízállás 95 centiméter alá csökken. A Dunai Szigetek blog szerint
a mérések kezdete, 1876 óta sosem történt még olyan, hogy az Ínség-szikla már márciusban látható lenne.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján Budapesten hétfőn 13 órakor a Duna vízállása csak 94 centiméter volt. Az előrejelzések most egy héten belül 10-15 centis növekedéssel számolnak, de még ez is elmarad a sokéves átlagtól.
Az alacsony vízállás a Duna több szakaszán megdöbbenést váltott ki, Ausztriában megfeneklett hajókról, szárazra került partszakaszokról készült fotók járták be a közösségi médiát, és Szerbia magyar határhoz közel eső szakaszán is sokkal kevesebb a víz, mint szokott.
A Duna németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, magyarországi és szerbiai vízgyűjtőjén is súlyos csapadékhiány alakult ki, ami megmagyarázza a helyzetet. Néhány nappal ezelőtt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatójában azt írta, hogy
a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén az 1991 és 2020 között mért sokéves átlagnál, 216,5 milliméternél jóval kevesebb csapadék, 129,1 milliméter hullott le. Ez csak 60 százaléka a megszokott mennyiségnek.
November, december, január és február is nagyon szegény volt csapadékban. Főleg az utóbbi hozott kiugró értéket, az átlagos értéknek csak a 37,8 százaléka hullott le.
Ez a tél nemcsak csapadékban lett szegény, hanem nagyon enyhe is volt. Az OVF adatai szerint a részvízgyűjtőkön a sokéves átlagokhoz képest magasabbak voltak a havi középhőmérsékletek az előző négy hónapban. A január a sokévi átlaghoz képest körülbelül 2 Celsius-fokkal melegebb időjárást hozott.
A meleg azt is jelenti, hogy a nagymarosi vízgyűjtő terület hóban tárolt vízkészlete is kevés. A vízügy számításai szerint ez 0,79 köbkilométer volt február 28-án, ami az utóbbi húsz év átlagának csak a 9,1 százaléka, és a minimális értéknek is csak a harmada. Az alacsony hóvízkészlet csökkenti egy lehetséges nagy árhullám kialakulását, de ez azt is jelenti, hogy sok víz hiányozhat majd a mederből.
Az osztrákok az elmúlt 28 év legszárazabb telét rögzítették. „Ezen a télen a szokásosnál akár 95 százalékkal kevesebb csapadék esett. Ez természetesen a Duna vízállását is befolyásolja. Gyakori, hogy röviddel a hó olvadása előtt alacsony a vízszint, idén viszont alig maradt olyan hó a hegyekben, ami elolvadhatna. A Duna mellékfolyói az Alpok lábánál és a Mostviertel régióban is sekélyek. A szárazság már most komoly hatással van a természetre. Növekszik az erdőtüzek veszélye is” – nyilatkozta Marcus Rubel, az Ubimet meteorológusa a Kronen Zeitungnak.
A szerb Vreme lap szerint a bácskai Bezdán és Újvidék között nagyon alacsony, de nem rekord alacsony a Duna vízállása. Dejan Vladiković a Szerbiai Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat hidrológusa is arra figyelmeztetett, hogy a kevés hóvízkészlet még további gondokat okozhat. Megjegyezte, hogy az Alpokban decemberben és januárban még voltak erős havazások, de azóta egyáltalán nem esett hó.
Az alacsony vízállás egyelőre még nem lehetetlenítette el teljesen a teherhajózást, de Szerbiában például a mélyebb merülésű hajók már nem hagyhatják el a kikötőket. A többi hajónak óvatosabban, a biztonságos folyosókat használva kell közlekednie.
A helyzet a Tiszán sem jobb: a hétfő délelőtt tíz órai vízállás Kisköre-alsónál mínusz 279, Szolnoknál mínusz 247 centiméter volt, mondta a Szoljon.hu-nak a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Tiszán az elmúlt téli csapadékösszeg mind a tokaji, mind pedig a szegedi vízgyűjtőn kevésnek mondható, az utóbbi évek legalacsonyabb értéke, írja az OVF. A téli időszak három hónapja alatt a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján összességében 90,4 milliméter csapadék esett, ami a sokéves átlagértéknek a 50,2 százaléka. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is az átlagos alatt alakult, 68,4 millimétert mértek, ami az átlagos értéknek az 51,7 százaléka.
A következő hónapok sem ígérnek egyelőre vízbőséget.
A Hungaromet hosszú távú előrejelzése szerint Magyarországon márciusban és áprilisban az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklet és az átlagosnál szárazabb idő ígérkezik.
Májusban is melegebb lehet, de ott már látnak esélyt rá, hogy lehullik majd átlagnak megfelelő csapadékmennyiség.
