A koronavírus-járvány kitörése óta először volt több influenzás eset, mint covid-19-es
2020 februárja, azaz a SARS-CoV-2 járvány kezdete óta a a koronavírus teljesen ledominálta a légúti betegségeket, és éveken át az volt a leggyakrabban jelentkező vírus. Egészen 2024 augusztus és 2025 februárja között, mert ekkorra az influenzajárvány csúcsa meghaladta a koronavírusét – írja a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ (SE ESK), hozzátéve, hogy mindkettő jelentős többlethalálozást okozott.
Bár a 2024-2025-ös légúti szezonban zajló influenzajárvány súlyosabb volt, mint a korábbi években, az egyetem kihangsúlyozza, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a Covid-19 megszelídült volna, ahogy azt sem, hogy az influenza a következő szezonban is ilyen elterjedt lesz.
„Figyelemre méltó tény még, hogy a légúti szezonban több héten át jelentkező többlethalálozás a nyári hőhullám okozta, szintén több héten keresztül mutatkozó szignifikáns többlethalálozást követően alakult ki”
– olvasható a közleményben.
A 2024-2025-ös szezon (fekete vonal) augusztus 20 körül indult, akkor kezdett el növekedni a légúti betegségek gyakorisága. A 2024-es maximumát a 39-42. hetek között érte el, majd az 51. hétig csökkent. Ezt követően újra növekedésnek indult, majd 2025 január végére ismét tetőzött, meghaladva a szeptember-októberi értékeket.
Az SE ESK háziorvosi megfigyelései alapján a 2024-es járványhulláma augusztus elején, a 31. héten indult el, és a 35-39. héten tetőzött. Az őszi koronavírus-járvány során Magyarországon a KP.3 variáns volt a domináns, míg más országokban már az XEC vírusváltozat volt meghatározó. Ez év vége felé Magyarországon is egyre dominánsabbá vált, de még nem váltotta le a KP.3-at. 2025-ben azonban várhatóan lekörözi azt, így újabb járványhullámot tud majd elindítani.
Az influenzajárvány a 48. hét körül indult el, és 2025 januárjában és februárjában már az volt felelős a heveny légúti megbetegedések nagyobb részéért. Valamikor a 3-6. héten tetőzött, de még február közepén is magasabb maradt a légúti megbetegedések gyakorisága, mint az őszi koronavírus-járvány csúcsán.
„Influenza esetén mindig számítani kell az első járványcsúcs után ismételt emelkedésre. Ez azért lehetséges, mert például a vírus terjedése az egyik korcsoportban vagy földrajzi területen éppen visszaszorul, míg a másikban erősen terjedni kezd, illetve gyakran előfordul az is, hogy az egyik vírustörzs (pl. influenza A) visszaszorul, míg egy másik (pl. influenza B) átveszik az uralmat”
– áll a közleményben.
A két járvány hasonló betegségekkel és tünetekkel jártak: köhögés, légszomj, torokfájás, nátha, láz, rossz közérzet, izomfájdalom és fejfájás. „A 2024/25. évi influenzajárványt tehát szignifikáns többlethalálozás kísérte az idősek körében, ami azért is jelentős esemény, mert a 2022/23-, és a 2023/24-es légúti szezon influenzajárványai sem idéztek elő többlethalálozást Magyarországon.”
Mi változott?
Sok minden befolyásolhatja, hogy hogy alakulnak a járványok. Egyik ilyen a védekezés hiánya, ugyanis nagyon alacsony itthon azok száma, akik megkapták az influenza elleni védőoltást, és a koronavírus megjelenése óta ez a szám tovább csökkent.
Az is előfordulhat, hogy a Covid miatt bevezetett szabályozások és a távolságtartás miatt az emberek kevésbé védettek az influenza ellen. Ez azonban egyáltalán nem biztos, ugyanis már az előző években is sokat lazult, sőt, gyakorlatilag eltűnt a távolságtartás és a maszkhasználat, és a SE ESK szerint nem valószínű, hogy az immunadósság pont a 2024-2025-ös szezonban mutatkozna meg, így a szokásosnál nagyobb járványhullámot ez önmagában nem magyarázná.
Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az influenzavírusok úgy mutálódtak, hogy gyorsabban és könnyebben terjednek, emiatt többen kapták el ezeket.
„Nem tudhatjuk tehát előre, hogy a következő szezonban az influenza- vagy a COVID19-járvány lesz-e a nagyobb, de az megállapítható, hogy összességében a légúti járványok a COVID19 megjelenése óta a korábbinál két-háromszor nagyobb terhet rónak a társadalomra (attól függően, hogy az adott évben a szezonális influenzajárvány mellett hány COVID19-hullám alakul ki), emiatt a jövőben mind az influenza-, mind pedig a COVID19-járványok megelőzésére a korábbinál nagyobb erőfeszítést érdemes fordítani.”
Az SE ESK szerint sokat tehetünk a védőoltásokkal, érdemes maszkot használni zsúfolt helyeken (főleg, ha az ember valamelyik vírus tüneteit tapasztalja magán), és a rendszeres szellőztetés vagy a megfelelő légtechnika is sokat segíthet.
